Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A szomszédaink bíznak a munkahelyvédelmi bértámogatásban, Magyarország egyelőre csak gondolkodik a megoldáson

Míg a környező országokban bíznak abban, hogy német Kurzarbeit mintájára megalkotott munkahelyvédelmi bértámogatás segíthet a járvány további gazdasági hatásainak enyhítésében, Magyarországon egyelőre nincs szó annak meghosszabbításáról – írja a Niveus Consulting Group régiós összehasonlítására hivatkozva a Portfolio.

Mint ismert, az eredeti német munkahelyvédelmi program, a Kurzarbeit során a nettó fizetés 60 százalékát állta az állam (gyermekes munkavállalók esetében 67 százalék), majd négy hónapnyi részmunkaidőben eltöltött munkavégzés után már 70 illetve 77, a hetedik hónap után pedig 80, illetve 87 százalékra emelkedett az összeg. Augusztus végén számoltunk be arról, hogy a német kormányzó pártok ugyanezekkel a feltételekkel a program egyéves meghosszabbításáról állapodtak meg.

A Niveus Consulting Group régiós összehasonlításából az látszik, hogy számos közép-európai ország továbbra is fenntartja ezt az intézkedést a gazdaságuk és a munkahelyek védelmének érdekében.

  • Ausztriában 2020. október 1-jétől további 6 hónapig, 2021. március 31-ig meghosszabbították a jelenlegi, most szeptemberben lejáró „Kurzarbeit” programot. Szomszédunkban a munkavállalók továbbra is a nettó bérük 80/85/90% -át kapják meg támogatásként 1 havi tovább-foglalkoztatást vállalva, ezáltal biztosítják, hogy a munkáltatónak továbbra is csak a ténylegesen elvégzett munka költségeit kelljen fizetnie.
  • Romániában augusztusban szintén hosszabbítottak. Itt szintén a kiesett munkaidő a számítás alapja, ám így is több jár: a rövidített munkaidő miatt kiesett bér 75 százalékát vállalja át az állam.
  • Csehország a napokban jelentette be, hogy új bértámogatási programot indít várhatóan novembertől az augusztusban lezárult program folytatásaként. Az előzetes információk alapján a kormány 50-70 százalékban támogatná a részbeni otthoni munkavégzést.
  • Szlovákiában a szeptemberben lejáró programot állandó támogatási formává kívánják alakítani.
  • Horvátország az év végéig terjesztette ki programját: a cégek munkavállalónként 2 ezer horvát kunát (mintegy 80 ezer forintot) kaphatnak.

Idehaza mindeközben nem került szóba a részmunkaidős foglalkoztatási támogatás meghosszabbítása. A hazai „Kurzarbeit” lehetősége még az év végéig adott azoknak a foglalkoztatónak, amelyek az ezzel kapcsolatos papírokat augusztus 31-ig beadták, de ezt követően nem volt lehetőség a jelentkezésre, hiába kérték szakmai szervezetek a program meghosszabbítását a kormánytól.

Magyarországon a német eredeti koncepció „sajátosan magyar” verziója szerint a kormány három hónapra átvállalta a cégeknél 15-75 százalék közötti arányban kieső munkaidő bérének 70 százalékát, a minimálbér kétszeresének megfelelő bérig. Az elérhető maximális bértámogatás így tehát 112 ezer forint volt.

Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten többször is megismételte: ezúttal nem lesznek olyan szigorú járványügyi lépések, mint a járvány első hullámának idején. A kormányfő ezt főleg azzal indokolta, hogy „a nemzeti konzultációban ezt az iránymutatást adták a kormánynak az emberek”. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő hétfőn a Kossuth Rádióban arról beszélt: az eddigi intézkedések mellett a kormány további gazdaságvédelmi eszközök bevezetésén dolgozik.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher