Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kifújolták és hangosan számonkérték az épülő akkumulátorgyár képviselőjét a debreceni lakossági fórumon

Szinte szóhoz sem tudott jutni a Debrecen mellett akkumulátorgyárat építő kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) képviselője a vállalat által megrendezett lakossági fórumon, akinek az előadását fújolás és helyiek hangos számonkérései kísérték a Debreciner videója alapján.

„Nem kérünk belőle! Nem kell! […] Nekünk búza meg kenyér kell, nem akkumulátorgyár! Kilopták a legjobb termőföldeket!”

„Miért ez a demokrácia maguknak, amikor rengeteg ember nem ért magukkal egyet, és nem hallgatják meg, és nem foglalkoznak azzal, hogy mi a véleménye a lakosságnak. 200 ezer ember lakik itt!”

– hangzott el többek között a közmeghallgatáson.

Az újabb akkumulátorgyár építését tavaly augusztusban jelentették be. Magyar Levente külügyi államtitkár „az ország történetének eddigi legnagyobb beruházásának” nevezte a kínai befektetést.

A kormány először a projekt 88 milliárd forintos támogatásáról döntött, amit később 25 milliárddal megemelt, így összesen legalább 111 milliárd forinttal támogatja a debreceni akkumulátorgyár infrastruktúrájának kiépítését.

Ahogy korábban írtuk, az akkumulátorgyártás rendkívül sok vizet emészt fel, ami szerte az országban helyiek és zöld szervezetek aggodalmát váltotta ki, ahová csak akkumulátorgyárt épült. A debreceni infrastruktúra fejlesztés java is áramellátást és vízellátást fog biztosítani a gyárnak. Helyi civilek szerint aggályos, hogy a város vízhálózata egyáltalán képes lesz-e kiszolgálni egy ilyen létesítményt. A városnak van ugyan egy évtizedek óta halogatott Civaqua-program nevet viselő vízügyi fejlesztési terve, de ez elvileg az élővilágot és a lakosságot kéne hogy szolgálja, a Tisza felől táplált elapadó talajvizek rendbetételével.

Emellett probléma lehet a megemelkedett zajszennyezés is a tervek szerint kilencezer dolgozót foglalkoztató üzem környékén. Mint arról 2018 óta folyamatosan tudósít a Mérce, a Samsung gödi akkumulátorgyára állandó zajszennyezéssel terheli a lakosságot, és a probléma más településeken is megjelent az akkumulátorgyárakkal együtt.

„Pulzáló, sivító zaj, mint amikor egy sugármeghajtású gép fölszáll. Leginkább ahhoz lehet hasonlítani. Plusz van alatta egy alap moraj, amit a kompresszorházak vagy egyéb utility épületrészek produkálnak rendszeresen”

– egy helyi lakos például így fogalmazott az ELTE humánökológia szakos hallgatói által készített, Akkumulátorgyárak árnyékában című 17 perces filmben.

A Debreciner a katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás keretében kötelezően előírt közmeghallgatás kapcsán öt pontban szedte össze a beruházásról tudható jelenlegi információkat. Mint írják, a katasztrófavédelmi és környezethasználati anyagokban található számok az akkumulátorgyár megvalósításának első ütemére vonatkoznak, és ezzel az „előnnyel” él is az önkormányzat a kommunikációjában. A lap szerint a város fideszes polgármestere, Papp László a dokumentumokra hivatkozva például arról beszélt, hogy a gyár üzemeléséhez átlagosan „csak” napi 3378 köbméter, maximálisan pedig napi 6242 köbméter vízigény szükséges, miközben a teljes projektre vonatkozó jelentés szerint a legnagyobb ivóvízigény „max. 15500 köbméter/nap és ~1500 köbméter/óra értékek közötti tartománnyal jellemezhető”.

A helyi lap emellett arról is ír, hogy a környezetvédelmi hatóságként eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal december elején 49 pontban szólította fel hiánypótlásra a beruházást.

A dokumentumok alapján nem találták megfelelőnek a gyár által alkalmazott technológiát és hulladékgazdálkodást, az éghajlat, a levegőtisztaság és a talaj védelmét, valamint a zaj és rezgés elleni védelmet sem. A hiánypótlás határideje a lap szerint január 9-e volt, azonban arról, hogy ez megtörtént-e, egyelőre nincs elérhető információ a kormányhivatal honlapján.

A debreceni mellett számos más magyar településen terveznek akkumulátorgyárat. Az üzemek jelentette környezeti szennyezések veszélyeiről, a rossz munkakörülményekről, köztük a munkahelyi balesetekről, valamint a helyiek tiltakozó akció akcióiról több alkalommal is beszámoltunk a Mércén.