Orbán Viktor miniszterelnök szombaton új gazdaságvédelmi intézkedéseket jelentett be „a családok és vállalkozások védelme érdekében”.

A miniszterelnök szokás szerint a Facebook oldalán tett közzé videót, melyet azzal nyitott, hogy bár „a vírus támadásával szemben az orvosaink, ápolóink, kórházaink jól állják a sarat” és  „a kormány a védekezéshez szükséges minden eszközt biztosít a számukra”, de a vírus „nem csak az emberek egészségét, de a gazdaságot és a munkahelyeket is megtámadta. Ezért járvány idején az emberi életek mellett a családokat és a vállalkozásokat is védenünk kell. Nekünk minden élet és minden munkahely számít.”

A gazdaságvédelmi akciótervet ezért ennek érdekében négy pontban egészítették ki:

1. A családok és vállalkozások hitelvisszafizetési moratóriumát változatlan formában fél évvel, június 1-ig meghosszabbítják. A moratórium automatikusan hosszabbodik meg, csak annak kell felkeresnie a bankját, aki ezt nem szeretné igénybe venni.
2. A járványügyi intézkedések miatt ideiglenes bezárásra kényszerült vállalkozásokat a kormány decemberben és januárban a bérköltségek kétharmadának elengedésével és átvállalásával támogatja. A járulékfizetés elengedését és a bértámogatást a vendéglátóhelyek, a szállodák és az idegenforgalom mellett kiterjesztik a szünetelni kényszerülő magántulajdonú buszos válallkozásokra is.
3. A kis- és középvállalkozások és egyéni vállalkozók iparűzési adóját január 1-től a felére csökkentik. Orbán szerint ezek a vállalkozások adják a legtöbb munkahelyet és ők a legsérülékenyebbek a járvány idején. A 25 ezer fő alatti települések a kormánytól támogatást kapnak, a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét pedig egyenként tekintik át.
4. A gyereket nevelő és gyereket váró családokat 6 millió forintig kedvezményes, maximum 3%-os kamatozású lakásfelújítási hitellel segítik. Ebből 3 millió vissza nem térítendő, ami a felújítás végén vehető igénybe és automatikusan csökkenti a hitel összegét.

„Jó okkal bízhatunk abban, hogy nemcsak honfitárasink tízezreinek életét, de több százezer munkahelyet is sikerült megmenteni. Egyszer már sikerült, együtt újra sikerülni fog” – zárta Orbán a videót.

A miniszterelnök a bejelentés előtt szombaton váratlanul konzultációra hívta a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) a vezetőségét a Karmelita kolostorba, ahol Szita Károllyal, az MJVSZ elnökével és Kaposvár polgármesterével, Péterffy Attila társelnökkel és Pécs polgármesterével, Szalay Ferenc ügyvezető alelnökkel és Szolnok polgármesterével, Kósa Lajos tiszteletbeli elnökkel, valamint a kormány részéről Gulyás Gergellyel, a Miniszterelnökséget és Rogán Antallal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel tárgyalt a gazdasági akcióterv új elemeiről.

Péterffy Attila, Pécs független polgármestere a konzultáció előtt Facebook-bejegyzésben számolt be a meghívásról. A polgármester állítása szerint úgy tekintett az eseményre, „amelyen a kormány meghallgatja az önkormányzatok álláspontját”, emellett azonban kiemelte, hogy felkészítő anyagot nem kapott az MJVSZ-től, „de erre nincs is szükségem, hiszen minden városvezető tisztában van a magyar önkormányzatokat ma sújtó problémákkal” – írta.

Ehhez képest a miniszterelnök bejelentése az iparűzési adó csökkentésével inkább még nehezebb helyzetbe taszította az önkormányzatokat.

A tavaszi első hullám idején Orbán Viktor először március 18-án jelentett be a járvány negatív következményeinek kezelését célzó gazdaságvédelmi intézkedéseket. Az emlékezetes technikai malőrt követően (a miniszterelnök először egy teljesen néma videót töltött fel a Facebook oldalára) Orbán a következő lépésekről tájékoztatta az országot: a magánszemélyek és vállalkozások hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét felfüggesztették, a rövid lejáratú vállalkozási hitelek június 30-ig meghosszabbításra kerültek, a súlyosan érintett szektorokban a a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét teljes egészében elengedték, a munkavállalók járulékát csökkentették, a nyugdíjjárulék fizetését elengedték, az egészségbiztosítás díját pedig a törvényi minimumra csökkentették. Emellett a munkavállalási szabályokat is rugalmasabbá tették, hogy a munkáltatók és a munkavállalók könnyebben meg tudjanak egyezni.

Ezt követően Orbán április 6-án jelentett be ismét gazdaságvédelmi lépéseket. Az akcióterv második ütemében öt programpont szerepelt:

• munkahelymegőrzés: a miniszterelnök itt példaként említette, hogy rövidített munkaidő esetén a munkaadóktól átvállalják a bérköltségek egy részét;
• munkahelyteremtés: ennek keretében a kormány beruházásokat támogatott 450 milliárd értékben.
• kiemelt ágazatok újraindítása: ez például a turizmust, egészségipart élelmiszeripart, mezőgazdaságot, film és kreatív ipart, építőipart és a logisztikát jelentette;
• a vállalatok finanszírozása kamat és garancia támogatott hitelek útján, nagyjából 2 100 milliárd forint értékben;
• család- és nyugdíjasvédelem: ennek a miniszterelnök szerint legfontosabb része a 13. havi nyugdíj visszaépítése volt. Ezt négy részben kapják kézhez a nyugdíjasok, 2021 februárjában a januári felett plusz egyheti összeget, majd 2022-ben, 23-ban, 24-ben ugyanígy.

Az őszi hullám kezdetén Orbán bejelentette, hogy bizonyos társadalmi csoportok és vállalkozások esetében január elsejétől újabb hat hónappal meghosszabbítják a hitelmoratóriumot. Ez a gyermeket nevelő családokat – függetlenül attól, hány gyermeket nevelnek -, a nyugdíjasokat, a munkanélkülieketés a közfoglalkoztatottakat érintette, a vállalkozások esetében pedig akkor lehetett a moratórium meghosszabbítását igényelni, ha a bevételük több mint 25 százalékkal csökkent.

Szeptember óta hellyel-közzel történnek bejelentések különböző gazdaságvédelmi intézkedésekről, de ezek többnyire az önkormányzatoktól történő forrásmegvonásokra koncentráltak. Emellett Varga Mihály pénzügyminiszter jelentette be december elején, hogy a kormány január végéig meghosszabbítja a turizmusban és a vendéglátásban a novembertől, eleinte egy hónapra bevezetett ötven százalékos bértámogatási programot, de a kormány eddigi gazdaságvédelmi intézkedéseiről összességében elmondható, hogy későn hozták meg őket, keveseknek nyújtottak segítséget és többnyire a nagyvállalatokat részesítették előnyben az egyes munkavállalókkal szemben.