Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A kormány kegyén múlhat, mely önkormányzatok maradhatnak életben az iparűzési adó lefelezése után

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton jelentette be a kormány legújabb, koronavírus-válság miatti „gazdaságvédelmi” intézkedéseit, melyek közül az egyik a kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint az egyéni vállalkozók iparűzési adójának a felére csökkentése volt. Ez azt jelenti, hogy a települési önkormányzatok várhatóan 220 milliárd forintot, bevételük 9 százalékát, a fővárosi önkormányzatok pedig közel az ötödét, 18 százalékát bukják el jövőre.

A bejelentés országszerte komoly indulatokat váltott ki, miután azt sokan a nagyvárosok 2019-es ellenzéki győzelmével szembeni politikai bosszúként értékelik, mondván, a válságból való kilábalást aligha segít majd az intézkedés, az önkormányzatokat viszont ellehetetleníti.

Mint arra a G7 gazdasági portál felhívja a figyelmet, a vállalatoknak valójában nem jelent túl segítséget nagy kedvezmény, hiszen a kevesebb mint 1 százalékos megtakarításnak nem igazán van érdemi szerepe abban, hogy valakinek sikerül-e a nehéz helyzetet túlélni, vagy sem.

Sokkal nagyobb segítséget jelentene, ha a vállalatok célzott segítséget kapnának a koronavírus által sújtott iparágakban.

Eleinte félő volt az is, hogy a kormány külföldi nagyvállalatokat is támogat majd az intékzedésével (kkv-nak tekinthető ugyanis az a cég, amelynek 250 főnél kevesebb alkalmazottja van, és éves árbevétele nem éri el a 18 milliárd forintot), a mai kormányinfón viszont kiderült: csak a 4 milliárd forintnál kisebb árbevételű cégek élhetnek az adókedvezménnyel (ami szintén nem kevés, így még mindig sok olyan cégnél landolhat a segítség, amelynek valójában nincs rá szüksége).

A lap számításai szerint az ellenzéki vezetésű nagyvárosok ellehetetlenítésére ugyanakkor nagyon is eredményes módszer lehet a helyi iparűzési adó megfelezése. A különbségek óriásiak: a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületek gazdálkodásában az iparűzési adó messze a legfontosabb, az ugyanis a bevételek kétharmadát jelenti, míg a kisebb falvakban alig 13 százaléka származik belőle.

A lap ugyanakkor rávilágít: a falvak sincsenek könnyű helyzetben, hiszen már így is háromnegyedében állami forrásokból működtek, ami most tovább fog nőni.

Az önkormányzatok így még inkább függenek majd a kormány segítségétől, csökken az önállóságuk; működőképességük és fejlesztésük csakis attól függhet a jövőben, hogy milyen kapcsolatban állnak a kormánnyal a vezetőik.

És persze arról se feledkezzünk meg, hogy az önkormányzatoknak folyamatos extra kiadásokat jelent a koronavírus elleni védekezés, a kormány ennek ellenére nemrég megtiltotta nekik, hogy adót emeljenek jövőre. A G7 szerint ráadásul felmerül a kérdés, hogy ez egyáltalán mennyire törvényes, hiszen a Fidesz által alkotott Alaptörvény kimondja:

„A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között (…) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről”.

Az ellenzéki települések még azzal sem számolhatnak, hogy a következő két évet próbálják hitelekkel áthidalni, hogy egy esetleges 2022-es kormányváltás esetén ismét forrásokhoz jussanak, mivel az önkormányzati hitelfelvételhez is a kormányzat jóváhagyása kell.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége  szombaton kiadott nyilatkozatban úgy fogalmaz, „a magyar önkormányzatiság kivégzését, számos magyar település elkerülhetetlen csődjét eredményezheti Orbán Viktor mindenféle érdemi egyeztetés nélkül tett bejelentése az iparűzési adó megfelezéséről”. A szervezet ötpontos követeléslistát is közzétett, ebben többek közt követelik az ilyen intézkedések előtti egyeztetéseket a kormány és az önkormányzati szövetségek között, az iparűzési adóról szóló rendelet felfüggesztését, az önkormányzatok bevonását az EU válságkezelő programjába.

Mint arról beszámoltunk, az ellenzéki vezetésű településeket tömörítő Szabad Városok Szövetsége közös tiltakozásra hívja azokat az  önkormányzatokat, amelyek „meg akarják védeni a polgáraiknak nyújtott közszolgáltatásaikat és saját cselekvőképességüket” az Orbán Viktor által gazdaságvédelem címén szombaton bejelentett intézkedésekre reagálva. A csatlakozó önkormányzatok tiltakozásuk jeléül, a közszolgáltatások védelmében december 23-án 19 órától egy estére lekapcsolják településeiken a díszkivilágításokat.

Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt