Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Összefogtak a kisemberek, és a saját fegyvereikkel semmiztek ki jó pár tőzsdecézárt

Összefogtak a kisbefektetők, hogy egy, a nagy befektető cégek által halálra ítélt videójáték-üzlet részvényeit felvásárolják, így az annak bukása ellen fogadó óriások milliárdokat veszthetnek, míg a kisemberek ugyanennyit kereshetnek.

Az év elején kapott szárnyra a hír, hogy több nagy hedgefund  (befektetési alap, ami általában rengeteg pénzzel és hatalmas informatikai- és humánerőforrás infrastruktúrával képes nagy összegekkel szerepelni a tőzsdén) shortolta egy kis, videójáték-árusító üzletlánc, a Gamestop részvényeit.

Tehát arra fogadtak, hogy a cég papírjainak értéke csökkeni fog – ha azonban nem így lesz, akkor a shortolóknal vissza kell vásárolniuk magasabb összegért a papírokat, így elveszítve a különbözetet. Ez nem ritka a tőzsdén, különösen, hogy egy olyan vállalatról van szó, aminek üzleti modellje, a fizikai játékárusítás, már idejét múltnak mondható. Azonban a shortolás 100%-os volt, azaz a vagyonkezelők arra fogadtak, hogy a cég részvényei teljes értékükkel fognak lecsökkenni.

Emellett az is kirívó, hogy a hedgefundok ezekből a „negatív értékpapírokból” többet vásároltak, mint amennyi részvénnyel a Gamestop hivatalosan rendelkezik.

A reddit fórumoldal r/WallStreetBets aloldalán tömörülő kisbefektetőknek is szemet szúrt az elképesztő mértékű negatív befektetés, ezért elkezdték felvásárolni a Gamestop részvényeit, ezzel folyamatosan egyre magasabbra pumpálva azok árát.

A koronavírus-járvány miatt is erősen érintett, személyes vásárlói körre építő játékbolt az online játékvásárlás karantén alatti nagyobb piaci térnyerésével valóban esélyes volt a csődközelbe kerülésre, azonban a felvásárlási hullámnak köszönhetően a részvények árai pár nap alatt megsokszorozódtak.

Amíg tavaly 18 dollár körül adtak egyet a vállalat értékpapírjaiból, addig ugyanezért ma már 347 dollárt kellett fizetni.

Elon Musk a Twitteren tett közzé egyetlen szót, amivel a Gamestop részvényeit tovább pumpálta: „Gamestonk!”. A mostani ügyletekkel kapcsolatban használt mém-szó közlésével a techmogul jelezte, ő is beszáll a buliba. Musk tweetje közel 3 milliárd dollárt dobott a vállalat összértékén.

Idén a részvények már 1600%-ot emelkedtek, ha ez így marad továbbra is, az azt jelenti, hogy a részvényt felvásároló kisbefektetők hatalmasat nyernek, míg a Wall Street-i óriások több milliárd dollárt veszíthetnek.

A folyamat azért is érdekes, mert eddig ehhez hasonló módszereket leginkább a most „megkárosított” hedgefundok alkalmaztak, akik egyes vállalatok shortolása után médiabefolyásukat latba vetve csökkentették azok részvényeinek értéket. (Viszonylag egyszerűen: ezek a befektetési mogulok, miután arra fogadtak, hogy a részvények értéke csökkenni fog, azt is kezdték hangoztatni, hogy csökkenni fog, így sok értékpapír-birtokos elkezdte eladni részesedését, így csökkent is.) Ezzel kihasználva a tőzsdei rendszer működését, kisszámú pénzügyi elit számára hatalmas hasznot hajtva.

A redditesek most a saját fegyverükkel mentek szembe ezekkel a spekulánsokkal.

Felismerve a rendszer működését, ezek a kisbefektetők rájöttek, hogyha együtt cselekszenek, azzal a saját malmukra tudják hajtani a vizet a nagybefektetők destruktív technikáival szemben.

Nem is csoda, hogy azok a tőzsdei óriások, akik eddig hangosan küzdöttek a piacregularizáció ellen, most ugyanolyan hangosan kiáltanak valamiféle szabályozásért, és citálnak az ügyhöz mindenféle alap nélkül például külföldi beavatkozást.

Mert most nem ők nyertek, ahogy mindig, hanem a kisember.

A jelenség egyébként nem egyedülálló. Úgy is hívják a Gamestophoz hasonló, alulról szerveződő körökben nagy népszerűségre szert tevő értékpapírokat, hogy „mém-részvények”. Mivel ezek értékét egy mémesedési folyamat emeli meg, viccesnek, sikkesnek, jópofának (és gyakran jó célért való küzdelemnek) tekintik a kisbefektetők ezek vásárlását, amivel meg is emelik az értéküket.

Bár ha jobban belegondolunk a tőzsdei folyamatok működésébe, minden részvény így működik, csak a többi értékét nem a kisemberek, hanem a multimilliárdosok csoportosulása határozza meg, gyakran a valóságtól elszakadt spekulációk alapján. Amit aztán (pozitív, vagy mint most negatív irányba) befolyásolni próbálnak a pénzügyi hálózataik mellett birtokolt hírközlési és médiaszolgáltatásaikon keresztül.

De most, hogy az internetnek köszönhetően a hírközlés és a média is demokratizálódik, a kisemberek is képesekké váltak arra, hogy az egymással való szoros együttműködéssel megtegyék ugyanezt. Eddig leginkább csak az árnyoldalait láttuk a közösségi média általi hírliberalizációnak, ilyen például a fake news-alapú Trump-elnökség, amely a Capitolium ostromába torkollott.

De most végre a közösségi média felhasználása, egy mémszerűen szeretett cég iránti szolidaritás és a Wall Street-i óriásokkal szemben érzett gyűlölet különös elegye az emberek eddig megdönthetetlen hatalom elleni összefogását eredményezte ezeken a platformokon, mindenféle erőszak nélkül, a saját eszközeiket latba vetve.

Így azok után, hogy a járvány alatt, amíg tömegek vesztették el állásaikat és lett számukra kérdéses gyakran a napi megélhetés, addig a milliárdosok szinte soha nem látott mértékben gazdagodtak, most végre a kisember az, aki nyerni tudott a szupergazdagok kárára.

Nem is csoda, hogy a Discord csoportos üzenetküldő applikáció le is tiltotta a WallStreetBets szerverét, ezzel ellehetetlenítve a közösség kommunikációját. Az indoklás a több, mint 200 ezer embert számláló szerverrel szemben az volt, hogy gyűlöletkeltő szövegeket küldtek ott egymásnak a tagok. A csoport a letiltást követően a Reddit oldalán úgy fogalmazott, „piszkos játékot játszott velünk a Discord”. Szerintük ők több automatikus algoritmussal töröltették a kifogásolható tartalmakat, de ha valaki különleges karakterekkel, amiket a robot nem tud felismerni, ilyeneket ír, majd az alapján jelenti őket a techcégnél, az ellen nem tudnak mit tenni.