Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Több száz fertőzött: sorozatban jönnek a hírek csoportos megbetegedésekről német húsipari nagyüzemekben

Az MTI tudósítása szerint az ukrán kormányfő arról beszélt egy helyi televízióban néhány nappal ezelőtt, hogy számos nyugat-európai országból érkezett több ezer ukrán idénymunkás kiengedésére vonatkozó kérés.

Denisz Smihal miniszterelnök, érezve a helyzet adta különös lehetőséget, be is jelentette rögtön, hogy – bár kész erről tárgyalni a kérelmező országokkal – a jelenlegi helyzet végre megteremtette a lehetőségét annak, hogy hazája „civilizált” munkakörülményeket alkudhasson ki külföldön dolgozó munkásainak.

A „civilizált” munkafeltételek feltétele, hogy legalább három hónapos szerződést kössenek az ukrán munkavállalókkal, legális munkabérrel, biztosításokkal, valamint a lakhatásuk és szükség esetén a gyógykezelésük biztosításával együtt.

De nem csak Ukrajnáról van szó:

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a járványhelyzet egyértelműen rávilágított arra, mekkora mértékben támaszkodik Nyugat-Európa a kelet-európai munkaerőre: az ausztriai Burgenlandban ingyenes szállással és egyéb kedvezményekkel igyekezték a Magyarországról ingázó ápolókat maradásra bírni, Nagy-Britanniában iparági számítások szerint 90 ezer mezőgazdasági munkás hiányzik a rendszerből (az eddig a szektorban dolgozók nagy része Romániából és Bulgáriából érkezett), Németországban pedig mindkét említett ágazat megszenvedi a járványt – kb. 300 ezer ápolásra szoruló német állampolgárt látnak el kelet-európai (többnyire lengyel) gondozók, míg a mezőgazdaságban szintén 300 ezer kelet-európai munkás dolgozott tavaly.

Ennek a helyzetnek az ismeretében talán nem is meglepő, hogy a napokban Németországban egyre-másra bukkantak fel tömeges megfertőződésekről szóló hírek, első sorban a kelet-európai vendégmunkásokra támaszkodó húsipari gigacégek környékén.

A román külügy szerint április több száz román állampolgárságú munkás koronavírus-tesztje lett pozitív a német Baden-Württemberg tartomány egyik városában, Birkenfeldben, a helyi húsfeldolgozó üzemben. A Müller Fleisch vezérigazgatója annyit tudott mondani az esetről, hogy

„A románok társasági emberek, olyan kulturális közegből jöttek, ahol az emberek szeretnek együtt mulatni.”

Arról már kevesebb szó esett, hogy ezek a munkások leginkább homályos munkaerő-közvetítőkön keresztül érkeznek az országba, amelyek általában a keleti tagállamokban bejegyzett fantomcégek, amelyek aztán szerződést kötnek a német vállalkozásokkal. Az eredmény az, hogy a német munkajogi előírások helyett a küldő országok általában cégeknek kedvezőbb szabályai érvényesek ezekre a dolgozókra. A kiszervezett munkaerőt általában zsúfolt barakkokban szállásolják el, ezekért pedig nagy összegeket levonnak a béreikből.

A német vállalatok kihasználják a nyelvi akadályokat is, nem megfelelő iratokkal, félig feketén foglalkoztatva a dolgozókat, akik így sok helyi társadalombiztosítási szolgáltatástól is elesnek.

Nem sokkal a birkenfeldi eset után újabb üzemben alakult ki fertőzésgóc, az észak-rajna-vesztfáliai Coesfeldben 200, többnyire román, bolgár vagy lengyel munkásból 151-en fertőződtek meg koronavírussal, 13-an kórházba kerültek pénteken. A körülmények szinte ugyanazok: túlzsúfolt, omladozó barakkok, nehezen hozzáférhető egészségügy, telepakolt szolgálati buszok munkába menet.

Anne-Monika Spallek, a Grüne egyik helyi képviselője a Deutsche Wellének nyilatkozva elmondta, hogy „senki sem érzi magát igazán felelősnek” ezekért az esetekért. Rajta kívül még Peter Kossen katolikus lelkipásztor és néhány társa tiltakozott az üzemnél:

A Schleswig-Holstein tartományban található Bad Bramstedtben a fentivel gyakorlatilag egy időben szintén egy gigacég húsüzemében, szintén rossz körülmények között dolgoztatott 109 kelet-európai munkás fertőződött meg.

A német szakszervezetek egy része az elmúlt években elkezdett nyitni ezek felé a rossz körülmények között dolgoztatott munkások felé is. A „Faire Mobilität” (Igazságos mobilitás) programban részt vevő szakszervezetek egyre több tanácsadóközpontot nyitnak meg, ahol több nyelven tudnak információt és tanácsot adni a keleti vendégmunkásoknak.

Egyelőre azonban más, nagyobb kiterjedésű társadalmi tiltakozás nem mutatkozik.

(Deutsche Welle; MTI)

Címlapkép: kép: pikrepo.com