A január végén a teljes globális nyilvánosságot bejáró GameStop-lázadás több szempontból is unikális pillanat, az internetfogyasztó közvélemény a világ minden pontján egy emberként szurkolt az amerikai „kisembereknek”, akik milliárdos nagyságrendű veszteségeket okoztak a pénzügyi kapitalizmus több nagyágyújának.
Pártpolitikai törésvonalakon átívelő katarzisélmény bontakozott ki mindazok körében, akik számára eddig is ismertek voltak a pénzpiacok működésének visszásságai, és az eset maga sok olyan emberben is tudatosította ezeket, akik ezidáig nem különösebben látták át a helyzetet. Ennek az ideológiákon felülemelkedő konszenzusnak talán nincs is szimbolikusabb megjelenése, mint az, hogy a trumpista ultrakonzervatív szenátor Ted Cruz a demokratikus szocialista Alexandria Ocasio-Cortez véleményében osztozott a GameStop-affér kapcsán. A republikánus texasi főügyész a progresszív New York-i kollégájával egyidőben indított vizsgálatot a Robinhood részvénykereskedelmi platform ellen, amiért az a befektetési alapok védelmében korlátozni kezdte a videójáték-kereskedő részvényeinek adásvételét.
Fully agree. 👇 https://t.co/rW38zfLYGh
— Ted Cruz (@tedcruz) January 28, 2021
Ezt a manapság példátlan konszenzust elsősorban a 2008-as világválság következményeinek feloldatlansága magyarázza. Az amerikai pénzpiacokról indult válság csak az Egyesült Államokban 10 millió embert fosztott meg otthonától, a világ többi részén is hatalmas károkat okozott, miközben a válság kirobbanásáért felelős szereplők nagylelkű állami mentőcsomagokban részesültek, büntetőjogi felelősséget pedig egy kishalat leszámítva, senkinek nem kellett vállalni a bizonyítottan jogsértő ügyletek miatt.
Az amerikai hatóságok annyi pénzt pumpáltak a pénzügyi szektorba, hogy a tőzsdék még egy évtizeddel később is szárnyalnak, az egész gazdasági ágazatokat letaroló világjárvány sem tudott sebet ejteni rajtuk.
A GameStop-lázadást útjára indító r/WallStreetBets Reddit-fórum résztvevőit saját bevallásuk szerint is (legalább részben) ez a felháborodás, a leggazdagabb kevesek számára hatalmas összegeket fialó befektetési alapok, hedge fundok iránti gyűlölet motiválta.
A többmillió fórumozó koordinált fellépése egyúttal arra is rámutatott, hogy a közgazdasági tudományosság köpenyébe burkolódzó pénzpiacok nem a valódi értékteremtés, hanem a puszta spekuláció terepei.
A reálgazdasághoz képest a financiális ügyletek nem adnak semmi értéket hozzá a világhoz, hanem kockázatos fogadásokból generálnak mesés nyereséget. Ahogy a finánctőke szabályozásáért évtizedek óta küzdő Elizabeth Warren a Twitteren megfogalmazta:
„Ugyanazok a hedge fundok, magántőke-alapok és gazdag befektetők, amelyeket most a kétségbe ejtettek a GameStop ügyletek, évek óta a saját személyes kaszinójukként kezelik a tőzsdét, miközben a károkat mindenki más fedezi.”
For years, the same hedge funds, private equity firms, and wealthy investors dismayed by the GameStop trades have treated the stock market like their own personal casino while everyone else pays the price.
— Elizabeth Warren (@SenWarren) January 27, 2021
Ám valójában még a szerencsejáték metafora sem adja vissza kellőképpen a hatalomkoncentrációnak, felelőtlenségnek és manipulációnak azt a mértékét, amely ezt a szektort jellemzi. Egy kaszinóban normál esetben az ember teljesen vakon fogad valamilyen tetszőleges kimenetelre, aminek a teljesülése aztán teljes mértékben a véletlenen múlik. A pénzpiacokon nem ez történik, hanem durván befolyásos, kellő mennyiségű pénzzel rendelkező emberek a pénzügyi műveletek komplexitásából előnyt kovácsoló szakmédiával karöltve befolyásolják a különböző részvények értékét, így a végeredmény egyáltalán nem a szerencsén, hanem rejtett döntéseken múlik.
