Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Helsinki Bizottság: az Alkotmánybíróság elbuktatta a kormány szabotálási kísérletét. Kormány: nem.

Az Alkotmánybíróság (AB) döntése értelmében Magyarország kormányának eleget kell tennie az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéleteinek, legalábbis a Helsinki Bizottság értelmezése szerint – derül ki a szervezet közleményéből.

Vagyis véleményük szerint a kormánynak nem jött be a lengyel kormányéhoz hasonló trükk, vagyis hogy az Alkotmánybíróságot segítségével bújjon ki az uniós ítéletek alól.

Mint írják,

„A helyzet egyértelmű: az uniós bíróság döntését végre kell hajtani, a menedékkérőkkel szembeni embertelenségnek pedig véget kell vetni.”

Vagyis ismét bebizonyosodott, hogy a kormány jogszerűtlenül tartotta fenn a tranzitzónákat a magyar-szerb határon, ahol a menekülteket embertelen körülmények között tartották és igyekeztek minél többeket visszakényszeríteni Szerbiába. A kormány szerint a menekültek ugyanis sértik Magyarország szuverenitását azzal, hogy a területén tartózkodnak kérelmül elbírálása idejére – ami alapján a kormány feljogosítva érezte magát, hogy embertelenül bánjon a menekültekkel.

Gulyás Gergely pénteken sajtótájékoztatón reagált az AB döntésére, amiből kiderült, hogy a kormány gyökeresen eltérően értelmezi, és a Helsinkivel szemben eddigi politikájának megerősítését olvassa ki belőle.

Mindazonáltal egyetlen alkalommal sem volt hajlandó egyenes választ adni a kérdésre, hogy a kormány teljesíti-e az EUB ítéletét.

A miniszter elmondta, hogy három fontos állítást olvasnak ki az AB döntéséből, miszerint

  1. Magyarország az Uniótól függetlenül jogosult határait „megvédeni” az illegális migrációtól,
  2. köteles megvédeni lakosait a migráció káros hatásaitól,
  3. valamint hogy a Magyarország népességére vonatkozó szabályozásokat nemzeti jognak tekinti, ami megelőzi az unióst – és értelmezése szerint ebbe a körbe tartozik az is, hogy az ország állampolgárai kivel élnek együtt, milyen körülmények között.

Gulyás és a kormány olvasata szerint az AB döntésében az ország népességének kultúráját megőrzendő értéknek tekinti, amit véleményük szerint veszélyeztet a migráció – ahogy az már a korábbi uszító kampányból is kiderült, melynek keretében a kormány Magyarország kultúráját féltette a menekültektől. Gulyás igyekezett a magyarországi kisebbségeknek is gesztust tenni azzal, hogy a magyar és a régóta Magyarországon élő őshonos kisebbségekről is megemlékezett, akik kiváltképp akkor fontosak a kormánynak, mikor mások elnyomatását lehet megideologizálni emlegetésükkel.

Gulyás miniszter azt is kifejtette, hogy az emberi méltósághoz való jognak az is részét képezi, hogy ki milyen keretek között éli le az életét. A közelgő állam- és kormányfői csúcstalálkozó alaphangját megadva például a francia szélsőjobboldallal összhangban kijelentette, hogy a francia állam nem tett eleget feladatának, mikor sok migránst engedett be, akik Magyarország kormányának értelmezésében veszélyeztetik az „őshonos” franciákat.

Gulyás többször kiemelte, hogy az AB döntése voltaképpen alátámasztja a kormány jelenlegi politikáját, és valójában az Európai Bizottság migrációs és menekültügyi politikája elhibázott – annak ellenére, hogy véleménye szerint az uniós állam- és kormányfők számos alkalommal felszólították, hogy változtasson rajta.

A magyar jogrend uniós jogrenddel szembeni elsőbbségét azzal indokolta, hogy amennyiben osztott hatásköre van az EU-nak és valamely tagországnak egy bizonyos kérdésben, úgy amennyiben az uniós jog nem tudja ellátni a feladatát, úgy a tagállami jog kell hogy érvényesüljön.

Azt pedig, hogy miért helyes és jogszerű a kormány jelenlegi menekültpolitikája, miszerint a menedékkérelmeket csak a belgrádi és kijevi követségeken lehet leadni, majd külföldön megvárni az elbírálásukat épp ezzel indokolta meg. Véleménye szerint ugyanis az uniós menekültpolitika működésképtelen, ugyanis a menekültstátuszt nem kapottak kétharmada az EU-ban marad, legalábbis az általa ismert és idézett statisztikák szerint.

