Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nem az iparági szereplőkön fog múlni, ha Magyarországon nem alakulnak járványgócokká a húsfeldolgozók

A magyarországi nagy húsüzemekben egyelőre nem regisztráltak a hatóságok a németországihoz vagy más országokhoz hasonló járványkitöréseket, és noha a cégek bevezettek több különleges higiéniai szabályt, nincsenek megfelelő intézkedések egy esetleges gócpont kialakulása ellen – írja a G7.

A lap által elért cégeknél változatos formában védekeznek a fertőzésveszély ellen, azonban a munkafolyamatok jellege miatt nem lehet megakadályozni, hogy a dolgozók megfertőzzék egymást, ha valaki elkapja a koronavírust.

A nagyipari húsüzemek világszerte egy kaptafára működnek – minél több dolgozót egymáshoz minél közelebb állítanak a szalagok mellé, hogy méretgazdaságosan tudjanak működni, Németországtól Spanyolországon keresztül az Egyesült államokig.

Ez Magyarországon sincs másképp, a lap szerint a KSH adataiból kiderül, hogy az elmúlt években a kibocsátás jelentős része húsznál kevesebb, 250-nél több dolgozót foglalkoztató cégnél összpontosult. Az iparági szakszervezet és a cégek vezetői ugyan bizakodók, és azt állítják, a magyarországi üzemekben nehezebben terjedhetne el a járvány, mint ahogy a külföldi példák esetében láthattuk, azonban a lázmérés, maszkviselés és egyéb intézkedések, például a kantin használatának korlátozása nem tudja kiváltani a távolságtartási szabályokat, melyekkel leghatékonyabban lehet küzdeni a betegség terjedése ellen.

Mindazonáltal egyéb körülmények miatt valóban kevésbé veszélyeztetettek a magyarországi üzemek, mint az elrettentő külföldi példákban szereplők.

Németországgal, az Egyesült Államokkal és más országokkal ellentétben Magyarországon nem jellemző, hogy a munkások zsúfolt munkásszállókon élnének, a külföldi példák esetében – kiváltképp Németországban – azt láthattuk, hogy szegényebb országokból érkezett vendégmunkások körében robbant be elsősorban a járvány, akik amellett hogy az üzemben összezsúfolva dolgoznak, még együtt is laknak a szállásokon, így még inkább ki vannak téve a veszélynek.

Ahogy Magyarországon az is a járvány elleni küzdelem malmára hajtja a vizet, hogy létezik a táppénz intézménye – magyarán ha egy dolgozó lebetegszik, nem élet-halál kérdése, hogy bemenjen a munkahelyére akár betegen is, hanem otthon tud maradni anélkül, hogy a megélhetését elveszítené.

A beteg dolgozóknak folyósított juttatás nem csupán az adott dolgozó, de az egész közösség érdekét szolgálja, hisz így a fertőző betegség kevésbé tud terjedni a társadalomban – ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy az új típusú koronavírus jelenlegi ismereteink szerint akár hetekig tud lappangani úgy, hogy közben a gyanútlan beteg meg tud fertőzni másokat.

Amennyiben pedig mégis elterjedne a járvány egy magyarországi húsüzemben, az ellátás akkor sem állna le: a kormány a húsipar legnagyobb szereplőit az ország kritikus infrastruktúrájához sorolta, vagyis járványhelyzet esetén sem állhat le a termelés, több cégnél megjelentek a katonai irányító szervek is. Vagyis, egy helyi járvány kitörésének megakadályozása a kormány szerint kevésbé fontos, mint a húsipar működésének leállása.

Az élelmiszerellátásban a járvány eddig épp azért nem okozott jelentősebb fennakadást, mert a mezőgazdasági termelés, ami az élelmiszeripar alapja, jelentős részben gépesített, és kevés élőmunkára van szükség például a gabonafélék termesztése esetén.

Azonban a külföldi példákból láthatjuk, hogy a nagyipari hústermelés már más tészta, és valószínűleg nem az iparági cégek fegyelme, hanem a fent említett egyéb körülmények akadályozzák meg, hogy Magyarországon is olyan helyzetek álljanak elő, mint például Alsó-Szászországban, Baden-Württembergben, vagy több más német húsipari üzemben.