Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Presszó, közösségi edzőterem, ovi, újság és rádió, alkotó műhely és civil tanya egy helyen, mi az?

Az új koronavírus terjedésének lelassítása érdekében hozott intézkedések súlyos csapást mértek a vendéglátó intézményekre. Bár a fokozatos újranyitás értelmében azok az egységek, amelyek rendelkeznek terasszal, vagy ki tudnak ilyet alakítani, illetve amelyek belső térben tudják biztosítani a másfél méteres távolságot, fogadhatnak vendégeket, az átlagos bevételük töredékéhez tudnak így hozzájutni, azaz fennmaradásuk is veszélybe kerül. Ráadásul a járványügyi szabályok betartása is költséges lehet, kezdve a fertőtlenítő- és tisztítószerektől, az esetleges átalakításokig.

A kocsmák, bárok, presszók, kávézók vagy éttermek jó esetben fontos találkozási pontok a helyi közösségek számára, ezért is lényeges, hogy ha tehetjük, támogassuk azokat a helyeket (pénzzel, önkéntes munkával) amelyek számunkra fontosak. E cikkben egy olyan intézményről lesz szó, amelynek központja egy vendéglátó projekt, szövetségben számos olyan csoporttal, amelyek célja saját tevékenységük révén jobbá tenni a helyi közösségek, sőt, a társadalom életét.

A Kazán Közösségi Házat épp az új koronavírus okozta járvány tetőpontján, áprilisban alapították meg a VIII. kerületi Orczy út 46-48. dolgozói. A sokáig csak Gólya néven ismert épület lakói a Bókay utcából költöztek ide, miután 2018-2019-ben felújították az egykori trafóházat – a bérlőközösség névválasztását is végül ez a környezet és ipari múltja ihlette.  A Kazán ma kilenc szervezetnek ad otthont, amelyek között van óvoda, rádió, kutatóműhely, civilszervezet, maga a Gólya Presszó – sőt, a Mércét is itt írjuk.

Arról kérdeztük e szervezetek tagjait, hogy miért fontos egy ilyen ház fennmaradása: miért lehet jó alternatíva egy ilyen egymásra figyelő, egymást segítő, szolidáris közegben helyiséget bérelni.

Fontos tisztázni: a Kazán alapvetően két nagy részre bontható: a bérlői részre – ahol az említett szervezetek bérlik irodáikat-, amely alapvetően a dolgozók számára elérhető, illetve a földszinten található Gólya Presszóra, amely vendéglátóhelyiségként minden betévedőt szívesen lát egy jó koncertre, előadásra, fröccsre vagy teára.

A Gólya Presszó szomszédsági programjáról, amelynek keretében a közeli házak lakóival szeretnék szorosabbra fűzni a kapcsolatot, itt írtunk.

Zsivaj és mozgás

Ha a lépcsőn felverekszi magát az ember, a bérlői részbe belépve elsőként a Gólyafészek ovi hangjaival és lakóival találja szembe magát – a 2016-ban alapított szervezet jelenleg informális szülői csoportként működik, amely szakképzett óvónőket alkalmaz gyermekfelügyeletre.

Forrás: Gólyafészek Facebook-oldal.

A kevert életkorú csoportnál a pedagógiai munkát tehát óvónők végzik, a szülők pedig a napközivel kapcsolatos operatív feladatokat látják el.

A vírushelyzet előtt alakulóban volt a különböző, a közösségi házas programokhoz kötött gyermekfelügyeleti rendszer kidolgozása, ám ennek szervezését most le kellett állítani.

Mivel az ovi ötlete a Gólyát működtető szövetkezet egyik tagjának fejéből pattant ki, a néha mindkét félnek kényelmetlen helyzetek ellenére (hangoskodva dolgozó civilek, aludni próbáló kicsik – vagy éppen fordítva)  a szülők végül szintén a Kazán mellett döntöttek.

Amikor egy új család jelentkezik hozzánk, körbe szoktam őket vezetni a Kazán folyosóján, és ilyenkor mindig annyira büszke vagyok, ahogyan sorolom a szervezeteket, hogy ki hol „lakik”, és mivel foglalkozik. Ilyenkor döbbenek rá újra és újra, hogy mennyire különleges társaság talált itt egymásra, és milyen változatos és hasznos dolgok zajlanak ezen a helyen. Ezt nem szabad hagyni elúszni. Ilyenből sokkal több kell!