Ezzel az értelmezéssel a kormány tulajdonképpen megteremtette a jogi alapját annak, hogy osztott hatáskör esetében ott kerülje meg az uniós jogszabályokat és bírósági ítéleteket, ahol jónak látja, hisz ahol osztott a hatáskör, ott bármikor mondhatja a jelenlegi helyzethez hasonlóan azt, hogy az uniós jog és szabályozások nem megfelelően látják el a feladatukat.

A miniszter az AB döntésének erre a részére utalt:

„Az Alkotmánybíróság az Európai Unió Bíróságának a magyar állam területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgárok jogállására vonatkozó ítéletével kapcsolatosan, az Alaptörvény értelmezése alapján megállapította, hogy amennyiben az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország a fenntartott szuverenitás vélelmének megfelelően jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.”

Ehhez azonban azt is érdemes hozzátenni, hogy két mondattal később így fogalmaz az AB:

„Az Alkotmánybíróság egyúttal hangsúlyozta a határozatban azt is, hogy az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az EUB ítéletének felülvizsgálatára, illetve jelen ügyben az eljárás az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára sem terjed ki.”

Vagyis a Helsinki Bizottság és a kormány egyazon alkotmánybírósági döntés különböző részeit kihangsúlyozva jutottak különböző eredményekre.

Gulyás a sajtótájékoztatón a bezáratott tranzitzónákat is méltatta, mint olyan helyeket, ahol a menekültkérelmeket benyújtók megvárhatták az elbírálást. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az EUB korábbi ítélete szerint embertelenek voltak, és inkább őrizetre emlékeztettek, a két utolsó, ott fogvatartott menekült pedig két év, nyolc hónap alatt kapta meg a menekültstátuszt.

Történetük egyáltalán nem egyedülálló ebből a szempontból, ráadásul a végtelen, börtönkörülmények között töltött várakozás mellett a kormány rendszeresen éheztetéssel igyekezett jobb belátásra bírni a menekülteket.

Gulyás számos alkalommal hangoztatta, hogy a kormány álláspontja szerint a Bizottság van elmaradásban, hisz az lenne a feladata, hogy hatékony menekültpolitikát dolgozzon ki, ami a kormány olvasatában nem meglepő módon azt jelentené, hogy átveszi Magyarország korábban taglalt módszereit.

Szintén számos alkalommal tért vissza arra is, hogy az uniós jognak figyelembe kellene vennie a tagállami jogot és alkotmányos normákat, amivel vélhetőleg szintén arra kívánt utalni, hogy majd akkor cselekszik uniós jognak megfelelően a kormány, ha a saját szájíze szerinti lesz.

Noha az EUB döntésének betartására vonatkozó kérdésekre Gulyás miniszter egyetlen alkalommal sem volt hajlandó határozott igennel vagy nemmel felelni, azt jelezte, hogy Magyarországot nem fenyegeti, hogy Lengyelországhoz hasonlóan napi egymillió eurós bírságot kapjon az ítélet be nem tartása miatt.

Gulyás miniszter sajtótájékoztatóján a Magyar Hang alábbi, élőben rögzített videóján lehet visszanézni.

Reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök is elmondta, most arra várnak, hogy az Alkotmánybíróság a fizikai kerítés mellé egy „jogi kerítést” is felhúzzon a bevándorlók ellen. A beadványt még Varga Judit igazságügyi miniszter nyújtotta be, miután az Európai Bíróság kimondta, Magyarország uniós jogot sértett azzal, hogy tranzitzónákban tartotta fogva a területére beérkezett menekülteket.

A Helsinki Bizottság értelmezésében az AB döntés kimondja az uniós jog elsőbbségét, hovatovább azt is megállapítja, hogy az alapvető emberi jogokat az Alaptörvény is védi. Mint írják,

„Az EUB ítélete nem csak a menekülők jogainak, hanem a jogállam egészének védelme szempontjából fontos, mert megerősíti: egy állami hatóságnak a törvényeknek megfelelően kell bánnia a hozzá forduló emberekkel, nem pedig önkényesen. ”

Annak ellenére, hogy az EUB egy éve kimondta, hogy a tranzitzónák – amik a magyarországi menekültpolitika gerincét jelentették az elmúlt években – jogellenesek, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter októberben arról beszélt, hogy a kormány visszaállítaná őket.

Ehhez jelentett volna a kormány olvasatában jogi alapot, ha az AB megállapítja a magyar jog elsőbbségét az unióssal szemben. Magyarország kormánya Lengyelország kormányát is támogatta, mikor az ottani alkotmánybíróság hasonló ítéletet hozott, aminek következtében az Európai Parlament illegitimnek nyilvánította.

 

Címlapkép: MTI / Kelemen Zoltán Gergely