Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Négyszeresére nőtt a szén-dioxid-kibocsátás Gödön, miután a Samsung akkumulátorgyára terjeszkedni kezdett

Sokat váratott magára, de végre bekerült az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatbázisába a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárának 2020-as légszennyezési adatsora. A döcögős adatszolgáltatást december elején tette szóvá a Göd-ÉRT Egyesület, felhívva a figyelmet: az OKIR mellett sem a környezetvédelmi hatóság – mely újabb és újabb légszennyező pontforrásokat engedélyez a gyár számára –, sem az Agrárminisztérium – mely a gyár szén-dioxid-kibocsátásának mértékéről hozott határozatot – nem hajlandó kiadni az adatokat.

Az egyesület néhány nappal ezelőtt posztolta Facebook-oldalán a várva várt adatokat, melyekből már most látható, mekkora hatással volt a gödi levegőminőségre a Samsung akkumulátorgyára, és egyúttal sokat sejtet arról is, milynek lesznek a következő évek adatai, miután az elnyeri végső, gigantikus méretét.

Az OKIR felületén ki lehet keresni települési szinten a légszennyezési adatokat, de  konkrét cégek telephelyeinek a kibocsátását is meg lehet tekinteni. Így tudhatjuk meg, hogy Gödön 2020-ban 12,6 millió kg szén-dioxid került a levegőbe, amiből 11,2 millió a Samsung telephelyéről származik.

Ez a két adat önmagában is beszédes, de érdemes az előző évi adatokra is vetni egy pillantást: 2019-ben még csak 3 millió kg volt Gödön a szén-dioxid mennyisége, vagyis egy év alatt négyszeresére nőtt a Samsung hatására.

„Persze Dunakeszihez és Váchoz képest ezek még mindig kedvező adatok. A gyár közelében élők számára azonban ez valószínűleg nem vigasz…”

– kommentálta az adatokat közzétevő Göd-ÉRT Egyesület.

A Samsung évekre bezárt gödi képcsőgyárát 2018-ban alakították át akkumulátorgyárrá, majd a próbaüzem után rohamléptekben érkeztek a bejelentések az újabb és újabb, egyre nagyobb szabású bővítésekről. A helyiek küzdelmeit folyamatosan nyomon követjük a Mércén a kormány által bőkezűen megtámogatott dél-koreai multival szemben: a gyár zaja jelenleg is ellehetetleníti a környékbeli lakosok alvását, ahogy a növekvő közúti forgalmat is a saját bőrükön tapasztalják már, de idén arra is volt több példa, hogy engedély nélkül működtek egyes gyárrészek. A hatóságok azonban nem korlátozzák a felső küszöbértékű veszélyes üzem működését, legfeljebb egy-egy büntetést szabnak ki rá, aminek láthatóan nincs sok hatása.

A friss légszennyezettségi adatokat elnézve érdemes megemlékezni róla, hogy dr. Cserkúti Szabolcs, a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztályának vezetője a legutóbbi (nem épp ideális körülmények között meghirdetett és megtartott) katasztrófavédelmi közmeghallgatáson azt mondta az aggódó gödieknek, akik többek közt például épp a jó levegőért költöztek a Pest megyei kivárosba: mivel a Samsung esetében az irányadó miniszteri rendelet nem határoz meg légszennyezettségi határértéket, ezért „levegőminőségi monitoring rendszer kiépítése környezetvédelmi szempontból nem indokolt.” Hozzátette: a cég a jogszabályi előírásoknál sűrűbben méreti a kibocsátott anyagok koncentrációját a kürtőkön és kéményeken.

A hatóság régóta ismételgetett állásfoglalása szerint egyébként sem szükséges környezeti hatásvizsgálatot végezni a gyár bővítése előtt, mivel annak nincs jelentős környezeti hatása. Ez azonban egy – a Göd-ÉRT által felkért – független igazságügyi zajszakértő szerint már csak a megengedett határértéket sorozatosan átlépő zajszennyezés és a gyár miatt megnövekedő autóforgalom miatt sem állja meg a helyét.

Címlapkép: Göd-ÉRT Egyesület / Facebook