Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Jövő évtől tilos a kölcsönzött munkaerő alkalmazása a járványgócokká alakult német húsüzemekben

Ez a cikk több mint 3 éves.

Németország jövő évtől betiltja a munkaerő-kölcsönzést és a vállalkozói szerződések (Werkvertrag) alkalmazását a húsiparban, a koronavírus-járvány során húsüzemekben kialakult fertőzésgócokra reagálva – írja a Süddeutsche Zeitung.

A döntéssel javulhatnak a dolgozók körülményei, a húsiparnak azonban csökkentheti a profitabilitását.

A döntés azon cégekre vonatkozik, melyek fő üzletága az élőállatvágás és a húsfeldolgozás, ezeken a területeken pedig legnagyobb számban kelet-európai vendégmunkások dolgoznak alacsony bérekért, a fent említett konstrukciókban, ami az iparág jövedelmezőségének egyik alappillére.

Az iparágban dolgozó nagyjából 200 000 dolgozójának becslések szerint 90 százaléka Európa perifériájáról érkezett vendégmunkás, és a Werkvertrag lehetővé teszi, hogy a húsipari cég megkerülje a többi között a bérre és a társadalombiztosításra vonatkozó német előírásokat.

A munkásokat rendszerint zsúfolt tömegszállásokon szállásolják el, aminek a tekintetben lett jelentősége a járvány során, hogy a munkások lakhelyein viharos sebességgel söpört végig a járvány. Ezzel szemben a magyarországi húsüzemek dolgozói körében – noha munkakörülményeik az azonos technológia miatt igen hasonlóak Németországban dolgozó kollégáikéhoz – eddig nem alakultak ki járványgócok, többek között éppen azért, mert nem munkásszállásokra összezsúfolva laknak.

A németországi húsipart évtizedek óta bírálják – többek között – foglalkoztatási modellje miatt, melynek lényege, hogy a cégek nem közvetlenül alkalmazzák munkásaikat, hanem munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül, legendásan rossz körülmények között, melynek egyik hátulütőjeként mutatkozott most be a járvány robbanásszerű terjedése több üzem dolgozóinak körében is.

A német szövetségi kormány ülése után Hubertus Heil szövetségi szociális és munkaügyi miniszter úgy nyilatkozott az MTI tudósítása szerint, hogy a

Werkvertrag az „alvállalkozói konstrukcióra épülő szervezett felelőtlenség” rendszere, amelynek révén számos üzemben „méltatlan és veszélyes” körülmények között zajlik a munka.

Az iparági szereplők természetesen háborognak, a baromfitenyésztők és -feldolgozók szövetsége (Zentralverband der Deutschen Geflügelwirtschaft – ZDG) szerint a döntés alkotmányellenes, mivel hátrányosan megkülönbözteti a húsipart más ágazatoktól, például az építőipartól és a szállítmányozástól, ahol szintén bevett módszer a Werkvertrag alkalmazása.

Azonban nemcsak a húsiparban van jelen a probléma, a Németországban különösen népszerű spárgát is – jellemzően román – kelet-európai vendégmunkások szedik, és nekik se sokkal jobbak a körülményeik, idénymunkásként nem is álmodhatnak a német munkavállalókat megillető jogokról.

Violeta Alexandru román munkaügyi miniszter jelenleg két napja Németországban tartózkodik, és több üzemet is meglátogatott, hogy megismerkedjen a körülményekkel és tárgyaljon a munkásokkal és a munkáltatókkal.

Az egyik spárgaföldnél, ahol a munkások néhány napja sztrájkba léptek, azt is megörökítették, hogy a miniszter érkezése előtt gondosan kitakarították a helyszínt:

Helyszíni beszámolók szerint Alexandru miniszter megígérte a munkásoknak, hogy 2-3 napon belül ingyenes repülőjáratokat szerveznek azoknak, akik másképp nem tudnak hazajutni, de dönthetnek úgy is, hogy más gazdaságokba mennek át dolgozni. (A dolgozókat később busszal ismeretlen helyre vitték, hogy kifizessék az őket megillető béreket.)

Alexandru miniszter elsősorban azért érkezett Németországba, hogy kollégájával tárgyaljon, kedden közös sajtótájékoztatót is tartottak Heil-lel. Alexandru (aki hasonlóan a vendégmunkásokhoz, autóval tette meg a Bukarest és Berlin közötti 18 órás utat) elmondta,

„a körülmények, melyeken keresztül megyünk, számos rendszerszintű problémát fednek fel, melyeket nem kezeltünk megfelelően az elmúlt években”.

Amellett, hogy a munkások közül sokakat tömegesen szállásoltak el a járvány ellenére – aminek köszönhetően a húsüzemek dolgozói között elterjedt a betegség – voltak, akiknek fizetniük kellett a szállásért, amit a bérükből vontak le, így a 9,35 eurós német minimálbér helyett mindössze 6 eurót kaptak óránként. Heil szintén elfogadhatatlannak tartja a körülményeket, és a munkafelügyeleti szervek fokozott támogatását ígérte közös sajtótájékoztatójukon.

A német kormány a vállalkozói szerződések betiltása mellett döntött a Faire Mobilität program hosszú távú működtetéséhez szükséges jogi és anyagi feltételek biztosításáról is, ennek keretében a vendégmunkásokat anyanyelvükön informálják az őket megillető jogokról, illetve vizsgálni fogják, hogyan lehet többleteredményt elérni a munkaügyi és állategészségügyi ellenőrzések összehangolásával. Emellett kötelezővé teszik a digitális munkaidőmérést, a szabályok megsértéséért kiszabható legmagasabb bírságot pedig megduplázzák, 15-ről 30 ezer euróra.

Kérdéses, hogy az intézkedéseknek milyen hatásuk lesz gazdasági szempontból, ugyanis a munkások kizsákmányolhatóságának csökkentésével a húsipar profitját is letöri a német állam, így könnyen versenyelőnybe kerülhetnek az importtermékek a német piacon, ami miatt bizton számíthatunk a tőkések érdekvédelmi szervezeteinek hangos hőbörgésére, ahogy a fogyasztók is pampoghatnak a megemelkedett árak miatt.

Mindazonáltal ezek a kérdések is rávilágítanak arra, hogy a centrumországok cégei nem csak azáltal tudják kizsákmányolni a perifériát, hogy a termelést telepítik a szegényebb országokba, de a szegényebb országok lakosságának importjával is.

Németország április elején, a járvány idején határozott úgy, hogy 80 000 idénymunkást reptetnek be az országba a határzár ellenére, hogy biztosítsák a német élelmiszer-ellátást, ugyanis a többi centrumországhoz hasonlóan gazdasága és szociális rendszere nagyban támaszkodik az olcsó, külföldi munkaerőre.

De vannak hasonló helyzetben vendégmunkások a magyar gazdaságban is: május elején Magyarország is megnyitotta határait a szomszédos országokból érkező mezőgazdasági munkások előtt, Szijjártó miniszter pedig a Németországban most éppen korlátozott munkaerő-kölcsönző cégekkel való együttműködésben látja a gazdasági fellendülés zálogát.

Ezen cégek szerepe egyébként a magyarországi munkások foglalkoztatása terén is egyre nagyobb, és a válságban megmutatkozott, mennyire kiszolgáltatott a kölcsönzött munkások helyzete: tőlük szabadulnak meg a cégek először visszaesés esetén, ráadásul mivel munkásszállás és munka nélkül maradtak, sokan egyenesen az utcára kerültek.