Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Két év nyolc hónap után végre megkapta a menedékjogi védelmet a tranzitzóna két utolsó menekültje

Ez a cikk több mint 2 éves.

988 napon át húzódott Abouzar Soltani és 12 éves fia, Amir menedékkérő eljárása, mely során apa és fia összesen 553 napot töltöttek jogellenesen fogva tartva a röszkei tranzitzónában. Augusztus 18-án végül az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) nem várta meg, hogy a bíróság mondja ki az ítéletet, menedékjogi védelmet adott a tranzitzóna két utolsó menekültjének, számolt be róla a Magyar Helsinki Bizottság.

A jogvédők szerint Abouzarnak jó állása volt Iránban, egy egészségügyi szolgáltatónál dolgozott PR-osként és dekoratőrként, azonban gondolkodása eltért az országban megszokott normáktól, ezért sokszor zaklatták. 2016-ban döntött úgy, hogy egy olyan helyen akar élni, ahol nem kell félni annak, akinek más véleménye van és ahol a szabadságjogok garantálva vannak, különösen a lelkiismereti és vallásszabadság, így fiával elhagyta Iránt. Először Bulgáriáig jutottak el, ahol Abouzar 42 napig volt bezárva a fiával együtt. Majd Szerbiába mentek. Itt két és fél évig vártak arra, hogy engedéllyel beléphessenek Magyarországra menedéket kérni, a Helsinki beszámolója szerint tehát minden tekintetben legálisan érkeztek hazánkba.

2018. december 5-én érkeztek meg a röszkei tranzitzónába, ahol 553 napon át tartották őket fogva, egészen addig, amíg a tranzitzónákat fel nem számolta a kormány részben egy éppen az ő ügyükben született uniós bírósági ítélet nyomán.

Menedékkérelmüket 32 hónappal ezelőtt ki sem vizsgálták a magyar hatóságok, mondván, hogy Szerbián keresztül érkeztek, így ott kell majd a elbírálni a kérelmet. Ezt követően 2019 februárjában ki is utasították őket Szerbiába, de ott nem fogadták őket a hatóságok, így új kiutasítási célpontot neveztek meg: Iránt. Soltaniék a menekültügyi eljárásuk mellett három pert is indítottak a magyar állam hatóságaival szemben, miközben Abouzart éheztették a tranzitzónában.

Soltaniék jogait a Magyar Helsinki Bizottság képviselte, azonban a jogvédő szervet más ügyfeleinek perében hozott kedvező ítéletek is segítették az apa és fia ügyét. Március 19-én az EUB kimondta, hogy a magyar állam uniós jogot sért, amikor minden Szerbiából érkező menekülő kérelmét automatikusan, vizsgálat nélkül arra hivatkozva utasítja el, hogy Szerbia az üldözöttek számára „biztonságos tranzitország”.

2020. május 14-én két afgán menedékkérő mellett már egyenesen Abouzarék ügyében hoztak döntést az uniós bírák. Az ítélet kimondta, hogy a menedékkérők újabb kérelmeit nem lehet elfogadhatatlanságra hivatkozva automatikusan elutasítani, ha egyébként először azért nem foglalkoztak velük érdemben, mert a kérelmezők Szerbiából, a jogsértő módon „biztonságosnak” tekintett tranzitországból érkeztek.

Ezen kívül az ítélet kimondta azt is, hogy a négy hetet meghaladó tranzitzónai elhelyezés jogellenes fogvatartásnak minősül, és szintén sérti az uniós jogot.

2020. május 21-én a kormány végül felszámolta a tranzitzónákat, így Abouzarék fogsága véget ért, azonban a menedékkérelmüket még mindig nem kaphatták meg. A Szegedi Törvényszék 2020 júliusában új menedékjogi eljárásra kötelezte az akkor már OIF néven futó hatóságot. De az ismételten elutasította kérelmüket, és ismételten a Szerbia biztonságosságára hivatkozott. 2021 februárjában a Fővárosi Törvényszék semmisítette meg az OIF jogellenes határozatát, az ítéletben pedig felhívták a menekültügyi hatóság figyelmét az EUB kötelező erejű ítéleteire, és előírta az OIF-nak, hogy érdemben kell vizsgálni Abouzarék üldözését.

Hosszú küzdelem után végül augusztus 11-én az OIF megadta a menedékjogi védelmet, és 18-án kihirdette az erről szóló határozatát.

„Isten áldja Magyarországot! Szeretem Magyarországot és a magyarokat. Két éve és nyolc hónapja várok erre. Nagyon köszönöm, hogy befogadtak és megkaptam menekültstátuszt”

– mondta Abouzar Soltani a jegyzőkönyv szerint,amikor kihirdették, hogy megkapta a menedékjogot.

Arminnal és édesapjával már korábban is foglalkoztunk, amikor Abouzar filmet forgatott a fia bezártságban töltött életéről a röszkei tranzitzónában.  A férfi a 3 perces kisfilmet a telefonjával vette fel és a Verzió Filmfesztiválon is bemutatták, ám fogvatartásuk ideje alatt még a bemutatóra se mehettek el.

Címlapkép: MTI / Kelemen Zoltán Gergely