„Börtönóvodáról,” az orvosi ellátás hiányáról számolt be Szél Bernadett és Szabó Szabolcs a röszkei tranzitzónából

Ismét meglátogatták a röszkei, mendékkérők számára kialakított tranzitzónát Szél Bernadett és Szabó Szabolcs, független országgyűlési képviselők. Mivel ilyen alkalmakkor az országgyűlési képviselőknek is előre be kell jelentkezni, és szakértőket sem vihetnek a zónába magukkal, ezért Szél és Szabó a látogatás után, a tranziton kívüli határsávból jelentkezett be élő, Facebookos videóban, hogy beszámoljanak arról,

jelen pillanatban is legális eljárásként fogják fel a hatóságok, ha egy elutasított, de az idegenrendészeti eljárás idejére még a tranzitban tartott menekültek nem kaptak tőlük élelmet, csak akkor, ha azt megvásárolják. Ez pedig Szabó szerint az Alaptörvény alapelveivel is ellenkezik.

A tapasztalatok alapján Szél Bernadett és Szabó Szabolcs találkozót kezdeményeztek a Bevándorlási- és Menekültügyi Hivatal illetékeseivel, hogy tapasztalataikról beszámoljanak, és megkérdezzék, mikor áll szándékukban a körülményeket a minimális követelményekre javítani a két, déli határon fekvő tranzitzónában.

Szabó Szabolcs szerint minderre az úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomag ad lehetőséget, amelyet a parlamenti választási győzelem után fogadott el a fideszes többség. Szabó az eddigi, a Magyar Helsinki Bizottság által az Európai Emberi Jogi Bíróság azonnali intézkedését is kiváltó, éheztetési esetek kapcsán elmondta, semmi sem tiltaná, hogy ezeknek az embereknek élelmet adjanak a tranzitzónákban, mégis egyre többször fordulnak elő ilyen esetek.

Szél Bernadett arról is részletesen beszámolt, hogy a tranzit „családi részlegében” egy olyan helyet is látott, amelyet különösebb szépítés nélkül csak úgy tud leírni,

azok „börtönóvodák”, ahol jelenleg is 61 kiskorút tartanak szögesdrótok között.

A gyerekek közül beszámolójuk szerint olyan is akadt, aki kérlelte az egyik ott szolgálatot teljesítő rendőrt, „cseréljenek” ruhát, mert az övé már annyira lerongyolódott.

Az esetekkel kapcsolatban mind Szél, mind pedig Szabó Szabolcs hangsúlyozta,

egyértelműnek kellene lennie, hogy akárhonnan is jönnek, ezek a gyerekek nem „terroristák” és nem lehet „terroristaveszélyre” hivatkozva elzárni tartani őket.

A képviselők tapasztalataik alapján elmondták a körülmények a tranzitzónákhoz képest jelenleg „rendezettebbek”, ugyanakkor ez még így is azt jelenti, megfelelő mértékű egészségügyi ellátást sem kapnak.

Szél olyan afgán anyával is beszélt, akit menekülése elején csoportosan erőszakoltak meg tálib iszlamista szélsőségesek, ezek után pedig négy gyermeke is eltűnt, most az életveszélyes út okozta pszichiátriai problémákat sem tudják a tranzitban megfelelően kezelni. De volt olyan fogát fájlaló kisgyermek is, akinek esetét nem minősítették sürgősnek, ezért nem kap ellátást.

De olyan szívbeteg gyermek is van, akinek pacemakerre lenne szüksége. Szél Bernadett szerint viszont, mivel a többiekkel együtt őt is ki fogják utasítani, ezért még ezt is mellőzni kényszerül.

Azt is hangsúlyozták, fotót szerintük azért nem lehet a tranzitban készíteni, mert a kormány attól fél, a magyarok szíve megesne ezeken az embereken, így pedig könnyebb arctalan „migránsokról” beszélni.

A zónába képviselőkön kívül a tranzitot jelenleg a Református Szeretetszolgálat, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) emberei, az International Organization of Migration (IOM) és a helsinkisek látogathatják.

Olvass tovább!