Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Visszavonta a rendőrség a hajléktalan aktivista büntetését, akinek nem volt hova mennie a kijárási korlátozások idején

Még decemberben bírságolták meg a rendőrök az A Város Mindenkié csoport hajléktalan aktivistáját, Andrást, azért, mert a kijárási korlátozások ideje alatt, 8 óra után az utcán tartózkodott.

Ahogy arról akkor beszámoltunk, Andrást egy pályaudvaron állították meg a rendőrök, ahol a sötétben írattak vele alá egy papírt, ami az intézkedők állítása szerint 10 ezer forintos büntetésről szólt. Csak reggel derült ki, hogy a kiszabott bírság valójában 25 ezer forint. András ezt az összeget nem tudta megfizetni, így félő volt, hogy akár elzárásra is változtathatják a bírságot.

A férfi ügyében az Utcajogász Egyesület nyújtott be felülvizsgálati kérelmet az eljáró szervhez, amelyben kifejtették a tényt, hogy ügyfelük hajléktalan, lakhatással nem rendelkezik, így esélye sem volt hova hazamenni.

Az illetékes rendőr-főkapitányság a kérelmet elfogadta, a bírságot visszavonta és elismerte, nem szabálysértés közterületen tartózkodni a kijárási korlátozások idején, ha valakinek nincs hova mennie.

-írja közleményében a szervezet.

Ahogy azt az Utcajogász önkéntese, Molnár Noémi is megerősítette lapunknak, a döntés összhangban van az Alkotmánybíróság 2019-es döntésével, mely szerint szankció csak akkor alkalmazható, ha „a hajléktalan személy ellátórendszerben való elhelyezése a cselekmény elkövetésekor igazolhatóan biztosított volt.”

A szakember elmondta azt is, sokan a rendőri jelenlét nyomására a helyszínen aláírják a szabálysértés elismeréséről szóló nyilatkozatot. Bár tény, hogy a helyszíni bírsághoz képest egy feljelentést követően kiszabott összeg magasabb lehet, de ezzel együtt a rendes bírósági eljárás során sokkal több tere van az ügyvédeknek a jogi procedúra kedvező irányba terelésére, például az érintett személyes helyzetének ismertetésével. Azonban az elismerő nyilatkozat aláírásával az eljárás alá vont személy lemond fellebbezési jogáról, így csak a fentihez hasonló kérvényre van lehetőség, ami ritkán jár sikerrel.

Molnár Noémi lapunknak elmondta azt is, a hajléktalanok ellen hozott, életvitelszerűen az utcán tartózkodást tiltó törvényt (ismertebb nevén „hajléktalantörvény”) eddig csak két időszakban, 2018 őszén és 2019 nyarán alkalmazták intenzívebben. Arról, hogy ezeken az időszakokon kívül miért nem alkalmazták a törvényt, csak találgatni tudnak:

„Én arra gondolok, hogy iszonyú bürokratikus macera egy ilyen eljárás. Például az ingóságok tárolásának megoldása, esetleg háziállat elhelyezése, aztán 72 órán belül az ügy bíró elé vitele.

A másik szempont lehet, hogy szemben a menekült-kérdéssel, ez nem lett egy társadalmilag támogatott ügy, sőt, lehet, hogy még a kormány jött ki belőle rosszabbul.”

Molnár hozzátette, úgy látják a kormányon kívül a hajléktalan törvényt senki sem támogatja, mind a bíróságok, mind pedig a rendőrök számára plusz terhet jelent, mivel ők is tisztában vannak vele, hogy egy szociális problémáról van szó, amire nem megoldás a büntetés. Ezt mutatja az is, hogy a fent jelzett időszakokon kívül, rendőrségi, vagy akár belügyminiszteri utasításra nem szabtak ki tömeges büntetéseket hajléktalan emberekre.

„Nyilván hozzánk általában az extrém esetek jutnak el, de nekem az a benyomásom, hogy ezt a szabályt a rendőrség is büntetésként éli meg, ahogy maguk a hajléktalan emberek is. Úgy gondolom, hogy senki nem azért lesz rendőr, hogy kimerült, kiszolgáltatott – gyakran idős és beteg – embereket vigyen bíróság elé, miközben sok más valódi rendészeti feladatra meg nincs kapacitás.”

-mondta el Molnár.

Aknai Zoltán a Menhely Alapítvány igazgatója megkeresésünkre elmondta, jelenleg 75 százalék körüli telítettségen működnek a budapesti szállók, azonban ez nem azt jelenti, hogy ténylegesen az ágyak negyede szabadon áll. Egyrészt ez az arányszám nem egyenlően oszlik el a különböző intézmények között, másrészt a járványügyi előírások betartása miatt esetlegesen szabadon hagyott ágyak is üresként jelennek meg itt.

A hajléktalan emberek koronavírus fertőzöttségével kapcsolatban elmondta, ugyan már sokan megkapták a védettséget jelentő oltást, azonban a harmadik hullám őket is erősebben érinte.

Ráadásul amíg eddig a betegeket a szállókról át tudta venni az egészségügyi ellátórendszer, addig most, annak a telítettségével előfordulhat, hogy az arra nem alkalmas szállókon kell majd elkülöníteni és ápolni őket.

A hajléktalan emberek nagy része a vírus szempontjából veszélyeztetett csoportba tartozik, mivel jellemzően idős emberek, rossz egészségügyi állapotban, és sokan rendelkeznek közülük valamilyen alapbetegséggel is, így a zsúfolt szállók óriási kockázatot jelentenek számukra. Ráadásul a jelenleg is tartó télies időjárás az utcán élőket a fagyhalál és a kihülés veszélyével is fenyegeti, ezért ilyenkor többen keresik fel az ellátó intézményeket, szállókat, melegedőket.

Ahogy arról korábban írtunk, az Utcajogász szerint, a járványügyi korlátozások egyáltalán semmilyen módon nem reflektálnak azokra, akik otthon hiányában nem tudnak hazamenni. A rendelkezések megszegését a kormány szabálysértésnek minősítette, amely ráadásul olyan mértékű bírsággal is járhat, amelyet még egy átlagos keresetű ember is aligha tud kifizetni.

A hajléktalan emberek jogorvoslati lehetőségeit csorbítja az is, hogy az Utcajogászhoz hasonló, önkéntes szervezetek nem tudják jelenleg elérni az utcán élő ügyfeleiket. Egyrészt, mert a fertőzés veszély miatt fel kellett függeszteniük utcai jelenlétüket és a személyes segítségnyújtási akcióikat. Másrészt, mivel a hajléktalanok közül sokan, a büntetésektől félve, inkább elbújnak szem elől.

Címlapkép: Pixabay