Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Levélben kérnek Pintér Sándortól méltányos elbánást az egészségügyi dolgozók

Frissítés, 23.50: Kihirdették a ma este megjelent Magyar Közlönyben az egészségügyi szolgálati viszonyról szóló kormányrendeletet. A végleges szöveg értelmében az egészségügyi dolgozók új jogviszonya 2021. április 1-től lép életbe, és elvileg várandós, nagycsaládos, 16 éves vagy annál fiatalabb gyermeket nevelő dolgozó, legalább ötvenszázalékos egészségkárosodást szenvedett dolgozó, avagy tartóz gondozásra szoruló hozzátartozóval rendelkező dolgozó sem. Ezenkívül a szakvizsga után fél évvel és öregségi nyugdíj esetén sem rendelhető ki automatikusan senki.

A rendelet általában rendelkezik arról, hogy a nagy mértékben, a kivételektől eltekintve kirendelhető egészségügyi dolgozók jövő év március 31-ig nyilváníthatják ki szolgálati viszonyba való felvételi kérelmüket.

Nyílt levelet tett közzé ma este a Független Egészségügyi Szakszervezet, amelyet Pintér Sándor belügyminiszternek írtak, hogy a járványhelyzet alatt őket érő, feszített megterhelés, és fokozottan veszélyes munkavégzésük alatt helyzetüket megnyugtatóan rendezhessék.

Mint ebben írják, a kórházak irányítását a veszélyhelyzet alatt ellátó Belügyminisztérium és a Magyar Orvosi Kamara nemrégi egyeztetése után benyújtott törvénymódosító javaslataikat (kirendelési idő csökkenése, a munkaszerződések megkötésének halasztása) ők is pozitív kezdeményezésként üdvözölte számos egészségügyi dolgozók, ugyanakkor a jogviszony rendezése a módosítások miatt el is húzódik, és az új feltételekről nem kapott kellő felvilágosítást sem a szakszervezet sem a dolgozók.

Mint írják, még azt sem lehet pontosan tudni, mikor lehet az új jogviszonyba átlépni. Hangsúlyozzák, rendkívül károsnak tartják, hogy az elmúlt hónapokban, az orvosi bérrendezés során sokszor úgy tapasztalták, mintha csupán a kórházi orvosokon és háziorvosokon múlna a járványvédekezés:

„Rendkívül sérelmesnek tartjuk, hogy az egészségügyet a Kormány az elmúlt hónapokban úgy tekintette, mintha az emberek gyógyulása kizárólag az állami ellátásban dolgozó 18 000 orvoson múlna. Így nem kérdezte meg a többi munkavállalót képviselő szervezeteket a tervezett intézkedésekről, különösen azokról, amelyek a dolgozók gazdasági és szociális helyzetét érintik. Természetesen nem kétséges az orvosok kiemelkedő szerepe, de segítők, ápolók, műszaki szakemberek, mosodában, fertőtlenítésben, a laborokban és a diagnosztikában dolgozók nélkül esélytelen a gyógyítás.”

Kiemelik, még a Magyar Orvosi Kamara szakjelentése is azt húzta alá az elmúlt hetekben, hogy a kórházi Covid-intenzív osztályok legsúlyosabb és leginkább sürgető baja éppen a lélegeztetőgépek és súlyosabb betegek mellé sehol sem jut elég szakápoló és személyzet.

Éppen ezért kiemelték nem várathat sokáig magára az ápolók szociális- és bérhelyzetének rendezése sem. De míg az orvosok a jelenlegi tervek szerint 3 év alatt az 231-316%-os béremelésre számíthatnak, addig az egészségügyi dolgozóknak tett ígéretek továbbra is 4 év alatti 71%-os emelésről szólnak.

Ezért a szakszervezet javaslata az, hogy az egészségügyi dolgozók bére legalább a szakorvosok új bérének 50%-át érje el, a helyzetüket pedig minél hamarabb, lehetőleg már 2021 január 1-ével rendezze. Felhívják rá a figyelmet, hogy a rendszer úgy lenne igazságos, ha egyetemi diplomás ápolók és mentőtisztek is az orvosi bértábla szerint kapnák a fizetésüket.

Ezenkívül felhívták arra is a minisztériumot, a járványvédekezésben részt vevő, koronavírusos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozóknak a legrövidebb időn belül járna munkájuk után a pótlék, most ugyanis a kórházakon múlik, ezt külön hatáskörben megteszik-e vagy nem, egységes szabályozás híján.

Soós Adrianna, a FESZ elnöke levelében azt is hangsúlyozta, eddig semmiféle formális egyeztetésre, vagy megkeresésre nem került sor Pintér részéről a szakszervezet felé ebben a fontos kérdésben.

Korábban viszont éppen az orvosok szakszervezetének is meggyűlt a baja a kormányzattal, ők egyenesen nemzetközi segítséget kértek, az egészségügyi dolgozók közalkalmazotti státuszának megszűnése ügyében. Az új törvény hatálya alatt ugyanis:

  • nem köthető új kollektív szerződés (de a 2020. november 18-án hatályos kollektív szerződések hatályban maradnak),
  • a sztrájk joga az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál csak a kormány és az érintett szakszervezetek megállapodása alapján gyakorolható,
  • a közalkalmazotti tanácsok üzemi tanácsként működhetnek tovább.

A szabályozás részleteibe a kormány már jó néhány szakmai szervezetet, szakszervezetet bevont, de a Magyar Orvosok Szakszervezete hangsúlyozta, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény súlyosan aláássa a munkavállalói és szakszervezeti jogokat – és ezáltal a munkavállalók érdekérvényesítési lehetőségeit csökkentik tovább.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán