Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A budapestiek elsöprő többsége tudja, hogy a hajléktalan emberek vegzálása nem megoldás

Egyetértenek a budapestiek a hajléktalan emberekkel és az őket segítő civil szervezetekkel abban, hogy a hajléktalan emberek hatósági vegzálása, melyet a Fidesz még az alaptörvénybe is beleírt, nem oldja meg a problémákat, csak elfedi azokat. A Political Capital az ELTE PPK Szociálpszichológiai Tanszékével és a Menhely Alapítvánnyal közösen készített reprezentatív felmérést, amelyből az is kiderül, hogy a budapestiek 61 százaléka elfogadhatatlannak tartja a hajléktalanság kriminalizációját.

Az Alkotmánybíróság két hete hagyta helyben azt a rendelkezést, amely szabálysértésnek minősíti a hajléktalanságot, az életvitelszerű közterületen tartózkodást. Az AB ugyanakkor hozzátette, az utcán tartózkodó hajléktalan ember csak akkor vonható szabálysértési eljárás alá, ha a cselekmény elkövetésekor igazolható, hogy az ellátórendszerben való elhelyezése biztosított.

A Political Capital szerdán közölt felmérése azt mutatja, a budapestiek többsége nem ért egyet a hajléktalanság kriminalizációjával. 61 százalék elfogadhatatlannak tartja ezt az intézkedést, 42 százaléknyit tesznek ki közülük azok, akik a lehető legkategorikusabb módon utasítják el a hatósági vegzálást.

Ennél is többen gondolják hatástalannak az intézkedést: a megkérdezettek 77 százaléka gondolja úgy, a kriminalizáció valójában csak elrejti, nem pedig megoldja a hajléktalanság problémáját.

A megkérdezettek között szinte teljes a konszenzus arra nézve, hogy a hajléktalan emberek biztosítani kell az emberhez méltó lakhatás feltételeit, és a válaszadók többsége ezt az állam, illetve önkormányzatok felelősségi körébe sorolja.

A hajléktalan emberekkel kapcsolatban a leggyakrabban hangoztatott érzelmek a sajnálat és az együttérzés, és csupán 5 százaléknyian tartanak attól, hogy a hajléktalan emberek komoly veszélyt jelentenek a közrendre. Ennél többen (19%) vélik úgy, hogy a közegészségügyi fenyegetést jelentenek.

A kutatás azt is megállapította, a politikai-ideológiai hovatartozásnak jelentős szerepe van a hajléktalanság és az azzal kapcsolatos szabályozás megítélésében. Az alaptörvény-módosítás elfogadhatósága a jobboldali-konzervatívok körében lényegesen magasabb, mint más csoportokban.

A hajléktalansággal kapcsolatos általános érzelmek vonatkozásában is érdemi eltérések tapasztalhatók a politikai-ideológiai csoportok között. A pozitív érzelmek (sajnálat, együttérzés) leginkább a baloldali-liberális beállítottságú budapestieket jellemzi, míg legkevésbé a jobboldali-konzervatívokat.

A hajléktalanság hatósági büntetéséről egyébként már jó ideje kiderült, hogy nem alkalmas arra a feladatra, amelyet a döntéshozók neki tulajdonítanak, vagyis hogy az ellátórendszerbe terelje a hajléktalan embereket.

Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány elnöke még márciusban mondta el, a kriminalizációs törvény 2018. októberi elfogadása óta nem érzékelik, hogy többen mentek volna be szállókra. Inkább azt látják az utcán lakó hajléktalan emberek a rejtőzködést választják. Ami viszont azt is jelenti, hogy kikerülnek a szociális munkások látóköréből is.

A BMSZKI módszertani csoportvezetője, Breitner Péter ennek kapcsán is azt nyilatkozta, van olyan fővárosi kerület, ahol a felére csökkent azok száma, akiket szociális munkásaik el tudnak érni, miközben a hajléktalanság problémája nyilvánvalóan nem szűnt meg. Szintén a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei vezetője szerint összesen 10-20 olyan esetről tudnak, amikor a törvény miatt ment be valaki szállóra.

A Fidesz 2011-ben és 2013-ban már megteremtette a lehetőségét a hajléktalan emberek vegzálásának, a 2018-as szabálysértési törvény csupán nagyobb büntetési tételt és több jogkört adott ehhez. De ahogy a korábbi törvények sem hoztak érdemben javulást a hajléktalan emberek helyzetében, és nem is csökkentették a közterületi hajléktalanságot, a mostani is megbukott.

Ez nem is meglepő, hiszen ahogy június 7-i AB előtti tüntetésen A Város Mindenkié aktivistája, Lakatosné Jutka is rámutatott,

„a hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális ellátás eszközeivel, és nem büntetéssel kell kezelnie.”

Címlapkép: Hajléktalan férfi ellen indít eljárást a rendőrség a Móricz Zsigmond körtéren (Mérce)
Olvass tovább!