Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az Európai Bíróság kimondta, a teljes magyar menekültpolitika jogellenes

Az Európai Bíróság a mai napon hirdetett ítéletet az Európai Bizottság által 2015 decemberében indított Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárás ügyében. A döntés szerint a magyar hatóságok jogellenesen tartották őrizet alatt a tranzitzónákban az országon keresztül az EU-ba érkezett menekülteket, ezzel pedig megsértették nemzetközi védelem iránti kérelmüket, valamint  a kiutasításához kapcsolódó uniós jogszabályokat. A döntést a Magyar Helsinki Bizottság és Varga Judit igazságügyi miniszter is kommentálta.

A 2015-ben kezdődött menekültválság idején Magyarország módosította menekültügyekre vonatkozó szabályozásait mellyel az Európai Bizottság szerint megsértette az uniós irányelveket. Az Európai Bíróság helyt adott a Bizottság kifogásainak, és kimondta:

  • Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljáráshoz való tényleges hozzáférésének kötelezettségét, ugyanis a szerb-magyar határra harmadik országból érkező állampolgároknak a gyakorlatban szinte lehetetlen a kérelmük előterjesztése.  A menedékjog iránti kérelmet kizárólag tranzitzónában lehet benyújtani, azonban a hatóságok megtagadhatják a belépést, korlátozva ezzel a hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz.
  • Az Európai Unió tagállamai indokolatlanul nem késleltethetik a nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálását. Magyarország a körülményes és ellehetetlenítő eljárása során nem tesz eleget az eljárási irányelv azon rendelkezésének, hogy ha négy héten belül nem születik döntés, akkor a menedékkérőnek engedélyezni kell a belépést.
  • Magyarországon a menekültek tranzitzónákban való kényszerítése kérelmük elbírálása alatt  azt jelenti, hogy minden menedékkérőt őrizetbe vesznek, ez a gyakorlat pedig nincs összhangban a befogadási feltételekről szóló irányelvvel.
  • A bíróság szerint különösen aggályos, hogy az őrizetbe vétel alkalmazása során szigorú írásos indoklási kötelezettség és garanciák vonatkoznak a tagállamokra, viszont Magyarország gyakorlatilag automatikusan alkalmazta minden menekültre.
  • A magyar szabályozás nem teszi egyértelműen lehetővé, azt sem, hogy a menedékkérők az esetleges felülvizsgálati eljárás ideje alatt is jogszerűen Magyarországon tartózkodhassanak, azzal, hogy a vonatkozó eljárási irányelv  rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva nem biztosítja, hogy az elutasító határozatokkal szemben benyújtott jogorvoslat halasztó hatályú legyen.
  • A potenciális menedékkérők szerb–magyar határon zajló tömeges rendőri visszakényszerítésével pedig Magyarország uniós és nemzetközi jogot sért.

Az Európai Bíróság elutasította Magyarország érvét, miszerint a migrációs válság igazolta az „eljárási” és a „befogadási” irányelv bizonyos szabályaitól való eltérést a közrend fenntartása és a belső biztonság megőrzése érdekébe.

Léderer András a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi szakértője az Indexnek nyilatkozva elmesélte, hogy

a Magyarországon 2016 óta érvényben lévő menekültügyi válsághelyzet lehetővé teszi, hogy a harmadik országból érkező bevándorlókat az ország bármely pontjáról elszállíthassák, és Szerbiába toloncolhassák.

A tranzitzónák ügyében a luxemburgi testület 2020. májusában már elmarasztalta az országot. Akkor az ítélet kimondta, hogy a tranzitzóna őrizetnek számít, amelyben 28 napnál tovább senkit nem lehet fogva tartani. Habár az Orbán-kormány elfogadhatatlannak és ellentmondásosnak tartotta az ítéletet, a döntést követően Magyarország bezáratta a tranzitzónáit.

„A mai ítélet remélhetőleg véget vet a magyar menekültügy egyik legszégyenteljesebb gyakorlatának.”

kommentálta a döntést Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a szervezet oldalán. Kiemelte azt is, hogy a hazai szabályozás nem csak emberi jogi szempontból káros, de a gyakorlatban a közbiztonságot is kockára teszi. A tisztességes eljárás ellehetetlenítése érdekében semmilyen egyéni azonosítást nem ír elő azt megelőzően, hogy az érintetteket Magyarországról, így a schengeni övezetből Szerbia területére kényszerítik. Ezzel azt érik el, hogy a magyar hatóságok sem feltétlenül tudják kiket vontak eljárás alá akkor sem, ha az illetőt a magyar vagy az uniós hatóságok körözik. Kádár András Kristóf kiemelte továbbá, hogy a döntést követően a kormány köteles az uniós jognak megfelelő módosítási javaslatokat benyújtani az Országgyűlésnek, ezalatt pedig a hazai hatóságoknak tartózkodniuk kell a további visszakényszerítésektől.

Ezzel ellentétben Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtöki Facebook-posztjában, az Európai Bíróság döntésére reagálva azt írta: A tranzitzónákat bezártuk de a szigorú határőrizetet fenntartjuk.