A nagy befektetési alapok évek óta használják a redditezők mostani trükkjét, csak épp saját hasznukra:
nyilvánosságra hozott előrejelzések és értékbecslések segítségével – a szaksajtó asszisztálása mellett – kisbefektetők, amatőr tőzsdézők millióit „igazítják útba” azzal kapcsolatban, mibe is érdemes befektetni, miből érdemes kiszállni, és eközben a saját sokkal jelentősebb portfólióik értékét pumpálják fel. Vagy épp más cégek értékét le, ha épp azok bukására fogadtak jelentős összegekben, ahogy ez a GameStop videójáték-kereskedő esetében történt, csak épp most nem a nagy befektetési alapok rángatták a szálakat.
Azzal tehát, hogy komoly veszteséget okoztak néhány érinthetetlennek hitt alapkezelőnek, illetve széles tömegek előtt leplezték a pénzpiaci ügyletek „mém-jellegét”, a GameStop-lázadók nagy szolgálatot tettek az emberiségnek. Amellett persze, hogy a résztvevők közül sokan nagyot kaszáltak – az akciót elindító reddites állítólag 53 ezer dollárból csinált 48 milliót –, sokan pedig nagyot buktak vagy fognak bukni, ahogy a mesterségesen felpumpált részvényárak szükségszerűen lelohadnak.
Azzal pedig a progresszív politikusokat hozták kimondottan jó helyzetbe, hogy a kormányzati szabályozások ellen évtizedek óta keresztes háborút folytató pénzpiaci szereplőket arra kényszerítették, hogy maguk kezdjenek el szabályozásokért könyörögni a hatóságoknál.
A buli, vagyis az ügy egyértelműen pozitív része eddig tart, és innen inkább már csak kérdések vannak, több közülük igen jelentős a 21. századi gazdaság, politika és társadalom számára.
Most, hogy a GameStop körüli felhajtás lecsendesedni látszik, illetve a január 27-i és 29-i tetőzés óta a vállalat részvényei folyamatosan veszítenek értékükből – a két hete még 325 dollárért vásárolt részvény az írás pillanatában csak 60 dollárt ér – feltehetjük a kérdést, hosszú távon mit ígér az ilyen típusú ellenállás.
Az ugyanis jól látszik, hogy a hétköznapi ésszel nehezen felfogható dollármilliárdos károkozáson túl, a kisbefektetők lázadása nem rengette meg annak a szektornak az alapműködését, amely a redditezők (és sok más ember) dühét, elégedetlenségét táplálja. Sőt, ha a közvetlen veszteseken túlmenően tágítjuk a fókuszt, akkor azt látjuk, az ügy legnagyobb nyertesei is ebből a szektorból kerülnek ki.
A világ legnagyobb vagyonkezelője, a Blackrock a Reuters számításai szerint 2,4 milliárd dollárt kereshetett a GameStop részvényeinek januári felrobbanásán, a decemberi adatok szerint ugyanis akkor a cég részvényeinek 13 százalékát birtokolta. És a Blackrock nem az egyetlen befektetési alap, amely nagyot kaszált. Vagy ahogy a Vox figyelmeztet: az olyan nagy Wall Street-i brókercégek, amelyek a részvények adásvételét bonyolítják, szintén sokat nyernek a kezelési költségeken, csak január utolsó hetében félmilliárd (!) GameStop részvény cserélt gazdát, vagyis a cég összes létező részvénye egy hét alatt nyolc adásvételen ment át.
A tranzakciók harmada egyetlen brókercégen, a Citadel Securities-en keresztül zajlott, a Citadel pedig később 2,75 milliárd dollárral segítette ki a GameStop-részvények shortolásán legtöbbet bukó Melvin Capital nevű tőkealapot. És a kör itt be is zárult.
Innen nézve az ellenállásnak az a formája, amit a redditezők választottak, nem a Wall Streetet rengette meg, hanem a pénzpiaci szektoron belül hozott némi átrendeződést a nagy szereplők erőviszonyai között. Sőt nemcsak a szektoron belül, de az amerikai gazdaság egészében is megfigyelhető az, ahogy egyes gigaszereplők a kisbefektetők lázadását saját pecsenyéjük sütögetésére tudták fordítani. Ez magyarázza például, hogy miért is állt ki a Elon Musk, a világ leggazdagabb embere a lázadók mellé: az affér legnagyobb vesztese az a Melvin Capital nevű hedge fund, amelyik éveken át a GameStopéhoz hasonló negatív fogadásokat tett a Tesla részvényeire, vagyis shortolta azokat. A Tesla alapítójaként Musk többször is nyilvánosság előtt kelt ki a shortolás ellen, egy 2019 végi nyilatkozata szerint törvényileg kellene tiltani az ilyen műveleteket.
Innén érthető meg leginkább az Illyés Gyula-i strófa, amelyet az Egy mondat a zsarnokságról című verséből rángattam ide címnek: mind a lázadás módja, mind annak eredménye tökéletesen illeszkedik a 70-es évek óta egyre magasabb fokozatra kapcsoló financializáció keretei közé.
Financializáció alatt azt a folyamatot értjük, amelynek során a gazdaság súlypontja egyre inkább a pénzügyi szektorba, a pénzpiaci műveletek világába helyeződik át, a termelő szektorok és az árukereskedelem rovására, sőt utóbbiakban is a pénzügyi logika érvényesül.
A GameStop-lázadók fellépése tökéletesen illeszkedik ebbe a financializációs logikába: ellenállásuk a pénzpiaci logikát követi, a pénzpiaci szereplők eszköztárát használja, és végső soron nekik hoz nyereséget. A videójátékos cég részvényeiből fújt lufi semmivel nem volt más, mint az az ingatlanhitelezési lufi, amely 2008-ban a teljes világgazdaságot magával rántotta a mélybe, az egyetlen különbség, hogy a GameStop esetében előre tudható módon és szándékosan történt a lufi felfújása, a hitellufit pedig a felelőtlenség, az érinthetetlenség tudata és a pénzéhség motiválta.
Nagy kérdés tehát, hogy , van-e bármilyen politikai potenciálja annak, amit január utolsó napjaiban láthattunk – politikai abban az értelemben, hogy állampolgárok közös fellépéssel a társadalom egészét szabályozó (igazságtalan) mechanizmus felülvizsgálatáról nyitnak vitát, annak érdekében gyakorolnak nyomást.
Amit az r/WallStreetBets fórumon látunk az egy totális gondolati kakofónia, amelyben a szélsőjobbos-rasszista közhelyektől kezdve, a kapitalizmuskritikus reflexeken át a nihilista „egyszer élünk” mentalitású YOLO-spontaneitásig minden összekeveredik. Így elsőre nehéz bármiféle, a pénzpiaci ügyletek szenzációs epizódján túlmutató, politikai-stratégiai jelentőségű megfontolást belelátni ebbe az akcióba.
Az ilyen egyszeri fellángolásokat produkálni képes populáris káoszt valamilyen irányba csatornázni politikai munka, narratív-ideológiai feladat (is) volna. Ennek hiányában, tudjuk korábbi példákból is, hogy ezek a digitális szférában született, decentralizált, anonim szubkultúrák alapértelmezetten, kvázi reflexszerűen a legdestruktívabb szélsőjobboldaliságba süllyednek bele. És ennek a veszélye az átlaghoz képest jelentősebb mozgatható tőkével rendelkező kisbefektetők subredditjén is tetten érhető, nem véletlen, hogy egyik példaképük maga a Pharma Bro, az a Martin Shkreli, akit azután ítéltek el csalás miatt, hogy 56-szorosára emelte az általa megvásárolt, létfontosságú gyógyszer árát.
Ezt a veszélyt már csak azért is érdemes komolyan venni, mert ez a fajta online rajzási mintát követő ellenállás, ahogy láthattuk, képes igen komoly azonnali hatást kifejteni, ám nem mindegy, hogy azt milyen célok szolgálatában teszi.
