Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Eszenyi tigrisbőrbe bújva mutatta meg: semminek nincs következménye

Ez a cikk több mint 3 éves.

Nemrég elindult a nagy sikernek örvendő Álarcos énekes című showműsor második évada az RTL Klubon. A műsor lényege, hogy hírességek látványos jelmezekbe bújva énekelnek, de a zsűri és természetesen a nézők előtt is szigorúan titkos, kit rejthet az álarc, ezt nekik kell megtippeniük. Minden műsor végén lekerül egy versenyzőről az álarc, így kiderül, mennyire jártak közel, vagy éppen nagyon távol a megfejtéshez.

Mint azt vasárnap megtudhattuk, a Mambo Italianót éneklő tigris jelmez Eszenyi Enikőt rejtette.

A leleplezés pillanatában a zsűritagok ujjongásban törtek ki, mondván: egy legendát láthatunk a színpadon.

A műsor után az RTL online felületén még háttérbeszélgetést is tartanak a kiesett versenyzőkkel, hogy az igazán kíváncsi nézők beleshessenek a kulisszák mögé. Itt, miután a műsorvezetők újra körberajongták pusztán azért, mert ő a legendás Eszenyi Enikő, a volt színházigazgató többször is elmondta, milyen nehéz volt a több tízkilós jelmezt viselni, amikor ő olyan kicsi.

Olyan kicsi és törékeny és olyan simulékony is, hiszen a színpadon köszönetet mondott a vele dolgozó jelmezkészítők munkájáért is. Eszenyi bizonyára nem csak a zsűritagokat képes csillogó szemű rajongókká változtatni, elvégre egy nem mindennapi produkció begyakorlásáról és előadásáról van szó. Nyilván a nézők egy részéből is elismerést, sőt mi több, szimpátiát váltott ki, amiért bevállalt egy olyan dolgot, ami feltehetően jó távol esik a komfortzónájától.

Az eddig elérhetetlen Eszenyi, aki maga volt egyszemélyben a Vígszínház, most Csobot Adéllal és Hargitai Beával trécsel a kamerák előtt, immár celebként.

A nagy leleplezéskor a zsűri soraiban ülő Sebestyén Balázs vicceskedve még azt is megkérdezte: „Enikő, és kibírtad, hogy ne szólj bele a rendezésbe?” Csakhogy ez nagyon is komoly. Van itt ugyanis egy kellemetlen kis ügy, amiről láthatóan megfeledkeztek az RTL producerei: tavasszal sorra vádolták meg Eszenyit kollégái azzal, hogy erőszakos a vezetői stílusa, mérgező légkört teremt az intézményben és visszaél hatalmi pozíciójával.

Több színész nevét és arcát vállalva számolt be az általa alkalmazott módszerekről, melynek napi szinten része volt a verbális erőszak, a megalázás és az agresszív vezetői kommunikáció. Eszenyi mindvégig azzal takarózott, hogy neki a Vígszínház érdekei az elsők, ezért viselkedik „határozott vezetőként„. Az ellene felhozott egybecsengő vádakra azonban nem lehet csak úgy legyinteni, és azt mondani: ő ilyen határozott személyiség, mindene a színház sikere. Merthogy az évek során megnyomorított embereket, akiknek egyébként nem volt kevésbé fontos a színház, mint neki.

Miután március elején a főváros felügyelőbizottsági vizsgálatot indított, hogy kiderüljön, miként biztosítják a Vígszínházban a munkavállalók alapvető jogait, védik emberi méltóságukat és szakmai integritásukat, Eszenyi visszavonta a színház vezetésére beadott pályázatát. Ezután viszont szépen leült az ügy, Eszenyi pedig nem kért bocsánatot. Az ellene lefolytatott vizsgálat szeptember elején zárult le, annak eredménye azonban még nem publikus.

Érdemes tehát mindezek fényében átgondolni, mit is jelent, hogy az RTL meghívja Eszenyit a kereskedelmi tévék egyik legnézettebb műsorába (az első évad alatt volt olyan alkalom, amikor több mint egymillió nézőt vonzott a képernyő elé), hogy hátrahagyva a történteket, celebként (nem kis gázsiért) csillogjon-villogjon a színpadon.

És persze azon se lepődjünk meg nagyon, ha mostanában többször látjuk majd a képernyőn, vagy a bulvárlapok címlapján. Egy ilyen szereplés ugyanis általában könnyen hozza magával a többit. Ahogy általában a kereskedelmi csatornákon, az RTL-en is pontosan észrevehető, hogyan neveli ki magának folyamatosan az újra és újra előrántható celebeket.

Aki szerepel valamelyik szórakoztató műsorban, az jó eséllyel jelenik meg egyre gyakrabban a reggeli beszélgetős műsorban, vagy készül vele interjú az esti műsorsávban, ahol celebségének minden gondját-baját a nagyvilág elé tárhatja. Eszenyi például így akár át is mentheti romba dőlt színházi karrierjét egy másik világba. Abba a világba, ahol lábbal lehet tiporni a bántalmazottak védelmét, jogait, méltóságát.

A kereskedelmi televíziózás persze soha nem az értékekről és a gerincességről, sokkal inkább a profitról szólt, az azért mégis meghökkentő, hogy az RTL szerepet vállalt Eszenyi ügyének elmaszatolásában.

Szerepeltetésével ugyanis minden bántalmazottnak azt üzeni a csatorna: akár megszólalnak, akár nem, nem számít. Fölösleges a küzdelmük, ha a végén úgyis mindenki Eszenyi esetlen mozgásán fog nevetgélni. Ahogy Marton és Kerényi karrierjének folytatásához is elég volt néhány hónapnyi hallgatás, úgy egyre biztosabbnak tűnik az is: Eszenyinek sem kell szembenéznie tetteivel és megbűnhődni értük.