Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

88 milliárd forinttal támogatja a debreceni giga-akkumulátorgyár területének fejlesztését a kormány

Egy héttel a debreceni Déli Gazdasági Övezetbe tervezett kínai CATL gyár építésének bejelentése után döntött úgy a kormány, hogy 87,7 milliárd forinttal támogatja beruházást – derül ki a tegnap este kiadott Magyar Közlönyből. A területet 2015-ben kiemelt jelentőségű ügynek minősítő rendeletet is módosították minden bizonnyal az akkumulátor gyár építésének előkészítéseként.

A terület infrastruktúra-fejlesztését idén 6,8 milliárddal, jövőre 10,9 milliárddal 2024-ben 20, 2025-ben 23 és 2026-ban további 26,7 milliárd forinttal támogatja a kormány. A szinte teljes egészében áram hálózati fejlesztésekre szánt összeg kizárólag az ipari telephely számára lesz kedvező, az adófizetők által nyújtott támogatás összege a következő 60 hónapban pedig jóval meghaladja majd a 87 milliárd forintot.

A kormányrendelet szerint a 87,7 milliárd forintos költségvetési forrásból 4 szereplő hajthat végre beruházásokat, ezek a MAVIR Zrt., Opus Titász Zrt., MVM Démász Zrt. és Debrecen önkormányzata.

Ebből Mészáros Lőrinc cége, az Opus Titász 16,68 milliárd forintot akaszthat le.

Amint arról szerdán beszámoltunk, a kínai CATL gyárépítése minden idők legnagyobb beruházása lesz Magyarországon, ennek ellenére a debreceniek nem az önkormányzattól, hanem Magyar Levente külügyi államtitkárától hallottak róla először, már kész tényként.

A helyi civilek és az önkormányzat képviselő-testületének ellenzéki tagjai is aggodalmukat fejezték ki a gyárral kapcsolatban. Egyrészt szerintük aggályos, hogy a város vízhálózata képes lesz-e kiszolgálni egy ilyen létesítményt, hiszen egy akkumulátorgyár köztudottan rengeteg vizet használ fel. A városnak van ugyan egy évtizedek óta halogatott Civaqua-program nevet viselő vízügyi fejlesztési terve, de ez elvileg az élővilágot és a lakosságot kéne hogy szolgálja, a Tisza felől táplált elapadó talajvizek rendbetételével.

Másrészt problémás véleményük szerint az is, hogy a gyár a tervek szerint kilencezer dolgozót foglalkoztatna, ekkora embertömeg fogadására azonban nincs felkészülve a város: az infrastruktúra, a lakhatás és a várhatóan nagy számban érkező külföldi munkások integrálása szempontjából sem.

Az önkormányzati képviselő-testületben két képviselővel rendelkező Civil Fórum Debrecen Egyesület ezért a Déli Gazdasági Övezetben megvalósítandó gyárépítés előtt környezettanulmányt akar, garanciát arra, hogy magyar dolgozókat alkalmaz majd a CATL, valamint azt is, hogy a közgyűlés tartson közmeghallgatást a témában.

Papp László Debrecen fideszes polgármestere a tegnapi közgyűlésen adott bővebb tájékoztatást a projekttel kapcsolatban – derül ki a debreciner.hu tudósításából. Papp itt elmondta, hogy a kínai vállalat azzal a tudással döntött Debrecen mellett, hogy a teljes (!) déli iparterület víziközmű-kapacitása 1080 köbméter per óra lesz az állam és az önkormányzat által elvégzendő infrastruktúra-fejlesztés után (viszonyításul: ma óránkénti 180 köbméter ez a teljesítmény, míg a szennyvíznél a mostani óránkénti 180 köbméteres kapaictást 498-ra növelnék.).

Arra a felvetésre, hogy nem fél-e attól, hogy az eddigi legnagyobb magyar beruházást a gödi Samsung gyárhoz hasonlóan különleges gazdasági övezetté minősíti át a kormány, vagyis elveszi Debrecentől, és minden azzal összefüggő fontos döntést, előnyt, adót a megyei önkormányzathoz csatornáz át, Papp úgy válaszolt:

„Ez eddig a legrosszabb rémálmaimban sem jelent meg. Mivel a kormánnyal jó kapcsolatot ápolunk, a felvetés esélye zéró. Ha mégis megtörténne, magam abban a pillanatban fejezném be a politikai pályafutásomat. Ismétlem, ilyen lépésre semmilyen körülmény nem utal – mondta, hozzátéve: hessegessék is el a képviselők a gondolatot, mert „nem szeretné, ha ilyen hírek kelnének szárnyra”.

Mint arról a Mércén 2018 óta folyamatosan tudósítunk, a Samsung gödi akkumulátorgyára állandó zajszennyezéssel terheli a lakosságot, miközben újabb és újabb  szabálytalanságokra derül fény, ami egy felső küszöbértékű veszélyes üzem esetében igencsak rémisztő – de írtunk már a koppánymonostoriak életét megkeserítő SK akkumulátorgyáráról is, és vélhetően a győrszentivániak is egy akkumulátorgyár zúgását hallgathatják madárcsicsergés helyett hamarosan.

A folyamatos zajhatárérték-megsértés, a szabálytalan működés, a munkahelyi balesetek, a helyiek alapvető jogainak lábbal tiprása azonban rendszerint kisösszegű – a multik gigabevételéhez képest pláne – bírságok kiszabásával jár, a hatóságok nem lépnek érdemben a lakosság érdekének védelmében.

Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt