Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A kijárási tilalom egyáltalán nem reflektál azokra, akiknek nincs hova hazamenniük

A kormány november 3-án bejelentett új járványügyi korlátozásai között szerepelt az éjfél és reggel 5 óra közötti kijárási tilalom, majd ez szigorodott tovább november 10-én: jelenleg este 8 és hajnali 5 óra között csak rendkívüli indokkal, vagy munka miatt hagyhatjuk el a lakóhelyünket (vagy ha a kutyánkat sétáltatjuk, de ezt is csak az otthonunktól számított 500 méteren belül). De mi van azokkal, akiknek nincs otthona? Róluk ismét nem vett tudomást a kormány.

Molnár Noémi, az Utcajogász Egyesület egyik önkéntes jogásza a Mérce megkeresésére válaszolva úgy nyilatkozott, hogy

a járványügyi korlátozások egyáltalán semmilyen módon nem reflektálnak azokra, akik otthon hiányában nem tudnak hazamenni. A rendelkezések megszegését a kormány szabálysértésnek minősítette, amely ráadásul olyan mértékű bírsággal is járhat, amelyet még egy átlagos keresetű ember is aligha tud kifizetni.

Molnár Noémi szerint az egyik legsúlyosabb probléma, amivel az egyesület jelenleg szembesül, hogy nem tudják elérni az utcán élő ügyfeleiket. Nem csak arról van szó, hogy a fertőzésveszély miatt az Utcajogásznak átmenetileg fel kellett függesztenie a heti rendszerességű ingyenes jogsegélyszolgálatát a Blaha Lujza téren, aminek következtében megszűnt a személyes kapcsolattartás lehetősége, hanem Molnár sejtése szerint a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő ügyfeleik valószínűleg igyekeznek elbújni, hogy elkerüljék a büntetést. Így azonban az Utcajogász sem tud segíteni azokon, akik esetleg belefutottak a járványügyi korlátozások által okozott problémákba.

Jelenleg nem csak az éjszakai kijárási tilalom miatt büntethetik meg az utcán éjszakázó hajléktalan embereket, hanem a továbbra is érvényben lévő életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmára hivatkozva is. Molnár azonban bízik abban, hogy a kijárási tilalmat megsértő hajléktalan embereket nem fogja a rendőrség nagy számban megbüntetni, ez ugyanis senkinek sem áll az érdekében.

2018-ban vezették be az országos tilalmat, azaz azt, hogy sehol nem lehet életvitelszerűen tartózkodni. Ezt az Alkotmánybíróság nem találta alaptörvény-ellenesnek. Ennek ellenére eddig csak 2018 őszén és 2019 nyarán alkalmazta a rendőrség nagyobb mértékben a szabálysértést, azóta viszont nem történtek tömeges eljárások. Ennek alapján lehet abban bízni, hogy az egyébként is túlterhelt rendőrség most sem fog további erőforrásokat a hajléktalan emberek büntetésére fordítani.

A kijárási korlátozásra vonatkozó szabályok szerint a rendőrség 5 ezer és félmillió forint között bármekkora összegű pénzbírságot kiszabhat, helyszíni bírság esetén pedig 5 ezer és 150 ezer között mozoghat az összeg. A kijárási korlátozást megszegőknek így akár súlyosabb bírságot kell fizetniük, mint például a csendháborítóknak vagy azoknak, akik annak ellenére ülnek volán mögé, hogy eltiltották őket a vezetéstől – emeli ki az Utcajogász témával foglalkozó bejegyzése.

A kiszabható bírság tekintetében nincsenek a kijárási tilalomról szóló rendeletben arra vonatkozó részletek, hogy mitől függ az összege, azonban a szabálysértésekről szóló hatályos törvény a járványügyi rendelkezésekre is vonatkozik, és ebben szerepel, hogy a büntetést és az intézkedést a szabálysértés súlyához kell igazítani, valamint az eljárás alá vont személy személyi körülményeit is figyelembe kell venni, amennyiben azok megállapíthatóak.

Tehát ha a törvény rendelkezéseit követik a rendőrök, akkor a veszélyhelyzetben szokatlanul nagy bírságolási lehetőség mellett is figyelembe kell venniük ezeket az általános szabályokat. Kellő indokok nélkül nem lehet senkit a legsúlyosabb szankcióval sújtani.

Molnár szerint jelenleg bármely olyan esetben, amikor az eljárás alá vont személy túlzónak vagy igazságtalannak érzi a rendőrség tevékenységét vele szemben, érdemes nem aláírnia a szabálysértés tényét elfogadó nyilatkozatot, ugyanis ha aláírja, akkor nem lehet helye fellebbezésnek vagy jogi segítség kérésének. Amennyiben azonban nem ismeri el a helyszínen a szabálysértés tényét, akkor hosszabb eljárás következik, amelynek során lehet jogorvoslattal élni. Ennek is van azonban kockázata, mert ha az eljárás során mégis bebizonyosul a szabálysértés ténye, akkor a bírság mértéke megemelkedhet az eredetileg kiszabotthoz képest.

Ezen felül, bár mindenképp együtt kell működni a rendőrökkel (kivéve, ha nyilvánvalóan jogsértő módon járnak el), ha az eljárás alá vont személy úgy érzi, hogy tiszteletlenül bántak vele, vagy ha törvényes indok nélkül bilincset alkalmaztak, akkor panaszt is lehet tenni.

Ha pedig valaki úgy érzi, hogy nem volt más lehetősége, mint hogy éjjel az utcán tartózkodjon, akkor az Utcajogász azt javasolja, ne írja alá a szabálysértés tényét elismerő papírt, mivel ha nem tud hova menni, akkor nem tehető felelőssé a kijárási tilalom megszegéséért, azaz nem büntethető.

Ahogy azt az Utcajogász bejegyzése is kiemeli, a probléma nem csak az, hogy „kétszeresen büntethetők az otthontalanok, hanem az is, hogy a hajléktalan ellátórendszer kapacitáshiány miatt, ahogy korábban sem, most pedig különösen nem képes menedéket adni a közterületen maradt embereknek.”

Ezt támasztja alá az Azonnali november 13-i cikke is, amelyben a két legnagyobb hajléktalan emberek elszállásolásával foglalkozó intézményt keresték meg. A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) vezetőjének nyilatkozata szerint jelenleg a szervezet átmeneti szállásai teljesen tele vannak, az éjjeli menedékhelyeket viszont a fertőzésveszély miatt csak 75-80 százalékig merik feltölteni. Aba Botond Csaba, a Máltai Szeretetszolgálat Krisztinavárosi Hajléktalan Centrumának intézményvezetője szerint az idei tél legnagyobb kihívása a zsúfoltság megoldásának problémája lesz, mivel a hideg be fogja terelni az embereket a szállókra, és bár tavasszal meghatározták, hogy egyszerre hány fő tartózkodhat egy adott intézményben, ezt most az időjárás miatt nem, vagy csak sokkal nehezebben fogják tudni megtenni.

Nyilvánvaló, hogy jelenleg, bár a járványügyi szabályok elvileg azért vannak, hogy fékezzék a fertőzés terjedését, a hajléktalan emberek esetében éppen azok jelentenek nagyobb veszélyt rájuk nézve – a koronavírus szempontjából legalábbis mindenképpen. A hideg meg megint más kérdés.

Az Utcajogász arra kér mindenkit, ha szemtanúja lesz egy hajléktalan ember megbírságolásának az éjszakai kijárási tilalom ideje alatt, hogy a rendőri intézkedést követően (annak megzavarása nélkül) tájékoztassa a megbírságolt személyt az Utcajogász Egyesület elérhetőségeiről, amelyek ezen az oldalon megtalálhatók.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán