Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Koronavírus: „A gyerekek félnek, segítsenek!”

Ezt a mondatot Horn Mici mondja gyerek- (és felnőtt)korom kultikus filmjében, Szabó Magda Abigél c. könyvének tévés adaptációjában. A mondat akkor hangzik el, amikor a Matula Gimnázium igazgatója, Torma Gedeon számára a diákok előtt, az ebédlőben derül ki, hogy a II. világháború miatt azonnal bezárják az iskolákat és előrehozott érettségi lesz. Mindenki döbbenten áll a jelenetben, abban az iskolában, ahol 1944 tavaszáig legalább a gyerekek számára megőrizték a béke egy kis szigetét.

Aki ma nem negligálja a koronavírus járványt, az fél, vagy kicsit, vagy nagyon, de biztosan. És sokan vannak közöttünk, akik ezzel a félelemmel nem tudnak mit kezdeni, akiket annak a lehetősége, hogy leáll az élet, vagy akár csak korlátozzák az egyébként meglévő szabadságunkat, bizonytalansággal tölt el. A mi generációnk, de talán már a szüleinké sincs háborús tudással felvértezve, szerencsére. Tankönyvekből, vagy maximum tévéből ismertünk eddig járványokat. Nem ismerjük azokat a magatartásmintákat, amelyeket egy világjárvány esetén követnünk szükséges.

Azon túl, hogy igenis rögzítjük, mi a kormány, mi a hatóságok felelőssége, és mi az egészségügyi rendszer lehetősége egy ilyen helyzet kezelésében, nagyon fontos, hogy a társadalom tisztában legyen azzal, hogy személyes magatartásunknak milyen hatása lehet, és ennek megfelelően viselkedjünk. A kézmosás, a zsebkendőhasználat, a kézfogás és a személyes kontaktus kerülése, külsős programjaink lemondása, az online ügyintézés nem úri huncutság, ezzel mi is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a járvány lassabban terjedjen, és ezáltal egy időpillanatban kevesebb leterheltséget jelentsen az egészségügyi rendszer számára. Minden, ami nem életbevágó, az most várhat. Sajnos az nem tud cél lenni, hogy elkerüljük a járványt, cél az lehet, hogy lassítsuk azt. Ezt elérhetjük. A valós halálozási és megbetegedési arányokat csak utólag fogjuk tudni felrajzolni, a még mindig lehetséges lassításért most tehetünk mi magunk is.

A fegyelmezettség, a lemondás és a józanság nagyon menő lesz a következő hetekben. Ezzel tehetünk a legtöbbet magunkért és embertársainkért.

Szerencsénk van, mert pl. a modern technológiák így is lehetőséget adnak a kommunikációra.

Hozzájárulhatunk munkáltatóként is ahhoz, hogy a járvány lassabban tetőzzön. Ha meg lehet oldani, ne legyen vitatéma pl. a home office. És ahol nincs home office, ott is lehet tisztességes stratégiát kidolgozni, egy cselekvési tervet, amellyel a mozgásokat minimalizáljuk. Ha valaki beteg, akkor azt küldjék haza, karanténba, és értesítsék a hatóságokat. Az egészséges munkakörülményeket biztosítani kell, írja a Munka törvénykönyve, ezért a munkáltatónak mindent meg kell tennie.

A kormánynak abban áll a felelőssége, hogy a fentieket hangsúlyozza a társadalom felé. A soha nem tapasztalt krízisre való elkerülhetetlen felkészületlenség, a vírus természete, hosszú lappangási ideje sok dolgot megnehezít, és sok dolgot már meg is lépett a kormányzat, ami üdvözlendő.

De ami alapvetés, az alapvetés, márciusi 12 pontba szedve.

  1. Az egészségügyi dolgozóknak védőfelszerelés kell. Ha eddig nem történtek ez ügyben megfelelő lépések, akkor ezután kell, hogy azonnal megtörténjenek. Ez nem hangulatkeltés. Ők találkoznak a legtöbb beteggel, és tovább is adhatják a fertőzést, és ők azok, akik gyógyítani tudnak, ha kiesnek, akkor meg nem tudnak. Ennyire egyszerű.
  2. Ha a védőfelszerelések ára hirtelen emelkedni kezd, akkor oda irányítsuk a rendőrséget, ne az iskolákba felvilágosító oktatásra. Járványon senki se nyerészkedjen.
  3. Ha csökkentjük az emberek közötti kontaktust, akkor a vírus lassabban terjed.
  4. Akárhogy is működnek az iskolák hétfőtől, az a korábbi reakció, hogy bezárás esetén fizetés nélküli szabadságra küldik a pedagógusokat, rendkívül rossz üzenet a munkáltatók számára.
  5. Segítséget kell nyújtani a munkáltatók számára is, egyértelmű közléseket tenni, hogy milyen elvek mentén döntsenek a munkavégzést illetően. Nyilvánvalóan a legfőbb érték az emberi élet védelme kell, hogy legyen.
  6. A gazdaság egy nagy járványban is rossz helyzetben lesz, a lehető legkorábbi leállás miatti gazdasági veszteségekben az az igen nagy pozitívum, hogy kevesebb emberéletbe kerülnek és talán egy félig-meddig megúszott járvány kevesebb kárral jár.
  7. A góckeresés és a széleskörű (de könyörgöm, legalább tudottan beteggel kapcsolatba lépett személyek esetében a) tesztelés hozzájárulhat a pontosabb kép kialakulásához és a járvány lassításához. Nem a pánikhoz, hanem a következő lépések meghatározásához, úgy, ahogy az otthoni karantén következetes és széleskörű alkalmazása is.
  8. Amennyiben az erre rendelkezésre álló járványügyi munkaerő-állomány nem elegendő, megfelelő, rövid kiképzés után be lehet vetni a katasztrófavédelmet és más hatóságokat is.
  9. Az olyan cégek, akik a veszélyhelyzeti járványügyi előírásokon kiskaput keresnek, kapjanak minimum ellenőrzést, figyelmeztetést, de inkább büntetést. Ha egy moziban több terem van, akkor az előtérben egyszerre nem 99 ember fog tartózkodni. Ha a jogszabály kiskapukra ad lehetőséget, akkor foltozzák be azokat.
  10. Az intézkedések elégtelensége miatti bizalmatlanság is pánikot szül. Össze tudjuk hasonlítani az egyes országok reakcióit. Nehéz megindokolni a közvélemény számára, mi miért enyhébben reagálunk, mint mások.
  11. Jogunk van félni. De a félelem még kordában tartható, a pánik már nem.
  12. A felnőtt a gyerek félelmét, a megfelelő hatósági és kormányzati intézkedések a felnőttek félelmét tudják oldani és ezen túlmenően még fontosabb: hozzájárulhatnak a veszteségek mérsékléséhez.

Felelős ministeriumot Buda-Pesten!

Címlapkép: MTI/Mónus Márton