Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Tavaly 367 menedékkérő kapott státuszt, több mint 700-an nem

2018-ban a tranzitzónákban várakozók közül 367-en jutottak státuszhoz, és több mint 700-an nem – tudta meg Szél Bernadett és Szabó Szabolcs a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) igazgatójától. Miközben a tranzitzónában várakozók többsége gyermek, azt még a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal sem tudja, mi lesz a fóti gyermekotthon bezárásával a kísérő nélküli gyerekek sorsa.

Szél Bernadett a tranzitzóna előtt (fotó: Szél Bernadett facebook-oldala)

Szél Bernadett és Szabó Szabolcs múlt heti, röszkei látogatásuk után a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) igazgatójánál jártak, hogy a röszkei és tompai tranzitzónákban fennálló helyzet kapcsán kérdezzék meg, mi az oka annak, hogy a tranzitzónákban a minimálisan elvárható körülmények sem teljesülnek, és mit kívánnak tenni, hgy változzon a helyzet.

367 státusz, 595 elutasítás, 160 megszüntetés

A független országgyűlési képviselők arról is tájékoztatást kértek, hány embernek nyújtott védelmet az elmúlt egy és negyed évben a magyar állam. A BMH tájékoztatása szerint

2018-ban összesen 367 ember kapott valamilyen szintű elismerést Magyarországon. Mindössze 68-an jutottak menekültstátuszhoz, 281-an oltalmazotti státuszhoz, 18 főt pedig befogadott a magyar állam.

595 elutasító döntés született, 160 esetben pedig megszüntették az eljárást. Az utóbbira leginkább akkor kerül sor, amikor a menedékkérő önként elhagyja a tranzitzónát.

2019-ben összesen 153 kérelem érkezett be, és ezek közül eddig 11 járt sikerrel. Kitoloncolásra idén 39 esetben került sor, míg 2018-ban 302 esetben, ebből 61-szer légi úton.

A számok azért ilyen alacsonyak, mert a hatóságok radikálisan csökkentették az egy nap befogadott kérelmek számát, a jelek szerint 2018-ban átlagosan körülbelül napi 3 ember kérelmét fogadták be.

Apró eredmények

A független országgyűlési képviselők múlt héten a röszkei tranzitzónát látogatták meg, ahol a Helsinki Bizottság korábbi jelentéseit megerősítve többek közt arról számoltak be, hogy az elutasított, de az idegenrendészeti eljárás idejére a tranzitban tartózkodó menedékkérők nem kapnak élelmet, csak ha fizetnek érte. Szabó Szabolcs szerint ez az Alaptörvény alapelveivel is ellenkezik.

Szél Bernadett mai Facebook-posztjából kiderül: a BMH igazgatója, Végh Zsuzsanna tájékoztatása szerint jelenleg 200 fő van a két magyar tranzitban és abból 119 gyermek. Szél szerint, aki múlt héten a gyerekek nagy száma miatt „börtönóvodáról” beszélt, továbbra sem tudható, mi lesz a tranzitzónából kikerülő kísérő nélküli menekült gyerekek sorsa: eddig ők a fóti gyermekotthonba kerültek, Szél szerint „nagyon jó körülmények közé”. A Károlyi-kastély parkjában működő intézményt azonban felszámolják, és – amint a képviselők kérdései nyomán kiderült  –

a BMH sem tudja, mi a terv a kísérő nélküli gyerekekkel, és állításuk szerint nem is ők fognak a kérdésben dönteni.

A tranzitzónákban működő katasztrofális egészségügyi helyzetről korábban a Helsinki Bizottság és a két képviselő is beszámoltak, Szél most egy konkrét ügyről is tájékoztatást adott, mely egyben betekintést nyújt a tranzitzónákban uralkodó körülményekbe.

Múlt heti látogatásukkor egy olyan gyerekkel találkoztak, akinek az úton tönkrementek a fogai, és „iszonyatosan fájt” a foga. Ellátást azonban nem kaphatott a közeli egészségügyi intézményben, mert ez csak sürgősségi esetben járna (amennyiben nem tudja bizonyítani, hogy rendelkezik az összes magyar protokoll szerint szükséges oltással), a gyerek esetét pedig nem tekintették sürgősnek, kezelés helyett antibiotikumot és Cataflamot adtak neki. A BMH igazgatója Szélt arról tájékoztatta, hogy a képviselő közlése nyomán utána járt az esetnek, a gyerek haladéktalanul megkapta az ellátást, és azt ígérte, megtalálják a módját annak, hogy hasonló helyzetekben megkapják a szükséges ellátást a gyerekek.

Szél hozzáteszi, a BMH-tól ígéretet kapott arra, hogy

„azt is végiggondolják, miként lehet a tranzitos gyermekeket egy-egy sétára kihozni — hogy lássanak mást is az ott töltött hónapok alatt, ne csak rendőröket, egy tenyérnyi eget meg szögesdrótokat.”

A képviselők látogatásának azért van kiemelt jelentősége, mert a zónákban rajtuk kívül csak a Református Szeretetszolgálat, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) emberei, az International Organization of Migration (IOM) és a helsinkisek látogathatják. Szél Bernadett Facebook-posztjában azt ígéri, a továbbiakban is foglalkoznak a tranzitzónák helyzetével.

Címlapkép: MTI Fotó: Ujvári Sándor
Olvass tovább!