A röszkei tranzitzónában megint menedékkérőket éheztettek a magyar hatóságok: két személyt, két napon keresztül, írja a Népszava.

A Magyar Helsinki Bizottság immár tizenhetedik alkalommal kell, hogy a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz forduljon kitoloncolási eljárás alatt álló emberek éheztetése miatt, a teljes táblázat itt található.

A maival együtt a huszonhatodik emberről beszélünk, több esetet mi is megírtunk.

A Helsinki Bizottság a helyzet megoldására már egy törvényjavaslatot is kidolgozott, ami Szél Bernadett független képviselő terjeszett a Országgyűlés elé. Az RTL Klub meg is kereste a kormányt ebben az ügyben: ám azt a választ kapták, hogy „a tranzitzónában tartózkodó felnőttek minden, a törvényben előírt ellátást megkapnk az idő alatt, amíg a menekültügyi eljárás zajlik”, emellett a képviselő látogatásait a tranzitzónában kampányolásnak nevezték.

Az Európai Bizottság már kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen az éheztetések miatt, az ügyet az Európai Bíróság fogja vizsgálni. Gulyás Gergely a mai kormányinfón ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta: szerinte a leköszönő bizottság eddigi politikája bebetonozására törekszik a hátralévő néhány hónapjában.

Az éheztetésekkel párhuzamosan a kormány milliárdokat költ a határvédelemre, de hogy pontosan mennyit és milyen címen, azt nem lehet tudni, ugyanis ezek mind minősített, tehát nem megismerhető adatok.

2015-ben ugyanis „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” hirdetett a kormány, amelyet évek óta újra és újra meghosszabbítanak,  annak ellenére, hogy az ehhez szükséges törvénybe foglalt feltételek már jó ideje nem teljesülnek.

A válsághelyzet kihirdetéséhez ugyanis egy hónap átlagában napi 500 főt, vagy két egymást követő hét átlagában napi 750 főt, vagy egy hét átlagában napi 800 főt kellene meghaladnia a Magyarországra érkező menekülti vagy oltalmazotti státuszt kérelmezők számának. A rendőrség hivatalos statisztikája alapján azonban a  legtöbb megkísérelt határátlépés hetében is csak 348 főről volt szó.