Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Koordinált szabadságkivétellel akadályozná meg a veszélyes érettségit a PDSZ

Csütörtökön jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy május 4-től mintegy 83 ezer végzős diák számára ugyan szigorú egészségvédelmi szabályok mellett, de megkezdődik az írásbeli érettségi.

A döntést talán érthető módon viszonylag nagy felháborodás követte, ugyanis a szigorú szabályok betartása mellett azért mégiscsak arról van szó, hogy diákoknak és pedagógusoknak be kell menniük majd az iskolákba, és egy légtérben kell majd tartózkodniuk huzamosabb ideig – ami jelen járványhelyzetben azért nem tűnik a legbölcsebb döntésnek.

Úgy tűnik, az oktatásban meglehetősen átgondolatlan döntéseket hoz mostanság a kormány. Már az iskolabezárásról szóló döntés is eléggé kutyafuttára sikeredett: március 13-án pénteken Orbán Viktor reggel még arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy szerinte nem indokolt az iskolák bezárása, mert „a járványt a külföldiek hozták be”, a tanárokat pedig fizetés nélküli szabadságra küldte volna, majd miután ezt a kijelentését még saját pártjai is súlyosnak találták, estére azért csak bejelentette, hogy a következő héttől már digitális oktatásra kell átállni. Úgy, hogy erre a teljes oktatási rendszernek alig néhány napja (konkrétan egy hétvégéje) volt, ráadásul rengeteg helyen a technikai feltételek sem voltak adottak a feladat abszolválásához.

Az írásbeli érettségi megtartásáról szóló döntést is sokan kritizálják. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) egyenesen megakadályozná annak megtartását. Mint közleményükben írják, az érettségi akkor érvényes, ha legalább 5 tantárgyból érvényes vizsgával rendelkezik a jelölt. A mindenki számára kötelező tantárgyak: Magyar nyelv és irodalom (május 4.), Matematika (május 5.), Történelem (május 6.),

ám ha bármelyik ezek közül, ha meghiúsul, az érettségi vizsga egésze érvénytelen.

Áma pedagógusoknak – emlékeztet a szakszervezet – még a jelenlegi rendkívüli helyzetben is lehetősége van az éves szabadságból legfeljebb hét munkanap igénybevételére, mégpedig a munkavállaló által megjelölt napokon. Ehhez két feltételnek kell megfelelni:

1. a hét munkanapot legfeljebb két részletben lehet kivenni,

2. és előtte 15 nappal be kell jelenteni.

Ha azonban ezek a feltételek teljesülnek, a munkáltatónak nincs mérlegelési joga a szabadság kiadása tekintetébenírja a PDSZ. A szakszervezet álláspontja szerint pedig koordinált szabadságkivétellel meg lehetne akadályozni, hogy májusban a jelenleg ismert, és szerintük emiatt veszélyes érettségit megtartsák. Közleményükben úgy fogalmaznak:

„A kormányt így közösen rá tudjuk kényszeríteni arra, hogy mindenki számára egységesen egy későbbi, biztonságos időszakra szervezze meg az érettségi vizsgát. Csak így biztosítható az egészség védelme mellett az esélyegyenlőség, és az egységes továbbtanulási lehetőség diákjaink számára!”

Ehhez azonban a szakszervezet szerint arra van szükség, hogy a pedagógusok egységesen, minél többen lépjenek fel, és követeljenek korrekt elbánást, és beleszólási jogot az eseményekbe. Ennek érdekében elérhetővé tettek egy sablonlevelet (ide kattintva lehet megnyitni), amelyet kitöltve kell elküldeni a munkáltatónak, emellett azt is javasolják, hogy a szabadságigénylés mellett – amelyre már csak néhány napnyi lehetőség van – a pedagógusok küldjenek egy másik levelet is, amelyben megindokolják, miért nem kívánnak részt venni az érettségi lebonyolításában.

A Pedagógusok Szakszervezete sem tartja elégségesnek a kormány intézkedéseit, ám ők azt javasolják, amennyiben valóban május elején megtartják az írásbeli érettségiket, minden olyan személyt teszteljenek, aki azokon részt vesz. Vagyis csak azok vizsgázhassanak, illetve vehessenek részt, működhessenek közre a folyamatban, akiknek vírusteszt-eredménye negatív.

Szintén az érettségi elhalasztását követeli a Civil Közoktatási Platform (CKP) is, állásfoglalásban emlékeztetve arra, hogy ezzel szinte egy időben kezdték el felszabadítani a kórházi ágyak 60 százalékát is, mondván, épp a következő hetekben várható a fertőzések csúcsidőszaka.

A CKP álláspontja szerint az érettségi időpontja „jelen vészhelyzetben a járvány aktuális állapotának függvénye kell, hogy legyen.  Nincs semmilyen indok, amely felülírhatná a veszélyeztetettség elkerülésének szempontját.”

Mint írják: az érettségit semmiképpen sem lehet a megszokott időben, módon, körülmények között lebonyolítani. Bármilyen módon is oldják meg az érettségi, a továbbtanulás kérdését, a szükséges vizsgák megjelölt időpontja csak egy feltételes időpont lehet. Az eljárásra vonatkozóan ebből a CKP szerint két dolog következik:

  1. Nem létezik olyan megoldás, amely mindenkinek egyaránt megfelel. A kormány joga dönteni a számos lehetséges konstrukció közül, de a döntésnél három elv érvényesülését köteles szem előtt tartani. Ezek a biztonság, az igazságosság és a méltányosság elve. 
  2. Tudomásul kell venni, hogy a rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat tesz szükségessé. Ilyen lehet például a felsőoktatási év kezdetének eltolása, a későbbi időpontban évvesztés nélküli továbbtanulást lehetővé tevő vizsga, vagy a jegymegajánlás, a középiskolai bizonyítvány elfogadása érettségi helyett akár általánosan, akár a szakmatanulásnál, a munkába állásnál vagy azokon a szakokon, intézményekben, ahol nincs túljelentkezés. (Utóbbit az is indokolná, hogy az idei évben a felvételizők száma 20 százalékkal, ezen belül egyes szakokon a felére, más szakokon, sőt, akár egész intézményekben a harmadára csökkent.)

Mivel a CKP meglátása szerint a kormány döntése „semmilyen mértékben nem felel meg a biztonságosság követelményének, és meg sem próbál kreatív módszereket alkalmazni a rendkívüli helyzetben megszervezendő érettségik ügyében”, ráadásul a rendelet alapján úgy vélik, hogy május 4-éig nem lehet megteremteni az elvárható feltételeket, így az alábbi követeléslistát tették közzé

  • Követelik, hogy az írásbelik ne kezdődjenek el május 4-én!
  • Követelik, hogy ha a kormányzat döntött egy adott alternatíva mellett, a részletek kidolgozásába vonják be az érettségiztetésben tapasztalattal rendelkező szakembereket, szakmai szervezeteket, ezzel biztosítva a biztonság, igazságosság és méltányosság szempontjainak lehető legjobb érvényesülését.
  • Amennyiben a kiválasztott konstrukció kellően előkészített, az érettségi lebonyolítható abban az időpontban, amikor a járványügyi helyzet megengedi.

Végezetül így zárják állásfoglalásukat:

„A kormány felelőtlen döntésével teret nyithat a járvány robbanásszerű szétterjedésének, veszélyezteti a diákok, a tanárok és a környezetükben élők egészséges élethez, a diákok tanulásban való részvételéhez való jogát. Ennek erkölcsi felelősségét, jogi és politikai következményeit a döntéshozóknak viselniük kell!”

Az bizonyos, hogy a helyzet nem egyszerű. Semmiképp sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a pedagógustársadalom elöregedett, és különösen igaz ez az állami oktatásra.

Az MTA nemrég publikált tanulmányából kiderül:

  • 2008 és 2018 közötti időszakban az 50-59 éves tanárok aránya 27-ről 35 százalékra nőtt,
  • a 60 évesnél idősebb pedagógusok részaránya majdnem megötszöröződött, 2-ről 9 százalékra emelkedve,
  • ezzel párhuzamosan viszont a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya látványosan csökkent, 9-ről 6 százalékra,
  • a 30-39 éves korcsoport aránya pedig 27 százalékról 18-ra esett vissza.

Vagyis egyre kevesebb a fiatal, és egyre több az idős pedagógus. Akik erősen veszélyeztetettek a járvány szempontjából, és akik így belekényszerülnek egy olyan helyzetbe, ami akár az egészségüket is kockáztathatja.

Ám a helyzet a másik oldalról nézve azért sem könnyű, mert a kormány döntéséből egyértelműen kiderül: lehet ugyan halasztani az érettségit, ám ez azzal jár, hogy a diák csak a következő évben tud majd jelentkezni a felsőoktatásba – vagyis veszít egy évet.

Ellenérvekből tehát nincs hiány a májusi írásbeli érettségit illetően. Ám egyelőre úgy tűnik, a kormány (a már megszokott módon) ismét süket a szakmai érvekre, amelyek egyébként a diákok és a pedagógusok érdekeit szolgálnák.

Címlapkép: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd