Tavaly új helyre költözött a szövetkezeti alapon működő Gólya Presszó, ami nem egy egyszerű kocsma: célja, hogy ne csak egy szubkultúrában létezzen, hanem közösségi házként is. Hogy híre menjen a  kezdeményezésnek, a Gólya belekezdett a Szomszédságból Közösséget Program névre hallgató új projektjébe, mely során először a szomszédos házak lakóival szeretnék szorosabbra fűzni a kapcsolatot. Az eddigi eredményekről, tervekről és célokról kérdeztük Török Zsófiát, a szomszédsági kampány koordinátorát.

Hogyan kerültél bele a Szomszédságból Közösséget Program szervezésébe?

A Gólyával egyetemi tanulmányaim alatt ismerkedtem meg, amikor a Város Mindenkié csoporttal a Corvin-Szigony városrehabilitációs programban érintett lakók körében közösségszervezést csináltunk. A Gólya biztosított teret azoknak a lakógyűléseknek, amiket a bontandó épületben élő, általunk megkeresett családoknak szerveztünk. Ezután vendégként jártam oda, mert megszerettem a hangulatát, programjait és a filozófiáját – otthonosnak éreztem.

Közben több helyen is dolgoztam szociális munkásként, a tavalyi évemet nagyrészt az a dilemma határozta meg, hogy vajon lehet-e jelenleg itthon valódi szociális munkát végezni, vagy sem. Azt hiszem csak azért nem lettem pályaelhagyó, mert szeretem a hivatásom. Ekkor talált meg a Gólya hirdetése, amelyben koordinátort kerestek a szomszédsági projektnek. Jelentkeztem, és azóta itt vagyok.

Honnan jött a közösségi ház ötlete?

A szövetkezet alapításakor az a cél is megfogalmazódott,  hogy közösségi teret tartson fenn annak a közegnek, amely hasonló politikai nézeteket vall, és különféle szervezetekben, kezdeményezésekben tesz is valamit. Ez még akkor a Frisco kávézóra vonatkozott, ami a Belső-Ferencvárosban, egy 70 négyzetméteres pincehelyiségben működött. Amikor ezt kinőtte a szövetkezet, a 8. kerületi Gólya Vendéglőbe költözött, és újragondolta a küldetését.

Ekkor merült fel a közösségi ház mint cél, azzal az indoklással, hogy „helyben is szeretnénk létezni, nem csak a szubkultúránkban”. Ez egyúttal válasz arra dilemmára, hogy a Gólya célja egy egyenlőbb társadalom létrehozása, viszont a városi térben és gazdaságban betöltött szerepe a dzsentrifikációhoz kötődik.

Ha sikerül közösségi házat kiépítenie, akkor a dzsentrifikáció káros folyamataival szembemenő erőt hoz létre. Ha nem, akkor csak eszköze a dzsentrifikációnak (bár a hozott közegének lehet, hogy jó dolgokat szolgáltat, és magasabb szinten is egyenlősítő törekvésekhez csatlakozik). Ezt a célt a régi Gólyában nagyon korlátozottan sikerült csak elérni, elsősorban az erőforráshiány miatt – a szervezetben a legtöbb időt és pénzt a fenntartás kötötte le.

Itt, az Orczy téren is erre számítottunk, hiszen még nagyobb fába vágtuk a fejszénket egy saját tulajdonú, saját magunk által felújított épülettel, amire temérdek hitelt vettünk fel, ami újra leköti a tagság majdnem egész erőfeszítését. Viszont nem lehet azt megtenni, hogy öt évig szórakozóhelyet működtetünk, majd elkezdjük azt közösségi házzá alakítani. Ha nem közösségi háznak építjük a kezdetektől fogva, akkor nem is úgy fog fejlődni, és a szomszédságban sem úgy fog beágyazódni. Fontos volt, hogy minden nehézség ellenére biztosítsuk ezt a munkát, és tudatos stratégia mentén kezdjünk bele a közösségi házhoz szükséges funkciók kiépítésébe és a szomszédságon belüli ismerkedésbe, kapcsolatépítésbe.

