Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A magyar kormány támogatja a lengyel alkotmánybíróság Polexitet megalapozó döntését

Csütörtökön hozta meg a lengyel alkotmánybíróság azt az ítéletét, melynek értelmében a lengyel alkotmány bizonyos EU-s törvények felett áll. A döntés jogi alapja és első állomása lehet egy legális Polexitnek. A Magyar Közlönyben pedig a tegnapi napon megjelent egy kormányzati határozat, ami kijelenti, hogy a magyar kormány üdvözli a lengyel alkotmánybíróság döntését. A határozat többek között azt írja:

„Az európai uniós intézmények kötelesek tiszteletben tartani a tagállamok nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének.”

A lengyel alkotmánybíróság az Európai Unióról szóló szerződés négy pontjáról mondta ki, hogy a lengyel jog elsőbbséget élvez felette:

  1. Az 1. cikkely, amellyel  a szerződő felek egymás között létrehozzák az Európai Uniót, és ami kimondja, hogy a „szerződés új szakaszt jelent az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatában”.
  2. A 2. cikkely, ami szerint az Unió „az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul”, és a tagállamok közös értékei „a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség”.
  3. A 4.3 cikkely, amely bevezeti a „lojális együttműködés” elvét és kimondja, hogy az Unió tagállamai „kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást a Szerződésekből eredő feladatok végrehajtásában”.
  4. A 19. cikkely, ami az Európai Unió Bíróságáról szól.

A lengyel bírók szerint az 1. és 4. cikkely tette lehetővé az Unió számára, hogy „a Lengyel Köztársaság által a szerződésekben átruházott hatáskörökön túl” cselekedjen, a 2. és a 19. cikkellyel pedig az EU Bírósága „illegálisan” bírálhatja felül a lengyel alkotmányt.

Franciaország és Németország külügyminiszterei, Yves Le Drian és Heiko Mass közös nyilatkozatban ítélték el a lengyel alkotmánybíróság döntését. „Emlékeztetjük Önöket, hogy az Európai Unió tagsága együtt jár a közös értékek és szabályok teljes és feltétel nélküli betartásával„, írják.

Német precedens?

2020 májusában a német alkotmánybíróság  is fölülbírálta az EU-s törvényt, amit utólag sokan a lengyel alkotmánybírósági döntés előzményének tekintenek. A német Szövetségi Alkotmánybíróság lényegében megkérdőjelezte az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjának jogszerűségét. Az EKB kötvényvásárlási programja a koronavírus okozta gazdasági válság során ideiglenesen betemette  a mély szakadékokat a valutaunió északi és déli tagállamai közt, amely szakadékok épp a német gazdaság sikerét hivatottak bebetonozni.

A karlsruhei bíróság döntését nem hajtotta végre a német kormány, de veszélyes precedenst teremtett: Lengyelország ünnepelte a karlsruhei ítéletet és már akkor hasonló lépésekkel fenyegette Brüsszelt (míg Magyarország inkább diplomatikusan hallgatott az ügyben).

Franciaország sem feltétlenül EU-pártibb mint Lengyelország – a Brexit-tárgyalásokat vezető és az elnöki pozícióért induló Michel Barnier nemrég azzal kezdett kampányolni, hogy Franciaországnak vissza kell nyernie szuverenitását az EU Bíróságával szemben.

Az Európai Bizottság kétféleképpen reagálhat a lengyel alkotmánybíróság döntésére: vagy kötelezettségszegési eljárást indít, vagy hátráltatja a covid-mentőcsomag pénzeinek kifizetését Lengyelország és Magyarország számára, ám az utóbbi jelenleg is zajlik. Kérdés, meddig vár a Bizottság. A jövőre esedékes magyarországi választások nagy hatással lehetnek a teljes kontinens sorsára is.

Címlapkép: Pexels.com