Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Így állt ellen 2019-ben a civil szféra

A civil szervezeteknek nem egyszerű Magyarországon. Legtöbbször az állam helyett vagy éppenséggel a kormányzati akarattal szemben kell dolgozni olyan emberekért, akiket nemhogy az út szélén hagytak, de még el is gáncsoltak, aztán az árokba löktek.

Legyen szó az igazságszolgáltatás által elárult és cserbenhagyott embertársaink jogi képviseletéről, a nők és gyermekek elleni erőszak megszüntetéséért vagy a klímakatasztrófa elkerüléséért folytatott küzdelemről, egy dolog biztosan közös a társadalmi változásért küzdő szervezetek munkájában: nem könnyű sikert elérni, miközben a kormánypártok soroskatonának nevezik, törvényileg próbálják ellehetetleníteni őket és még csak véletlenül sem hallgatják meg a véleményüket, amikor olyan emberek sorsáról akarnak egy csapásra dönteni, akikkel ezek a szervezetek nap mint nap együtt dolgoznak, ezáltal pedig – a kormánnyal ellentétben – tudják, mire lenne szükségük.

Ebben az évben is rengeteg cikkben számoltunk be a civilek küzdelmeiről, mert nélkülözhetetlennek tartjuk a munkájukat. A politikai ellenszél és a lehetetlennek tűnő helyzetek ellenére a kitartó küzdelem sokszor sikerhez vezet. Arra kértünk civil szervezeteket, osszák meg velünk, melyik általuk elért eredményekre voltak a legbüszkébbek 2019-ben.

Lakhatás és várospolitika

A 2019-es évben tovább fokozódott a hajléktalan emberek elleni kormányzati diszkrimináció és általánosságban is tovább fokozódtak a lakhatási gondokkal küzdő emberek problémái, ennek hatásaként pedig az Utcajogász Egyesület feladatai is megnőttek. 2018 végén lépett hatályba az Alaptörvény és a szabálysértési törvény módosítása, amely kimondja, hogy a hajléktalanság jogellenes és akár elzárással büntethető élethelyzet lett. A hajléktalan és lakhatási szegénységben élő emberek jogainak és érdekeinek érvényesítéséért dolgozó Utcajogász Egyesület azt írja:

„2019-ben önkéntes jogászainknak számos esetben kellett bíróság elé állított hajléktalan embertársaink védelmét ellátni, emellett a Szabálysértési Munkacsoporttal közösen számos szakmai anyagot készítettünk, tüntetéseket szerveztünk.”

A szervezet az EP-képviselőket és az alkotmánybírákat külön levélkampányokban szólította meg, hogy a szabályozás értelmetlen és embertelen voltára rávilágítsanak.

„Nyáron ugyan az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a hajléktalanság kriminalizálása nem ütközik Alaptörvénybe és az emberi jogi egyezményekbe, ennek ellenére elmondhatjuk, hogy tevékenységünk hatására és annak hatására, hogy nem hagytuk hatékony jogi képviselet nélkül a legelesettebb embertársainkat, tudomásunk szerint az állami szervek nem alkalmazzák ezt a szabályozást, és az utóbbi időben ezzel kapcsolatban nem is indult eljárás.”- írja a jogvédő szervezet.

2019-ben további rekordokat döntöttek a budapesti ingatlanárak, ezzel párhuzamosan pedig megnőttek a lakhatási szegénységben élőket érintő diszkriminációs és kilakoltatási ügyek is. Emiatt májusban a kilakoltatási moratórium lejárta után maratoni, 12 órás ügyfélfogadást tartott az Utcajogász a Blaha Lujza téren, illetve  számos programot szervezett, hogy felhívja a figyelmet a várost érintő súlyos lakhatási válságra, és arra, hogy a kilakoltatási moratórium csak elodázza a problémát és nem oldja azt meg, ahhoz rendszerszintű átalakításokra lenne szükség.

2019-ben megjelent az Utcajogász első kiadványa, Büntető önkormányzatok címmel. A kötetben a főváros és annak kerületeinek szociális, lakhatási és közösségi együttélési rendeleteit nézték át és elemezték abból a szempontból, hogy mennyire szegényellenesek, mennyire felelnek meg a magasabb szintű törvényeknek és az egyenlő bánásmód követelményeinek. A kötet elkészítését és kiadását szándékosan az önkormányzati választások idejére időzítették, hiszen azon túl, hogy remélték, hogy a választóknak támpontokat adhatnak a felelős választói döntés meghozatalához, abban is bíztak, hogy a jövendőbeli városvezetés döntéshozóinak segítséget nyújthatnak egy igazságos, egyenlőségen alapuló, progresszív jogszabályi környezet megalkotásához.

„Mindent egybevéve, 2019 nehéz év volt, sok frusztrációval, de szerencsére még több sikerrel és örömmel. 2020 se lesz könnyebb, de azt meg tudjuk ígérni, hogy az Utcajogász marad, immár 10. születésnapját ünnepelve, és továbbra is kiállunk a legelesettebbek jogi segítése mellett és továbbra is megtaláltok minket minden pénteken a Blahán 15 és 17 óra között. Ha pedig segítenéd a munkánkat, azt most itt meg tudod tenni, hogy a lakhatási szegénységben érintett blahás segítőinknek továbbra is tudjunk valamennyi szerény fizetést adni a kemény munkájukért”- írják.

A hajléktalan emberek lakhatását segítő Utcáról Lakásba Egyesület kérésünkre hét pontban foglalta össze legfontosabb idei eredményeit:

  • 6 felújított lakásba tudtak beköltözni új ügyfeleink, köztük gyerekes családok.
  • A lakásfelújítások közül négybe önkénteseket is be tudtunk vonni, ami a társadalmi szolidaritást erősíti.
  • Az év eleji változások után új kollégákkal erősödött a csapatunk, szociális munkások és új kommunikációs munkatárs csatlakozott hozzánk.
  • A szociális munkás kollégáink nagy eredménye, hogy intenzívebb és személyesebb kapcsolatokat tudtak kiépíteni ügyfeleinkkel.
  • Szemléletformáló munkánk nagy eredménye, hogy megjelent az Utak az erdőben c. kötetünk, amelyben hajléktalan emberekkel készített életút-interjúkat adtunk közre.
  • Több budapesti kerület vezetésének is tudtunk a lakhatási válság enyhítésére vonatkozó javaslatokat adni.
  • Lezárult a 3 éves, uniós támogatásból finanszírozott HomeLab projekt, amelynek köszönhetően elindítottuk a Lakásügynökség projektünket, ami jövő évi munkánknak is az egyik központi eleme lesz.

Maradva az önkormányzati választások nyomán előtérbe kerülő várospolitikánál, a térbeli és társadalmi egyenlőtlenségeket érintő problémákkal foglalkozó Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont munkája 2018-as megalakulás után a tavalyi év a stabilizálódásról és a szervezetépítésről szólt. „Büszkék vagyunk rá, hogy egyik alapító tagunk elnyerte a Bertha Challenge ösztöndíját, aminek segítségével a háztartások eladósodottsága és a lakhatási válság közötti kapcsolatot vizsgáljuk. 2019-ben is mi szerkesztettük a Habitat for Humanity Éves jelentését a lakhatási szegénységről, ezen kívül pedig a FES megbízásából egy kiadványt is készítettünk arról, hogy az önkormányzatok mit tehetnek a lakhatási válság enyhítéséért” – írják.

Áttört a zöld gondolat

A Greenpeace szerint 2019 minden környezetvédelemmel foglalkozó szervezet számára nagyon jelentős év volt. Soha ennyien nem mentek az utcára érdemi klímavédelmi cselekvést követelve a politikai vezetőktől sem Magyarországon, sem a világon.

Sajnos hazánk széndioxid-kibocsátása ennek ellenére nő, és a megújulók sem terjednek olyan gyorsasággal, ahogy arra szükség lenne ahhoz, hogy Magyarország számára biztonságos körülményeket tudjunk teremteni a jövő energiapiacán.

A Greenpeace ezért 2019-ben petícióban fordult a magyar kormányhoz, követelve az ország szén-dioxid kibocsátásának 14%-át adó Mátra Szénerőmű bezárását üzemidejének lejártakor, 2025 végével. Pozitív fejlemény, hogy az erőmű bezárását idén már Áder János köztársasági elnök és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is előrevetítette.

A Greenpeace továbbá egy klímavédelmi intézkedéseket követelő aláírásgyűjtési kezdeményezést is útjára indított. Ezt mára több tízezren írták alá, és az ügy mögé állt számos akadémikus és közéleti személy is. A növekvő társadalmi nyomásnak is betudható, hogy a legutóbbi, decemberi Európai Tanács találkozón a magyar miniszterelnök már nem vétózta meg az EU 2050-es karbonslemlegességi céldátumát – mint ahogy azt tette a korábbi EU-csúcson 2019 nyarán.

„Több éven át tartó kitartó munkánk hozzájárult ahhoz is, hogy 2019-ben a magyarok már egyértelműen kinyilvánították: véleményt kívánnak mondani a kormány klímavédelmi intézkedéseiről. Dacára annak, hogy a magyar kormány csupán egy hetet adott a hosszú távú klímavédelemről szóló társadalmi konzultációra – és még a konzultáció tényét sem igen verte nagydobra – a „klímakonzultációs” kérdőívet mintegy 200 000 ember töltötte ki.

2019-ben a korábbi éveknél még hangsúlyosabban foglalkoztunk a légszennyezettség problémájával és sokat tettünk azért, hogy felhívjuk a lakosság és a politikai döntéshozók figyelmét a levegőtisztasági intézkedések szükségességére. Örömmel fogadtuk, hogy a hivatalos nyilatkozatok alapján Budapest új városvezetése elszánt a levegő minőségének javítása érdekében. Ahogy a korábbi városvezetéssel, a mostanival is együttműködünk, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy mihamarabb érdemi intézkedések szülessenek a régi, szennyező járművek kivonása, és a tiszta közösségi közlekedés fejlesztése érdekében.

Továbbá sokat tettünk azért is, hogy az óvodai és az iskolai közétkeztetésben nagyobb arányban legyenek elérhetőek az egészséges és a természettel összhangban termesztett zöldségek, gyümölcsök. Egy asztalhoz ültettük a közétkeztetéssel foglalkozó szereplőket, az intézményvezetőket és az önkormányzati képviselőket, valamint segítettük a már bevált jó gyakorlatok terjedését. Mindennek eredményeként egyre több iskolában és óvodában juthatnak a gyerekek helyi, ökológiai gazdálkodásból származó egészséges élelmiszerekhez” – írják.

2019-ben nyilvánvalóvá vált, hogy a környezeti kérdésekkel kapcsolatos tudatosság egyre nő Magyarországon, ez a Greenpeace munkája mellett köszönhető a hazánkban is egyre erősödő civil kezdeményezéseknek, mint például a Fridays for Future, az Extinction Rebellion vagy a Másfélfok, és érezhetően hatással van a rendszerszintű folyamatokra itthon is. Az év elején Magyarországon is megalakult Fridays For Future mozgalom fiatalsága ellenére eredményes évet tudhat maga mögött.

Első budapesti klímatüntetése óta összesen 18 magyar városban szerveztek tüntetéseket helyi csoportok. A III. Globális Klímasztrájkon Budapesten legalább 8000 ember követelte együtt az ökológiai- és klímavészhelyzet kihirdetését.


„A legnagyobb eredménynek azt tartjuk, hogy annak ellenére, hogy eleinte ez látszólag lehetetlennek tűnt, sikerült új témaként behozni a közbeszédbe az ökológiai- és klímaválság kérdését Magyarországon. Azt is nagy dolognak látjuk, hogy az Európai Unió környezeti- és éghajlati vészhelyzetet hirdetett. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a most születő politikai döntésekkel – sem hazai, sem nemzetközi szinten – messze nem vagyunk elégedettek” – írja a szervezet.

Egyre többen állnak ki a nők és gyermekek jogaiért

Az idén 25 éves Nők A Nőkért Egyesület (NANE) a nőket és gyerekeket érő erőszak felszámolásáért, a jól működő párkapcsolatokért, egy igazságosabb, boldogabb társadalomért dolgozik.

2019-ben az egyesület kiemelt témája volt a gyermekek védelme, felhíva a figyelmet arra, hogy a családon belüli és párkapcsolati erőszak milyen súlyos következményekkel jár a gyermekek számára. A minden évben megrendezésre kerülő 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen kampányzáró konferenciáján a családon belüli és párkapcsolati erőszakot elszenvedett áldozatok jogainak érvényesítése, az intézményi háttér működésének anomáliái, és a gyermekek védelme volt fókuszban (a konferencia videója bárki számára elérhető az esemény Facebook oldalán.)