Szociális munkás szemszögből nézve a Gólya szervezeti formájában, az ott dolgozó szervezetekkel való együttműködésében, a hely adottságaiban és elhelyezkedésében hatalmas potenciált látok, amiből minden olyat ki lehet hozni, amit egy túlszabályozott, túlterhelt és eszköztelen környezetből nem.

Szerintem az intézményesült, merev keretek közé szorult segítségnyújtás pont azt vesztette el, ami a lényege volna.

A program munkáját jelenlét alapú, terepi munkának gondolom, ami arra ad lehetőséget, hogy az Orczy negyedben élőkkel saját környezetükben, saját rendszereikben, azokat elfogadva és tiszteletben tartva lehessen dolgozni az őket érintő problémákkal. Az elképzelt közösségi ház társadalmi-kulturális központként ​működik majd: közösségek építésére, találkozásokra, programok szervezésére, segítő szolgáltatások kialakítására biztosít lehetőséget.

Mely társadalmi problémákat tartod a legégetőbbnek a szomszédságban és a tágabb környezetben, Józsefvárosban?

Az Orczy negyed problémái közül kiemelendő az elmagányosodás, az elidegenedés, az előítéletesség és az érdekérvényesítő képesség hiánya. A kulturálisan és etnikailag is sokszínű, társadalmilag tagolt környezetben az emberek nehezen találják meg a közös hangot egymással, nem kezdeményeznek, bizalmatlanok és távolságtartóak.

A felkeresett lakók maguk is hangot adnak ezeknek a problémáknak, ugyanakkor nincs megfelelő támogatásuk ahhoz, hogy ezek ellen fel tudjanak lépni. Nem ismerik az őket körülvevő intézményeket, azok funkcióját, ezeknek az intézményeknek pedig nem tartozik a feladatai közé a célzott megkeresés, így sokszor nem talál egymásra a probléma és a megoldás. A mindennapokat megnehezítik az olyan hétköznapi és gyakorlati problémák is, mint a terület fizikai elhanyagoltsága, a sok szemét, kutyapiszok és a közlekedési átkelők hiánya.

Komoly veszélyt jelentenek azok a városrehabilitációs folyamatok, amelyek figyelmen kívül hagyják a helyiek érdekeit, és olyan társadalmi hatásokat hoznak létre, amelyek kedvezőtlenül érintik az itt élőket, és felerősítik az egyébként is jelen lévő problémákat.

Bár az elmúlt években a dzsentrifikációról szóló kérdések egyik központi példája a 8. kerület, ez nem specifikusan helyi probléma: eltérő mértékben, és más-más csoportot érintve Budapest több kerületében (pl.: IV., IX., XIII.) és a nagyvárosokban (Veszprém, Miskolc) is megfigyelhetőek. Szintén nem csak helyi sajátosság a biztonságos terek  hiánya, ahol sokféle ember egyszerre otthon tudja érezni magát, és amelyek reagálni tudnak a folyamatos változásokra és az egyéni igényekre, amiket mindenki feltölthet tartalommal. Ezen kívül az Orczy negyedben különösen jellemző a depriváltság és szerhasználat is.

Hogyan nyújt ezekre megoldásokat a közösségi ház?

A közösségi ház egyrészt olyan fizikai tér, ahol számos funkciót ki lehet építeni:  információs felület, nethozzáférés, családi napközi, sportolási lehetőségek, családi rendezvényekhez tér, konyha, tárgyi eszközök a szabadidő eltöltésére. Másrészt olyan találkozási pont, ahol gazdag és sokrétű alternatív szervezeti életet lehet létrehozni: klubokat, szakköröket, kulturális közeledésről szóló programsorozatokat, de a lista igazából végtelen.

Minél több és többféle ember kapcsolódik minél több módon egymáshoz, annál nagyobb lesz a lehetőségük egy olyan nagyobb, helyi identitáson alapuló szomszédsági közösség létrehozására, amely politikai szempontból is gondolkodik magán. Meg tudnak fogalmazni közös célokat, tudnak érdekeket egyeztetni, és aztán meg is tudják valósítani ezeket a célokat.

Ha ezek szembemennek az uralkodó gazdasági-politikai akarattal, akkor akár azzal szemben is meg tudják védeni az érdekeiket. Ennek a szomszédságnak mi is részei vagyunk, mint a hely üzemeltetői, így mi is részei tudunk lenni ennek az egyeztetési folyamatnak, létrejövő közösségnek. A Gólya mint közösségi ház az adottságai miatt olyan intézmény lehet, amely rugalmasan alkalmazkodik a valósághoz, tekintettel tud lenni az egyéni igényekre.

Mi a Szomszédságból Közösséget Program célja?

A célja, hogy az Orczy út 46-48. cím alatti új Gólya közösségi használatú tereivel és beköltözött szervezeteivel (Gólya Szövetkezet,  Utcáról Lakásba Egyesület, Periféria Központ,  Mérce, Konkrét Tér, Lahmacun  Rádió, Közmű, a Gólyafészek Napközi, Helyzet Műhely, Szolidáris Gazdaság Központ) együttesen Közösségi Házként funkcionáljon különböző társadalmi helyzetű, életkorú, érdeklődésű emberek és csoportok számára​.

Szeretnénk bővíteni a Gólya közönségét, és a különböző társadalmi csoportokat összekötni egymással, elősegítve egymás megismerését és a párbeszéd kialakulását. Munkánk során szeretnénk elérni, hogy a szomszédságunkban lakó emberek megismerjék a helyet, és otthonosan mozogjanak benne, majd saját igényeik szerint tudják használni. Szeretnénk, hogy a ház meglévő szolgáltatásai, programjai (presszó, koncertek, beszélgetős estek, kézműves workshopok, ping-pong klub, táncórák, társasjáték estek, stb.) megszólítsák őket. Ezekkel az eszközökkel szeretnénk reagálni az előbb említett problémákra, és hosszabb távon a cselekvő, önszerveződő közösségek létrejöttét előmozdítani.

Célunk a közösségi ház settlement jellegű kialakítása (közösségi programok, kultúra, művelődés és segítségnyújtás egy helyen), a lakókat a közösségszervezés és a közösségfejlesztés eszközeivel vonjuk be a ház arculatának, programjainak és szolgáltatásainak alakításába, igénybevételére. Ehhez elengedhetetlen, hogy megismerjük ezeket az embereket, és folyamatos kapcsolatot tartsunk velük.

Az önszerveződés és intézményépítés egyik fontos célja a gazdasági önrendelkezés támogatása. Ez a gondolat a hely szövetkezeti működtetéséből származik. Azt szeretnénk segíteni, hogy a helyben élő emberek megélhetésükhöz végzett munkájuk minél nagyobb részét szervezzék meg szövetkezeti módokon (élelem, lakhatás, ápolás, gyereknevelés és termelői munka).

Vagyis a most domináns, kihasználó gazdasági viszonyok helyett egy szolidáris gazdasági viszonyrendszer kiépülését támogatjuk helyben, amely nagyobb rendszerekhez is kapcsolódik, hasonló kezdeményezések országos és nemzetközi hálózatain keresztül.

Hogyan fogadták a lakók a kezdeményezést? Legyőzhető az emberek bizalmatlansága?

Eddig a szemközti négy ház (Orczy 39-45.) lakóit és a közeli szolgáltató helyeket (pl. fodrászat, pékség, étterem) kerestük meg havi rendszerességgel, hogy ismerkedjünk és beszélgessünk velük, aminek mindig egy szórólap vagy meghívó volt az eszköze. További házakban személyesen az erőforrásaink korlátai miatt eddig nem kezdeményeztünk beszélgetéseket, csak szórólapot dobáltunk a postaládákba.

A fogadtatása alapvetően pozitív, sokan nyitottak a beszélgetésre, és örülnek a Gólya programjainak, annak, hogy megyünk. Többen hívtak már minket telefonon, hogy érdeklődjenek a helyről. Nyilván vannak bizonytalan és ellenséges hangok is, de ez teljesen természetes. Nehéz kommunikálni, hogy ez nem csak egy szórakozóhely; sokaknak erre néz az ablakuk, és annyit látnak belőlünk, hogy építkezünk, jövünk-megyünk, esténként pedig zene van, és emberek kint cigiznek, beszélgetnek.

Alapvetően is vannak előzetes elképzeléseik a hellyel és az ide járó emberekkel kapcsolatban, mint mindenkinek olyan dolgokkal kapcsolatban, amiket nem ismer. Pár lakót zavar az áthallatszódó zaj, amire szintén reagáltunk (bár már így is hangszigetelt az épület, továbbra is fogunk ezzel foglalkozni, mert fontosnak tartjuk, hogy ne zavarjuk őket).

A bizalmatlanság pedig legyőzhető. A közösségi munka időigényes, de szerencsére nem kell sietnünk, úgyhogy bizakodó vagyok ezzel kapcsolatban. Nem csak a mi esetünkben nehéz bármilyen közösségépítést célzó munka, az emberek gyakran a szomszédjaikat sem ismerik, a legtöbben nem szívesen/könnyen kérnek segítséget, még ha csak egy hiányzó tojásról van szó valami sütibe, és általában bizalmatlanok az idegenekkel szemben. Tapasztalataim szerint minden kommunikáció kérdése, amiben pl. az is benne van, hogy ha én odamegyek valakihez a saját házában, akkor milyen jellegű teret vagyok képes teremteni a beszélgetésünknek.

Van Magyarországon hasonló kezdeményezésre példa?

Vannak részben hasonló céllal létrejött kezdeményezések és intézmények, mint mondjuk a hozzánk közeli Auróra, vagy a miskolci Dialóg Egyesület közösségi kávézója és munkája. Tudunk másokról is, de biztosan sokan vannak, akiket nem ismerünk még. Célunk ez is, hogy kapcsolatokat építsünk, és tapasztalatokat szerezzünk másoktól, illetve kialakítsunk együttműködéseket.

Azt hiszem, olyan konstrukció, mint a Gólya nincs még egy, hiszen szövetkezeti formában működik (tehát mindent az itt dolgozó emberek csinálnak a marketingtől kezdve a tetőszigetelésig); egyszerre ad otthont techno és népzenei koncerteknek; van benne táncterem és olyan szervezet is, amely lakhatási kérdések kutatásával foglalkozik.

A korábbiakban említett settlement szó annyit jelent, hogy helyben,  külső tudásokat bevonva, a helyi sajátosságokra építve reagálunk társadalmi problémákra és folyamatokra. A settlement mozgalom hazai gyökerei az 1900-as évek elejére nyúlnak, voltak ismertebb intézményei is Magyarországon, azonban kimondottan settlement ház jelenleg – tudomásom szerint – nem működik. Olyan közösségi terek, budapesti és vidéki kezdeményezések vannak, amelyek ilyen eszközöket használnak (pl. Kontúr Közhasznú Egyesület Hős utcai munkája, InDaHouse, Bagázs).

Kirajzolódhat akár egy civil szervezeteken átívelő projekt is a későbbiekben?

Igen, már most van ilyen együttműködésünk részben a Gólyában lévő civil szervezetekkel, részben azon kívüliekkel. Legutóbb az Autonómia Alapítvány programjának egyik mentorával beszélgettünk arról, hogy bizonyos tevékenységeikhez használnák a kistermünket, és összekapcsoltuk őket a KonkrétTérrel a sportolási lehetőségek miatt. Szeretnénk rendezni egy csocsó-bajnokságot a Konkáv Közösségi térbe járó fiatalok és más szervezetek fiataljai közt.