– mondta a Mércének Kornai Lilla, a szülő közösség egyik tagja.

A folyosón továbbhaladva a Konkrét térbe juthatunk el: a név egy edzőtermet takar, amelyet a Vibes and Stuff tánciskola üzemeltet. A korábban még más néven futó csapat a Gólya Presszó előző, Bókay János utcai épületébe szervezett bulikat és break táncversenyeket, Gáspár Krisztina táncos szerint „minden oda szervezett estén bomba volt a hangulat, megvolt a kémia a helyszín és a programok között”. Így alakult, hogy a break, funk és freestyle hip-hop táncokban utazó csoportot a gólyások a költözés után megkeresték, az egyeztetésből pedig megszületett az univerzális tánc- és sportterem.


A Konkrét Tér főleg a Vibes and Stuff főhadiszállása, de a Gólya Box Klub is rendszeresen használja a teret, plusz van még jóga, kortárs tánc, szabad tánc, erősítő torna, funkcionális edzés és pingpong is, illetve több gyermek- és ifjúsági programot is befogadnak, különböző alapítványokkal, szervezetekkel együttműködve, illetve rendszeresen szerveznek tematikus sportnapokat is.

Gáspár Kriszta szerint a leginspirálóbb a közösségi házas életben az, hogy mennyi kreatív szervezet dolgozik a közvetlen környezetükben. Az első legnagyobb közös projektnek a járványhelyzet kezelésének megszervezése bizonyult, remélik, nemsokára nem csak a túlélésért, hanem a közös fejlődésért is együtt dolgozhatnak.

Lassan mondhatjuk, hogy több évnyi munkánk van a Konkrét Térben, ami otthont ad több mikroközösségnek is, miközben igyekszik pótolni a sportolási lehetőségek és közösségi programok hiányát a környéken. Nagy terveink vannak, reméljük, hogy lesz lehetőségünk megvalósítani őket a jövőben!

Forrás: Konkrét tér Facebook-oldal.

A Konkrét Tér másik összetartó sportközösségéről, a boxklubról Szarvas Márton mesélt: őket annak idején a Menedék Egyesület egyik programja ihlette meg, amelyet Schuller Csaba sporttal és társadalmi integrációval foglalkozó szociális munkát vezetett.

Az akkori csoportban menekült gyerekek és nem menekült felnőttek edzettek együtt, utóbbiak közül pedig sokan a Gólya Presszó köré szerveződött aktivista körből kerültek oda. Miután véget ért a program, úgy döntöttek, szeretnék a boxolást olyan formában folytatni, ahol az alap a bajtársiasság, egymás határainak és képességeinek tisztelete, na meg a közösségi edzés, amely keretében egymást segítve, a másik technikáját javítja, hierarchiamentesen szerveződnek az edzések.

Forrás: Konkrét tér Facebook-oldal

A boksz a legtöbb helyen elég erőszakos, meg macsós sport, így nem feltétlenül ezek az értékek érvényesülnek a gyakorlás közben. Pedig az, hogy az ember megtanul ütni, érzi, hogy megütik, valamint az egész testet átmozgató gyakorlatok nem természetből adódóan épülnek agresszivitásra. Segíthetnek a saját test képességeinek felismerésében, felfedezésében” – teszi hozzá Szarvas. Jelenleg mintegy huszonöten visszatérő vendégük van, a keménymag pedig nagyjából 12 ember, az edzéseket heti két alkalommal tartják.

A csapathoz hivatásos edzőként decemberben csatlakozott Hain Ferenc, akivel – ha nem szól közbe a járványhelyzet – két nagy projektet szerettek volna elindítani. Az egyik a női csapat ötlete: Ferenc szerint nagyon jó hangulatot ad az, ha férfiak és nők együtt edzhetnek, és ez jelentős továbbfejlődést jelenthetne. A másik projekt még nagyon gyerekcipőben jár, de szeretnék bevonni a helyben lakókat is az edzésekbe, a boxos közösségbe, főképp a fiatalokat.

Civilek és az akadémiai individualizmussal szemben álló kutatók

A soron következő, kisebb termet összesen három szervezet használja: a Helyzet Műhely, a Periféria Központ és az Utcáról Lakásba Egyesület (ULE). Utóbbi szervezet azon dolgozik, hogy mindenkinek legyen egy helye, amit az otthonának hívhat: ezért szociális bérlakás-hálózatot és lakásügynökséget működtetnek, mobilházakat építenek – és mára már több mint hatvan embernek nyújtottak megfizethető lakhatást, köztük gyermekes családokkal és idősekkel is.

Forrás: Utcáról lakásba Facebook-oldal.

Az ULE otthona ezelőtt egy másik nyolcadik kerületi házban, az Aurórában volt, ám az ottani terüket kinőtték, a Kazánban pedig elmondásuk szerint olyan helyen lehetnek bérlők, ahol tudnak azonosulni a többi szervezettel és a célokkal. Emellett pedig úgy gondolják, hogy

egy olyan ritka, közösségi szemléletet képvisel a ház, amely a bérlők együttműködésén, a szolidaritáson és a piaci működésmód lehetőségek szerinti finomításán alapul”.

A Periféria Központ (teljes nevén: Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont) a Kritikai Városkutatás Műhelyből nőtte ki magát, alapító tagjai évek óta foglalkoznak a térbeli és társadalmi egyenlőtlenségeket érintő problémákkal. A Központot hivatalosan 2018-ban alapították, fő tevékenységeiknek a tudományos kutatást, a közpolitikai tanácsadást és a társadalmi érdekérvényesítését tekintik, valamint ezen területek szorosabb kapcsolódási pontjait keresik. Idén indították el Periféria Tanulmányok című kiadványsorozatukat, amelyben aktuális kutatási eredményeiket foglalják össze, a sorozatban eddig megjelent szövegeik itt érhetőek el.

Más szervezetek mellett a Periféria Központ és a Helyzet Műhely összefogásával jött létre A Szolidaritás a válságban cikksorozat a Mércén, amelynek célja, hogy rendszerkritikus módon elemezze a koronavírus-járványt, és olyan közösségi cselekvési lehetőségeket mutasson be, amelyek segítségével nemcsak a mostani válsághelyzetet vészelhetjük át, de hosszabb távon is fenntartható, elidegenedéstől mentes életet élhetünk.

A Helyzet Műhely (HM) tevékenységét a legtömörebben úgy foglalja össze: tudást terjesztenek és állítanak elő. A HM a Perifériához hasonlóan olyan szociológusokat, közgazdászokat, antropológusokat és a rokon szakmák tagjait tömöríti, akik kritikai társadalomtudománnyal foglalkoznak, a legtöbbjük egyetemi kutatóként, oktatóként dolgozik.

Azért szerveződtünk műhellyé, hogy – szemben a minket egymással is megversenyeztető „akadémiai individualizmussal” – közös keretben értelmezzük kelet-közép-európai valóságunkat, és ne kutatási forrásokért és ösztöndíjakért egymással rivalizáló szakbarbárokká fejlesszük magunkat. Ez a közös elemzési keret a modern világot történetileg kialakult és globálissá bővült kapitalista rendszerként értelmezi, ennek szerves része az, ami nálunk, Magyarországon is történik” – magyarázza Éber Márk, a műhely egyik tagja.

A HM és a gólyások kapcsolata régre nyúlik vissza: a leendő szövetkezet és a műhely tagjai már akkor baráti, szövetségesi kapcsolatot ápoltak egymással, amikor még egyik szervezet sem létezett. A későbbi együttműködés, az, hogy a Helyzet Műhely irodája mindig a Gólyában volt, így magától értetődő volt, hogy amikor a Presszó elköltözött a Bókayból, természetesen ők is költöztek.

Éber Márk szerint írásaikat, előadásaikat, az általuk szervezett beszélgetéseket kezdetektől fogva a Gólyában mutatták be, az oda járó szakkollégistáknak, a Mérce szerkesztőségének és olvasóinak, egyetemistáknak, aktivistáknak, mozgalomszervezőknek és más érdeklődőknek.

Nem is tudok elképzelni olyan helyzetet, hogy a péntek esti szakmai összejöveteleink előtt ne a Gólya pultjánál kérjünk kávét, előadásainkat, beszélgetéseinket (korábban: filmklubjainkat) ne ott tartsuk, utána pedig a péntek esti Gólyás bulikra egy pillantást sem vetve, szó nélkül hazamenjünk.”

A Helyzet Műhely tagsága egyébként majdnem teljes átfedésben áll a Periféria Központ csapatával, illetve többen rendszeres olvasói és visszatérő szerzői is újságunknak, a tagság kisgyermekei pedig a Gólyafészek napközijében cseperednek.