„A visszajelzések alapján nagy szükség van az egyesület munkájára, valamint a tapasztalatok azt is mutatják, hogy komoly előrelépés, miszerint egyre többen ismerik fel, hogy fontos kiállni a nők és gyermekek jogaiért, biztonságáért és sokan egyre kitartóbbak változásokat szeretnének. Mert ezek a változások csak valódi társadalmi összefogással érhetők el.

Az egyesület célja, hogy az utóbbi hetekben komoly sajtónyilvánosságot kapott több, gyilkosságig fokozódó családon belüli erőszakhoz hasonló esetek ne történhessenek meg. Hogy a magánemberek és az intézményrendszer is belássa, a családon belüli erőszak nem magánügy” – írják.

Mindez számokban: a NANE Egyesület ingyenesen hívható segélyvonalán 25.000 hívást fogadtak, közel 5000 fiatalnak tartottak megelőző foglalkozást, több mint 120 képzést tartottak segítő és más szakemberek számára, 435 eseményen jelentek meg standdal, 20 szakmai kézikönyv és kiadvány kiadásában és lefordításában működtek közre, 20 edukációs szórólapot jelentettek meg. Mindemellett részt vettek a távoltartási törvény, a zaklatás büntetőjogi tényállás, kapcsolati erőszak tényállás előkészítésében és megszövegezésében, valamint a bűncselekményekre vonatkozó tényállások megújításában.

A nők ellen erőszak felszámolásáért harcoló PATENT Egyesület idén arra a legbüszkébb, hogy két, régóta folyamatban lévő projektje is megvalósult: kiadták a Kapcsolódj be! kézikönyvet a szexuális felvilágosításról, és elindították a Nőjogi Persely kezdeményezést a nők és gyerekek elleni erőszak áldozatainak támogatására.

A Kapcsolódj be! kézikönyv célja elsősorban az, hogy a tanároknak és gyerekekkel, fiatalokkal foglalkozó szakembereknek hasznos és a napjainkban leginkább meghatározó problémákat és jelenségeket figyelembe vevő eszközöket kínáljanak a szexhez és szexualitáshoz kapcsolódó témák megközelítésére: legyen egy számukra elérhető forrás és tematikus foglalkozástervek a tarsolyukban. Idén már tanárképzést is tartottak a kézikönyv megjelenése kapcsán.

„Örömmel tapasztaltuk, hogy erre nagy volt az érdeklődés, és a résztvevők is hiánypótlónak érezték azt a tudást és megközelítést, amit a kézikönyv és a képzés nyújt. A sikeren felbuzdulva azt tervezzük, hogy a NANE Egyesülettel közösen jövőre több képzést is tartunk majd, hogy minél többen tudjanak olyan foglalkozásokat tartani iskolákban, amik hozzájárulhatnak a szexuális és a párkapcsolati erőszak és nyomásgyakorlás megelőzéséhez” – írják.

A Nőjogi Perselyt azért hozták létre, hogy hozzásegítsék a nők elleni erőszak áldozatait a jogaik gyakorlásához. A szervezet munkatársai jogsegély-szolgálatuk és kutatásaik kapcsán évek óta tapasztalják, hogy az igazságszolgáltatásban, az ügyek folyamán számos olyan költség felmerül, amit Magyarországon sok nőnek nehézséget okoz, vagy akár lehetetlen előteremteni. Szakvélemények, illetékek, leletek, hivatalos másolatok, hivatalos fordítások, vagy akár bírságok költségei is gyakran terhelik a párkapcsolati erőszak és a szexuális erőszak áldozatait, gyakran ellehetetlenítve azt, hogy hatékonyan érvényesíthessék a saját, és sok esetben a gyerekeik jogait.

„Szeretnénk, ha mindenki hozzáférhetne az igazságszolgáltatáshoz, és ha az áldozatokat nem sújtanák további, gyakran számukra megfizethetetlen anyagi terhek mindamellett, amit már átéltek. Rájöttünk, hogy mint az egyetlen, kifejezetten nők elleni erőszakkal foglalkozó jogsegély-szervezet, különleges helyzetben vagyunk: hidat tudunk képezni, biztonságos összekötő szerepet tudunk betölteni az érintettek és potenciális támogatók között. Ezért hoztuk létre a Perselyt, amin keresztül azok, akik fontosnak tartják az érintettek jogérvényesítését, támogathatják azokat, akiknek éppen a legnagyobb szükségük van rá” – írják.