Ezek az aktuális példák, de számos ilyen közös projektet szeretnénk facilitálni és támogatni. Szeretnénk további helyi állami és civil  szervezetekkel felvenni a kapcsolatot és együttműködni, amennyiben a közös munkánk közelebb visz a szomszédsági közösségről alkotott képünkhöz.

Hogyan képzeled el a Gólyát egy év múlva? Mi a végső cél?

Van egy 5 évre szóló stratégiánk, ami keretet ad a munkánknak, segíti a céljaink szem előtt tartását és a folyamatok átlátását. Az idei év fő fókusza az alapok lerakása, az ismerkedés és a kapcsolatépítés. Ez illeszkedik ahhoz, amin a Gólya keresztül megy a felújítással, a terv szerint az épület alapjai (a terek alapformája, funkciók elkülönítése és felújítás befejezése) is ebben az évben készülnek el.

Év végére szeretnénk teljesen átlátni a kapcsolódási pontokat a házban tevékenykedő szervezetekkel, valamint még több Gólyán kívüli szervezettel felvenni a kapcsolatot. Szeretnénk, hogy a szomszédságunkban élők közül legyenek állandó vendégeink, reálisan látni fogjuk, hogy el tudunk-e év végén indítani egy hosszabb közös projektet valamelyik szervezettel, lesz-e már olyan kapcsolatunk a helyiekkel, más civil szervezetek célcsoportjával, hogy megtaláljuk hozzájuk a bevonható embereket.

Célunk, hogy a közösségi házat ellássuk olyan eszközökkel, amiket a lakosok tudnak használni, amik segítik őket, illetve eszközei különböző programok és szolgáltatások létrehozásának. Ennek része az is, hogy a közös tereket úgy alakítsuk ki, hogy azok mindenféle érdeklődésű, társadalmi helyzetű, korú ember számára elfogadhatók, hívogatók legyenek, és otthonosan érezzék magukat nálunk. Tervezzük gyerek-sarok, olvasó-sarok kialakítását, társasjátékok, sporteszközök kihelyezését, számítógép-telefon beszerzését. Azon is gondolkozunk, hogyan válik majd el a koncerttér és a közösségi tér fizikailag és időben, ezt is ki kell majd találnunk.

Mire van szükségetek ahhoz, hogy működjön a projekt, és minél több embert sikerüljön bevonni? Kik segíthetnek nektek ebben?

Legfőképpen időre és különböző forrásokra. Ahhoz, hogy továbbra is ilyen ütemben haladjon a munkánk és meglegyen a folyamatosság fontos volna, hogy legalább fél – ideális esetben – teljes állásban tudjak dolgozni a projekten. Pont most jutottunk be egy közösségszervező pályázat második fordulójára, ami reményeink szerint lehetővé teszi ezt 2 évre.

Ezen kívül szükségünk van további önkéntesekre, akik segítenének nekünk a lakók megkeresésében, szórólapok és plakátok összeállításában, szervezetekkel való kapcsolatfelvételben, fizikai munkákban és különböző ötleteikkel, észrevételeikkel. Január 24-én tartunk egy önkéntes napot 16-18 óráig, ahova azokat hívtuk el, akik már önkénteskedtek vagy jelentkeztek önkéntes munkákra. De bárkit szívesen látunk, aki úgy érzi, hogy szeretne akár esetenként, akár rendszeresen része lenni a munkáknak. Célunk, hogy idővel a szomszédságunkból is kikerüljenek tagjaink, önkénteseink.

Mindenféle tudást fontosnak tartunk, úgyhogy bárkit szívesen fogadunk, aki szeretne nálunk megvalósítani valamilyen projektet, ide hozná saját kezdeményezését, illetve szeretne bekapcsolódni már most működő projektekbe, vannak javaslatai programokkal kapcsolatban, és meg is szervezné őket! Célunk további szervezetekkel kapcsolatot építeni, közös projektekbe fogni velük, illetve teret biztosítani nekik rendezvényekre, programokra. Ezért is örülnénk, ha sok környékbelihez eljutna ez a cikk.