Frissítés (16:00): A Magyar Hang helyszíni tudósítója szerint a fórumon megütöttek egy, az akkumulátorgyár mellett érvelő nőt. Mint írják, a támadó férfi többször is a gyárral szembeni ellenérzéseinek adott hangot. Amikor a nő a tömeg felé fordulva a gyár mellett kezdett el érvelni, a férfi rálökte őt a hivatalnokok és szakértők asztalára, ami után a nő a földre esett. A támadó ezután elfutott. A megütött nő férje a Hangnak azt mondta, a férfit előállították a rendőrök.

Korábban írtuk:

Szinte lincshangulat alakult ki Debrecenben a város mellé tervezett akkumulátorgyár ügyében szervezett második közmeghallgatáson. A fórumon Rácz Róbert Hajdú-Bihar megyei főispán és Dr. Hajduné Dr. Kovács Mária Mónika, a megyei kormányhivatal főosztályvezetője a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás menetéről beszéltek volna, ezt azonban már az első perctől elnyomták a bekiabálások és a dühös lakossági felszólalások.

Egy nő például azt próbálta megtudni, hogy „mikor kötötte meg a magyar állam a kínai céggel mint beruházóval a szerződést?” Amire azonban a főispán azt válaszolta, hogy erre nem tiszte válaszolni, és a kérdés nem is tartozik a hatósági eljáráshoz.

Egy férfi pedig az akkumulátorgyárak körüli környezetkárosító hatásokra hívta fel ismét a figyelmet. „Miért van az, hogy a gödi lakosok a vízben, a talajvízben mérik az akkumulátorgyártáshoz használatos oldószereket, és miért néz ki úgy az esővíz a környéken, mintha belehugyoztak volna?” – fogalmazott.

Majd hozzátette, hogy a gyerekeiknek teszik tönkre a „levegőjét, a földjét és a vízét”, és azt gondolja, „hogy az ilyen emberek mind-mind hazaárulók”. Erre a teremben lévő mintegy kétszáz ember jelentős része skandálni kezdte, hogy „hazaáruló”.

A Debreciner tudósítása szerint a cég külföldi képviselői az előző közmeghallgatással szemben most szinkronfordítás nélkül hallgatták végig a felszólalásokat.

Az első lakossági fórumot január 9-én tartották Debrecenben. Az akkumulátorgyárat építő kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) képviselőjének az előadását fújolás és helyiek hangos számonkérései kísérték.

Az újabb akkumulátorgyár építését tavaly augusztusban jelentették be. Magyar Levente külügyi államtitkár „az ország történetének eddigi legnagyobb beruházásának” nevezte a kínai befektetést.

A kormány először a projekt 88 milliárd forintos támogatásáról döntött, amit később 25 milliárddal megemelt, így összesen legalább 111 milliárd forinttal támogatja a debreceni akkumulátorgyár infrastruktúrájának kiépítését.

Ahogy korábban írtuk, az akkumulátorgyártás rendkívül sok vizet emészt fel, ami szerte az országban helyiek és zöld szervezetek aggodalmát váltotta ki, ahová csak akkumulátorgyárt épült. A debreceni infrastruktúra fejlesztés java is áramellátást és vízellátást fog biztosítani a gyárnak. Helyi civilek szerint aggályos, hogy a város vízhálózata egyáltalán képes lesz-e kiszolgálni egy ilyen létesítményt. A városnak van ugyan egy évtizedek óta halogatott Civaqua-program nevet viselő vízügyi fejlesztési terve, de ez elvileg az élővilágot és a lakosságot kéne hogy szolgálja, a Tisza felől táplált elapadó talajvizek rendbetételével.

Emellett probléma lehet a megemelkedett zajszennyezés is a tervek szerint kilencezer dolgozót foglalkoztató üzem környékén.

Mint arról 2018 óta folyamatosan tudósít a Mérce, a Samsung gödi akkumulátorgyára állandó zajszennyezéssel terheli a lakosságot, és a probléma más településeken is megjelent az akkumulátorgyárakkal együtt.

A debreceni mellett számos más magyar településen terveznek akkumulátorgyárat. Az üzemek jelentette környezeti szennyezések veszélyeiről, a rossz munkakörülményekről, köztük a munkahelyi balesetekről, valamint a helyiek tiltakozó akció akcióiról több alkalommal is beszámoltunk a Mércén.