„A Gólya a Helyzet Műhely otthona, elképzelhetetlen a számunkra, hogy ne a Gólyában, illetve a Kazán közösségi házban lakjunk.”

Alkotás

A Kazán Közösségi Ház folyosójának utolsó három terét egy rádiós csapat, a Közmű kézművesei, valamint a Mérce szerkesztősége használja. A Közmű, azaz a Közös Műhely olyan, a kézműiparban dolgozó, a társadalmi kérdésekre érzékeny szakemberek kezdeményezése, amely azzal a szándékkal jött létre, hogy a különféle gépek és felszerelések olyan alkotók és iparosok számára is rendelkezésre állhassanak, akiknek nincsen helyük vagy pénzük ezeknek a munkaeszközöknek a beszerzésére, valamint szeretnének egy barátságos, szakmai közösségben alkotni.


A KözMű elsődleges célja tehát szövetkezeti modellben, közösen létrehozott alkotó- és közösségi tér üzemeltetése, ahol biztonságos, modern, jól felszerelt műhelyben dolgozhatnak. Nem az Orczy úti ház az egyetlen műhelyük, ám mindenhol elfogadással és őszinte, építő kritikával viszonyulnak egymáshoz.

A Közmű alkotói workshopjain a hozzájuk betérő nagyközönségnek a kézműves, iparos tevékenységek szakmai alapjait, valamint a környezettudatosság és az újrahasznosító szemlélet módszereit adják át. A kreatív közösségi térbe minden alkotni vágyót várnak: pályakezdőt, kísérletezni vágyót, fiatalokat és időseket, megváltozott munkaképességűeket. Tehát mindenkit, aki „nézetei mellett képes másokhoz elfogadással és szeretettel viszonyulni”.

A Mérce szerkesztőségén  – ahol optimális esetben munkanapjaink nagy részét töltjük – és a Gólya szövetkezetének irodáján kívül a bérlői részt utolsóként a Lahmacun rádió választja el a presszótól és annak vendégeitől. A Lahmacun főképp zenés rádió – ahol elég sok minden elfér, Bokor Péter szerint „van minden, techno, punk, metál, experimentális, még pop is talán”. A paletta az idők során bővült, a zene mellett van szociális témákkal foglalkozó, beszélgetős műsoruk, valamint egy filozófiai is. A rádiósok, csak úgy, mint a legtöbb, Kazánban otthonra lelő szervezet, már az előző, Bókay utcai telephelyen is üzemeltek, pontosabban a pincében lévő próbateremből sugároztak.

Jóban van kábé mindenki mindenkivel. Ez önmagában nem nehéz, mert mindenki jófej a Kazánban”, mondja Bokor, aki szerint  a csapat szereti a kerületet és a közösségi házas munkával járó nyüzsgést. Ezen túl, a Presszó helyszínt tud biztosítani a fundraising buliknak is, és az ilyesfajta események a non-profit Lahmacun rádió legfontosabb bevételi forrásai. Hogy támogassák a Kazán fennmaradását, a rádió nemrégiben egy támogatói válogatás albumot állított össze: az itt elérhető anyag eladásából származó bevétel a közösségi ház kasszájába folyik majd.

Gyűjtés

A Kazán közösségi házat és a Gólya Presszót üzemeltető szövetkezet a járvány kitörése előtt tetőteraszra gyűjtött – a Mércén még videóriportot is készítettünk róla. A koronavírus viszont kissé átírta a költségvetést, így a csapat által megálmodott tetőterasz ugyan felépült, de a zárvatartás miatti bevételeket is pótolni kell.

Ezért a Kazán Közösségi Ház hivatalos Facebook-oldalán aukciót indított, ahol a bérlő szervezetek felajánlásaira lehet licitálni: vannak a Közmű műhelyében készült kerámia- és használati tárgyak, tanulmánykötet a Periféria Központtól, bérlet a Konkrét tér foglalkozásaira.

Ha szimpatikussá vált egy ilyen szolidáris, egymásra odafigyelő és egymást segítő, demokratikus értékeken alapuló közösségi ház támogatása, akkor érdemes szétnézni – és ha a Kazán Gólya presszója újra megnyitja a kapuit, eljönni és persze fogyasztani, hogy egy olyan közösséget támogassunk, amely egyben társadalmilag hasznos munkát is végez, fáradhatatlanul.