Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Vietnám produkálta a legnagyobb gazdasági növekedést Ázsiában 2020-ban

Összesen 2.9%-os GDP-növekedést jelentett a vietnámi kormány összefoglalója a 2020-as évre. Az adat még a koronavírus-járvánnyal viszonylag hamar végző kínai, 2.3%-os növekedést is megelőzheti, ahogy Tajvant is, írta az amerikai tőzsde lapja, a CNBC.

A növekedés elsődleges forrása az amerikai-kínai kereskedelmi háború éveiben a 95 millió délkelet-ázsiai államba költöző feldolgozóipar, amely ugyan 2020 márciusában és áprilisában ugyanúgy leállt, mint a térségben mindenhol, de nyáron az eddig nagyon hatékony védekezésnek és járványügyi szabályoknak köszönhetően újraindulhatott a keresekedelem és így Vietnám megtartotta a járvány előtti exportbevételeit, amellett, hogy növekedést is tudott produkálni.

Maszkviselésre figyelmeztető plakát egy rendőrségi kisautón a vietnámi Hanoiban 2020 tavaszán. / Fotó: Vietnámi állami tévé, Wikipédia

Noha néhány nyugati elemző a Hanoi kormány számait kétségbe vonja, abban egyetértés van, hogy Ázsia három gazdasága közül, akiknek 2020 a növekedés éve volt, Vietnám az egyik.

A népköztársaság azon kevés ország közé tartozik, amelyek súlyos Covid-fertőzöttség és számottevő halálos áldozat nélkül úszták meg a tavalyi évet, ez pedig főleg a szocialista ország 2003-as, SARS-járvány tapasztalataiból építkező gyorsreakciós járványügyi rendszerének köszönhető.

Mint arról tavasszal már a magyar sajtó is írt, a Kommunista Párt által kinevezett, a koronavírus-védekezéssel megbízott hivatalnok már a Vuhanban tomboló járvány első biztos jeleire felkészült a kialakuló helyzetre, lezárták a határokat a különleges engedéllyel utazókon kívül mindenkinek, jól bevált karanténrendszert vezettek be, és biztosították az esetleg izolált, lezárt falvak, városnegyedek részére az ingyenes, teljes élelmiszerellátást is.

Eddig az országban, nemzetközileg is hitelesített adatok szerint csupán kicsit több, mint 1500 fertőzöttet, és 35 halálos áldozatot regisztráltak, több mint 1400-an már meggyógyultak a betegségből.

Ez azt is jelenti, hogy a járvány egyszerűen nem szabadult el az ország drákói beutazási szigorításainak köszönhetően, ugyanakkor ennek ellenére is elő van írva például a maszkviselés a tömegközlekedésben, a rendőrség minden országba külföldről érkező személyt karantén alá rendel, teljes ellátással, az aktív fertőzöttek alacsony száma pedig az egyéni kontaktutatást is megkönnyíti.

A védekezés másik két kulcseleme az ingyenes tömegtesztelési rendszer bevezetése, és a vírus miatt állásukat vesztők (főként az ott is teljesen összeomló turisztikai szektor) összes dolgozójának pénzbeli kompenzálása és élelmiszer-juttatásai voltak, senki nem került tehát az amerikai, vagy európai számos példához hasonló, kiszolgáltatott helyzetbe.

Összesen havi 1.800.000 dong (23.000 magyar forint) segélyt vezetett be például a kormány minden szerződése alatt álló munkanélkülinek, ez az országban az alapvető élelmiszerek beszerzéséhez és a rezsihez már sok helyen elég. Azok a bajba került kisvállalkozók pedig, akik munkásaik bérének 50%át még a bezárások után is fizették, a kormánytól megkapták a bér másik felére szolgáló támogatást az állami Vietnámi Szociális Banktól, 0%-os kamatos kölcsön formájában.

Mindezt az ország azért vette ilyen komolyan, mert a hatóságok tudják, a közel 100 millió lakosra mindössze nagyjából 300.000 kórházi ágy jut. A vírus kontrollálhatatlan terjedése tehát nagyon hamar vezetne a kórházi kapacitások beteléséhez.

Vietnám, szerény összegekkel ugyan de úgy segít minden munkanélkülinek legalább valamennyit, hogy egy főre eső bruttó éves nemzeti összterméke 5.500 dollár, míg ez az arány Magyarországon 16.000 dollár per fő.

Az ingyen rizs volt a társadalmi válság elkerülésének egyik legfontosabb eszköze. Egy Ho Si Minh Városban élő vállalkozó a könnyebb hozzáférés érdekében még ingyenes rizsautomatákat is felállított a városban hirtelen megszaporodott munkanélüliek számára.

A tömeges tesztelést az ország nagyon hamar bevezette, ráadásul úgy, hogy a kínaiak által közzétett SARS-Cov-2 vírus genomtérképének tanulmányozása után maguk a helyi kutatók fejlesztettek ki olcsó, de pontos tesztkészletet. Mivel így a fejlesztés és a gyártás is Vietnámon belül maradt, ezért végül megengedhették maguknak, hogy mindenki számára elérhető, biztonságos, tömeges tesztelési programot indítsanak, így a hatóságok a legrövidebb idő alatt tudomást szerezhetnek arról, ki és hol fertőződött meg.

Most jöhet a valódi kihívás

Az ország tehát eddig jól teljesített, de a valódi problémák még csak most kezdődhetnek. Tegnap derült ugyanis ki, hogy egy üzleti úton, Japánban járt nőt a vírus új, „brit” variánsára pozitívnak teszteltek a hatóságok, 55 nap után ő az első új fertőzött. Ezért most, a kifejezetten fertőző, de az eredetinél nem veszélyesebb, mutáció megjelenése miatt a tavasz folyamán mintegy 30.000 fertőzésre számít Vuc Duc Dam megbízott miniszterelnök-helyettes.

A hatóságok és az egészségügyi rendszer persze most is gyorsan igyekszik izolálni a fertőzötteket, de tegnap már 6 új pozitív esetet találtak, és tartanak tőle, hogy az új variáns terjedésével a kontaktkutatás már nem tud teljes mértékben lépést tartani.

Nguyen Xuan Phuc miniszterelnök már az első fertőzésről szóló hír után rendkívüli tanácskozást hívott össze az ügyben, és az érintett Hai Duong tartományban nemcsak erősebb korlázotásokat vezettek be, de máris elrendelték, hogy a hadsereg három különleges tábori kórházat is építsen a várható betegek fogadására.