Megállapodtak egymással a német kormány koalíciós partnerei abban, hogy közös javaslatcsomagot állítanak össze a Kurzarbeit program meghosszabbításáról – írja a TAZ.de.
A Kurzarbeit, azaz az egyszerűsített vagy „rövid” munkavégzés után járó állami bértámogatási program a koronavírus-járvány miatti korlátozások következtében lépett életbe, és a lényege az, hogy a kormány a leállások miatt csak részmunkaidőben foglalkoztatott munkások bérének egy részét átvállalja, így ösztönözve a cégeket a dolgozók megtartására.
A német kormányzó pártok, a CDU, az SPD és a CSU kedden késő este tartottak sajtótájékoztatót a több témában folytatott koalíciós megbeszélések eredményeiről, köztük arról is, hogy a Kurzarbeit program egy évről két évre történő meghosszabbítását fogják javasolni a szövetségi parlamentnek.
A javaslatcsomag értelmében a plusz egyéves hosszabbítást azok a cégek vehetik igénybe, akik eddig is éltek a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségével, és legkésőbb 2021. december 31-ig alkalmazhatják hasonló feltételek mellett a munkavállalóikat. A Kurzarbeit meghosszabbításának milliárdos költségei lesznek, ezt azonban a kormánykoalíció a tervek szerint nem hitel, hanem vissza nem térítendő támogatás formájában kívánja biztosítani a jövő évi büdzsében.
A német állam azt is vállalná, hogy a 2021-es év első felében a befizetett társadalombiztosítási járulékok 100 százalékát visszatérítené a Kurzarbeitban már régebb óta résztvevő cégeknek, azoknak pedig, akik 2021. június 31-gyel bezárólag vezetik be a részmunkaidős foglakoztatást, az év végéig a tb 50 százalékát fizetné vissza a kormány. Utóbbi kategóriában akár teljes visszatérítést is kaphatnak azok a cégek, akiknél a Kurzarbeit alatt duális képzés is zajlik.
A jelenlegi német Kurzarbeit-szabályozás 2020. december 31-éig hatályos. Ahogyan a Kurzarbeit első évében, úgy 2021-ben is a nettó fizetés 60 százalékát állná majd a részmunkaidős támogatás (gyermekes munkavállalók esetében 67 százalék), majd négy hónapnyi részmunkaidőben eltöltött munkavégzés után már 70 illetve 77, a hetedik hónap után pedig 80, illetve 87 százalékra emelkedne az összeg.
Mint arról korábban beszámoltunk, a német ipari szakszervezet (IG Metall) is a Kurzarbeit meghosszabbítását várta a német kormánytól.
Magyarországon egyelőre nem került szóba a részben német mintára megalkotott részmunkaidős foglalkoztatási támogatás meghosszabbítása. A hazai „kurzarbeit” lehetősége még az év végéig adott mindazon foglalkoztatónak, amelyek az ezzel kapcsolatos papírokat augusztus 31-ig beadják, de szakmai szervezetek a program meghosszabbítását kérték a kormánytól.
Magyaroszágon a kormány inkább a maga sajátos rendszerű kurzarbeit-megoldását alkalmazza, melynek keretében a dolgozó bérének egy részét pályázhatják meg a cégek, azonban ennél sokkal hangsúlyosabban jelenik meg a multik támogatása, dolgozóik érdekeit alig figyelembe véve. Ennek egyik fontos eleme a nagypénteki rabszolgatörvény, melynek jegyében a cégek egyoldalúan rendelhetnek el kétéves munkaidőkeretet, vagyis azt, hogy a most előre „lepihent” munkaórák után az elkövetkezendő két évben túlórákat rendelhessenek el, mikor reményeik szerint felfut a termelés úgy, hogy nem kell őket kifizetniük.
(TAZ)
