Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„eszmélnél, de eszme / csak övé jut eszedbe” – a GameStop-ügy és a pénzügyesített lázadás

Ez a cikk több mint 1 éves.

A január végén a teljes globális nyilvánosságot bejáró GameStop-lázadás több szempontból is unikális pillanat, az internetfogyasztó közvélemény a világ minden pontján egy emberként szurkolt az amerikai „kisembereknek”, akik milliárdos nagyságrendű veszteségeket okoztak a pénzügyi kapitalizmus több nagyágyújának.

Pártpolitikai törésvonalakon átívelő katarzisélmény bontakozott ki mindazok körében, akik számára eddig is ismertek voltak a pénzpiacok működésének visszásságai, és az eset maga sok olyan emberben is tudatosította ezeket, akik ezidáig nem különösebben látták át a helyzetet. Ennek az ideológiákon felülemelkedő konszenzusnak talán nincs is szimbolikusabb megjelenése, mint az, hogy a trumpista ultrakonzervatív szenátor Ted Cruz a demokratikus szocialista Alexandria Ocasio-Cortez véleményében osztozott a GameStop-affér kapcsán. A republikánus texasi főügyész a progresszív New York-i kollégájával egyidőben indított vizsgálatot a Robinhood részvénykereskedelmi platform ellen, amiért az a befektetési alapok védelmében korlátozni kezdte a videójáték-kereskedő részvényeinek adásvételét.

Ezt a manapság példátlan konszenzust elsősorban a 2008-as világválság következményeinek feloldatlansága magyarázza. Az amerikai pénzpiacokról indult válság csak az Egyesült Államokban 10 millió embert fosztott meg otthonától, a világ többi részén is hatalmas károkat okozott, miközben a válság kirobbanásáért felelős szereplők nagylelkű állami mentőcsomagokban részesültek, büntetőjogi felelősséget pedig egy kishalat leszámítva, senkinek nem kellett vállalni a bizonyítottan jogsértő ügyletek miatt.

Az amerikai hatóságok annyi pénzt pumpáltak a pénzügyi szektorba, hogy a tőzsdék még egy évtizeddel később is szárnyalnak, az egész gazdasági ágazatokat letaroló világjárvány sem tudott sebet ejteni rajtuk.

A GameStop-lázadást útjára indító r/WallStreetBets Reddit-fórum résztvevőit saját bevallásuk szerint is (legalább részben) ez a felháborodás, a leggazdagabb kevesek számára hatalmas összegeket fialó befektetési alapok, hedge fundok iránti gyűlölet motiválta.

A többmillió fórumozó koordinált fellépése egyúttal arra is rámutatott, hogy a közgazdasági tudományosság köpenyébe burkolódzó pénzpiacok nem a valódi értékteremtés, hanem a puszta spekuláció terepei.

A reálgazdasághoz képest a financiális ügyletek nem adnak semmi értéket hozzá a világhoz, hanem kockázatos fogadásokból generálnak mesés nyereséget. Ahogy a finánctőke szabályozásáért évtizedek óta küzdő Elizabeth Warren a Twitteren megfogalmazta:

„Ugyanazok a hedge fundok, magántőke-alapok és gazdag befektetők, amelyeket most a kétségbe ejtettek a GameStop ügyletek, évek óta a saját személyes kaszinójukként kezelik a tőzsdét, miközben a károkat mindenki más fedezi.”

Ám valójában még a szerencsejáték metafora sem adja vissza kellőképpen a hatalomkoncentrációnak, felelőtlenségnek és manipulációnak azt a mértékét, amely ezt a szektort jellemzi. Egy kaszinóban normál esetben az ember teljesen vakon fogad valamilyen tetszőleges kimenetelre, aminek a teljesülése aztán teljes mértékben a véletlenen múlik. A pénzpiacokon nem ez történik, hanem durván befolyásos, kellő mennyiségű pénzzel rendelkező emberek a pénzügyi műveletek komplexitásából előnyt kovácsoló szakmédiával karöltve befolyásolják a különböző részvények értékét, így a végeredmény egyáltalán nem a szerencsén, hanem rejtett döntéseken múlik.

A nagy befektetési alapok évek óta használják a redditezők mostani trükkjét, csak épp saját hasznukra:

nyilvánosságra hozott előrejelzések és értékbecslések segítségével – a szaksajtó asszisztálása mellett – kisbefektetők, amatőr tőzsdézők millióit „igazítják útba” azzal kapcsolatban, mibe is érdemes befektetni, miből érdemes kiszállni, és eközben a saját sokkal jelentősebb portfólióik értékét pumpálják fel. Vagy épp más cégek értékét le, ha épp azok bukására fogadtak jelentős összegekben, ahogy ez a GameStop videójáték-kereskedő esetében történt, csak épp most nem a nagy befektetési alapok rángatták a szálakat.

Azzal tehát, hogy komoly veszteséget okoztak néhány érinthetetlennek hitt alapkezelőnek, illetve széles tömegek előtt leplezték a pénzpiaci ügyletek „mém-jellegét”, a GameStop-lázadók nagy szolgálatot tettek az emberiségnek. Amellett persze, hogy a résztvevők közül sokan nagyot kaszáltak – az akciót elindító reddites állítólag 53 ezer dollárból csinált 48 milliót –, sokan pedig nagyot buktak vagy fognak bukni, ahogy a mesterségesen felpumpált részvényárak szükségszerűen lelohadnak.

Azzal pedig a progresszív politikusokat hozták kimondottan jó helyzetbe, hogy a kormányzati szabályozások ellen évtizedek óta keresztes háborút folytató pénzpiaci szereplőket arra kényszerítették, hogy maguk kezdjenek el szabályozásokért könyörögni a hatóságoknál.

A buli, vagyis az ügy egyértelműen pozitív része eddig tart, és innen inkább már csak kérdések vannak, több közülük igen jelentős a 21. századi gazdaság, politika és társadalom számára.

Most, hogy a GameStop körüli felhajtás lecsendesedni látszik, illetve a január 27-i és 29-i tetőzés óta a vállalat részvényei folyamatosan veszítenek értékükből – a két hete még 325 dollárért vásárolt részvény az írás pillanatában csak 60 dollárt ér – feltehetjük a kérdést, hosszú távon mit ígér az ilyen típusú ellenállás.

Az ugyanis jól látszik, hogy a hétköznapi ésszel nehezen felfogható dollármilliárdos károkozáson túl, a kisbefektetők lázadása nem rengette meg annak a szektornak az alapműködését, amely a redditezők (és sok más ember) dühét, elégedetlenségét táplálja. Sőt, ha a közvetlen veszteseken túlmenően tágítjuk a fókuszt, akkor azt látjuk, az ügy legnagyobb nyertesei is ebből a szektorból kerülnek ki.

A világ legnagyobb vagyonkezelője, a Blackrock a Reuters számításai szerint 2,4 milliárd dollárt kereshetett a GameStop részvényeinek januári felrobbanásán, a decemberi adatok szerint ugyanis akkor a cég részvényeinek 13 százalékát birtokolta. És a Blackrock nem az egyetlen befektetési alap, amely nagyot kaszált. Vagy ahogy a Vox figyelmeztet: az olyan nagy Wall Street-i brókercégek, amelyek a részvények adásvételét bonyolítják, szintén sokat nyernek a kezelési költségeken, csak január utolsó hetében félmilliárd (!) GameStop részvény cserélt gazdát, vagyis a cég összes létező részvénye egy hét alatt nyolc adásvételen ment át.

A tranzakciók harmada egyetlen brókercégen, a Citadel Securities-en keresztül zajlott, a Citadel pedig később 2,75 milliárd dollárral segítette ki a GameStop-részvények shortolásán legtöbbet bukó Melvin Capital nevű tőkealapot. És a kör itt be is zárult.

Innen nézve az ellenállásnak az a formája, amit a redditezők választottak, nem a Wall Streetet rengette meg, hanem a pénzpiaci szektoron belül hozott némi átrendeződést a nagy szereplők erőviszonyai között. Sőt nemcsak a szektoron belül, de az amerikai gazdaság egészében is megfigyelhető az, ahogy egyes gigaszereplők a kisbefektetők lázadását saját pecsenyéjük sütögetésére tudták fordítani. Ez magyarázza például, hogy miért is állt ki a Elon Musk, a világ leggazdagabb embere a lázadók mellé: az affér legnagyobb vesztese az a Melvin Capital nevű hedge fund, amelyik éveken át a GameStopéhoz hasonló negatív fogadásokat tett a Tesla részvényeire, vagyis shortolta azokat. A Tesla alapítójaként Musk többször is nyilvánosság előtt kelt ki a shortolás ellen, egy 2019 végi nyilatkozata szerint törvényileg kellene tiltani az ilyen műveleteket.

Innén érthető meg leginkább az Illyés Gyula-i strófa, amelyet az Egy mondat a zsarnokságról című verséből rángattam ide címnek: mind a lázadás módja, mind annak eredménye tökéletesen illeszkedik a 70-es évek óta egyre magasabb fokozatra kapcsoló financializáció keretei közé.

Financializáció alatt azt a folyamatot értjük, amelynek során a gazdaság súlypontja egyre inkább a pénzügyi szektorba, a pénzpiaci műveletek világába helyeződik át, a termelő szektorok és az árukereskedelem rovására, sőt utóbbiakban is a pénzügyi logika érvényesül.

A GameStop-lázadók fellépése tökéletesen illeszkedik ebbe a financializációs logikába: ellenállásuk a pénzpiaci logikát követi, a pénzpiaci szereplők eszköztárát használja, és végső soron nekik hoz nyereséget. A videójátékos cég részvényeiből fújt lufi semmivel nem volt más, mint az az ingatlanhitelezési lufi, amely 2008-ban a teljes világgazdaságot magával rántotta a mélybe, az egyetlen különbség, hogy a GameStop esetében előre tudható módon és szándékosan történt a lufi felfújása, a hitellufit pedig a felelőtlenség, az érinthetetlenség tudata és a pénzéhség motiválta.

Nagy kérdés tehát, hogy , van-e bármilyen politikai potenciálja annak, amit január utolsó napjaiban láthattunk – politikai abban az értelemben, hogy állampolgárok közös fellépéssel a társadalom egészét szabályozó (igazságtalan) mechanizmus felülvizsgálatáról nyitnak vitát, annak érdekében gyakorolnak nyomást.

Amit az r/WallStreetBets fórumon látunk az egy totális gondolati kakofónia, amelyben a szélsőjobbos-rasszista közhelyektől kezdve, a kapitalizmuskritikus reflexeken át a nihilista „egyszer élünk” mentalitású YOLO-spontaneitásig minden összekeveredik. Így elsőre nehéz bármiféle, a pénzpiaci ügyletek szenzációs epizódján túlmutató, politikai-stratégiai jelentőségű megfontolást belelátni ebbe az akcióba.

Az ilyen egyszeri fellángolásokat produkálni képes populáris káoszt valamilyen irányba csatornázni politikai munka, narratív-ideológiai feladat (is) volna. Ennek hiányában, tudjuk korábbi példákból is, hogy ezek a digitális szférában született, decentralizált, anonim szubkultúrák alapértelmezetten, kvázi reflexszerűen a legdestruktívabb szélsőjobboldaliságba süllyednek bele. És ennek a veszélye az átlaghoz képest jelentősebb mozgatható tőkével rendelkező kisbefektetők subredditjén is tetten érhető, nem véletlen, hogy egyik példaképük maga a Pharma Bro, az a Martin Shkreli, akit azután ítéltek el csalás miatt, hogy 56-szorosára emelte az általa megvásárolt, létfontosságú gyógyszer árát.

Ezt a veszélyt már csak azért is érdemes komolyan venni, mert ez a fajta online rajzási mintát követő ellenállás, ahogy láthattuk, képes igen komoly azonnali hatást kifejteni, ám nem mindegy, hogy azt milyen célok szolgálatában teszi.