Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

11 hónapja él egy iráni kisfiú a röszkei tranzitzónában, a róla készült film bemutatójára sem mehetett el

A 10 éves Armin 11 hónapja él a röszkei tranzitzónában, ahol a világtól elzárva nem sok inger éri: nincs iskola, nincsenek játékok, nincs semmi a rácsokon és a szögesdróton kívül. Édesapjának, Abouzarnak más nézetei voltak a gondolatszabadságról, ezért kellett elmenekülniük Iránból.

Armin és édesapja két és fél évig vártak Szerbiában arra, hogy a tranzitzónába kerüljenek, azt azonban nem sejtették, hogy ott gyakorlatilag fogvatatottként kezelik majd őket. Ahogy sokan másokat, Abouzart is éheztették egy ideig a magyar hatóságok, ami ellen végül a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága lépett fel.

A magyar állammal szembeni perekben a Helsinki Bizottság képviseli az apát és a fiút, a jogvédő szervezet egy rövid interjút is készített Abouzarral.

„Látom, hogy a fiam rosszul van, semmi kedve nincs ahhoz, hogy kicsit beszélgessünk, vagy valamivel foglalkozzon.”

– mondta a fiú édesapja, aki úgy döntött, éppen ezért filmet forgat a fia bezártságban töltött életéről. A férfi a 3 perces kisfilmet a telefonjával vette fel és a Verzió Filmfesztiválon is bemutatják.

A bemutatóra azonban hiába hívták meg kisfiával, erre az időre sem engedik ki őket a tranzitzónából.

„Legálisan léptek be ide. Hittek a hatóságnak, hogy tisztességesen ki fogják vizsgálni az ügyüket.”

– hangzik el a Helsinki videójában.

Áprilisban Szél Bernadett számolt be blogján a tranzitzónában uralkodó körülményekről, a független képviselő akkor azt írta, borzalmas az ott fogvatartott kiskorúak helyzete, akik közül többen betegek. A képviselő hangsúlyozta, egyértelműnek kellene lennie, hogy akárhonnan is jönnek, ezek a gyerekek nem terroristák és nem lehet terroristaveszélyre hivatkozva elzárni őket.

A magyar-szerb határon található tranzitzónában tavaly nyár óta éheztetéssel próbálják rákényszeríteni a menedékkérőket, hogy visszaforduljanak Szerbiába. Ebben a menekültügyi szabályozás tavaly júliusi változata segít a hatóságoknak, ugyanis eszerint Magyarország biztonságos tranzitországnak tekinti Szerbiát (annak ellenére, hogy az ENSZ Menekültügyi Főigazgatósága szerint nem az),

márpedig biztonságos országból nem léphet Magyarország területére menekült. Így a Szerbián át érkező menekültek menedékkérelmét automatikusan elutasítják.

Az elutasítás után idegenrendészeti eljárás alá vonják a menekülteket, ami magyarul a kitoloncolást és az EU-ból való kitiltást jelenti. A menedékkérők ebben a szakaszban már nem kaphatnak élelmet a tranzitzónában, viszont van három napjuk, hogy fellebbezzenek az idegenrendészeti eljárás ellen.

A fellebbezést a már említett Szerbián át való érkezés miatt újból elutasítják, így újra az idegenrendészeti eljárási szakasz következik. Az elutasított menedékkérőt egy külön körletbe zárják, ahol nem kap enni – ezt a szempontot is mérlegelve dönthet, hogy megvárja az eljárás végét vagy visszamegy Szerbiába.

A Magyar Helsinki Bizottság eddig tizenhét alkalommal fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, összesen huszonhat ember éheztetése ügyében. A gyermekek fogvatatása miatt az ENSZ egyik magas rangú tisztviselője nyáron szólította fel Magyarországot, illetve kötelezettségszegési eljárás is indult ellene, az ügyet az Európai Bíróság fogja vizsgálni.

Mindezek ellenére egyelőre úgy tűnik, semmi sem képes meggyőzni a magyar kormányt, hogy emberként bánjon a menedékkérőkkel.

Abouzar Soltani kisfilmjét ma 18:15-kor mutatják be a Toldiban, amit a filmről való beszélgetés követ, illetve vasárnap 16:15-kor a Művészben is megtekinthető.

Címlapkép: MTI / Kelemen Zoltán Gergely
Olvass tovább!