A gyerekek jogaiért küzdő Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány kérdésünkre válaszolva hat 2019-es sikert elevenített fel.

  • Az ENSZ gyermekjogi bizottsága előtt a mi gyermekjogi követünk beszélt arról, hogyan látja a gyermekjogok helyzetét Magyarországon.
  • A „Te hogyan látod?” gyermekjogi kutatásban 5300 gyereket kérdeztünk meg, és ők elmondták, milyenek „ezek a mai fiatalok”.
  • Összehoztunk egy 500 fős gyermekjogi konferenciát egyházi és világi szakemberekkel, akik arról beszéltek, mit lehet tenni a gyermekbántalmazások ellen.
  • Idén is díjat nyert a Yelon program, amiben 2019-ben több mint 970 órát beszélgettek az önkénteseink gyerekekkel a Yelon cseten.
  • 2019-ben 300 gyerek ügyében segítettünk tanácsadással, képviselettel, beadvány-szerkesztéssel, információ adással.
  • És végül a csapat személyes kedvencei: egy kollégánkat eljegyezték, egy másik gyermeket vár (első hintababa!), és felvettük az első férfi munkatársat.

írja a szervezet.

TASZ: Dávid harca a KESMA-Góliát ellen, egyre szabadabb PRIDE

Az alapvető emberi jogok érvényesítéséért harcoló Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) eseménydús éven van túl. A szervezet pert indított a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) megalakulása miatt, ami a kormánypárti médiatulajdonosok által „felajánlott” médiumok által még hatékonyabbá, összehangoltabbá tette a kormánypropaganda működését. A példátlan összefonódásnak a kormány azzal ágyazott meg, hogy nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánította az alapítványt, a Gazdasági- és Versenyhivatal (GVH) ennek nyomán eltekintett a versenyfelügyeleti vizsgálattól.

A GVH döntését az alapítvány versenytársai jogosultak bíróságon támadni, így egy független helyi közéleti portál, a Szabad Pécs lett a TASZ partnere abban, hogy eljárás induljon a fúzió miatt. A Szabad Pécs szerkesztősége hisz abban, hogy a sajtó- és véleményszabadság az egyik legfontosabb alapjog, amely a legfőbb csatornája lehet minden más alapvető emberi és szabadságjog kivívásának. Az eljárás elején közölték: azzal, hogy a KESMA megalapításával majdnem félezer médiumot vonnak központi irányítás alá, súlyosan torzul a teljes magyar, különösen a vidéki médiapiac és a nyilvánosság szerkezete.

A TASZ és a Lépjünk, hogy léphessenek Egyesület közös petíciójához 17 másik civil szervezet csatlakozott. Ezt azért indították, hogy több mint félmillió fogyatékossággal vagy betegséggel élő magyar állampolgár, illetve az őket gondozó hozzátartozók életét megkönnyítsék.

„Négy hónap alatt több mint 12 ezer aláírást gyűjtöttünk össze, illetve fórumokat szerveztünk az érintettek és az önkormányzati választásra készülő képviselő-jelöltek részvételével, akik közül többen ígéretet tettek arra, hogy bővítik a segítő szolgáltatásokat” – írja a TASZ.

Ahogy arról a Mércén is írtunk, idén a rendőrség a Budapest Pride felvonulás feltételéül szabta volna, hogy az útvonalat kiürítsék és elkordonozzák, a résztvevők pedig mindössze három ponton csatlakozhattak volna a menethez. A szervezők a TASZ segítségével támadták meg a bíróságon a szélsőségesen szigorú követelményeket.

A szervezet aktívan segédkezett az őszi önkormányzati választások lebonyolításában és tisztaságának megőrzésében is. Választási Jogi Programjának keretében százával nyújtottak jogi segítséget a választáson induló, vagy azt megfigyelő civileknek. A választási jogsegélyszolgálatnak köszönhetően 291 e-mailes és 233 telefonos megkeresésre válaszoltak a TASZ munkatársai, jogtudatosító írásaik és videóik tízezreket értek el.

„De tartottunk képzéseket is, ahol elsősorban a jogi háttértámogatással nem rendelkező civilekre, valamint a romákra fókuszáltunk – ezeken ugyancsak százával vettek részt. Sok visszajelzést kaptunk arról, hogy jogi, szakmai tudásunk nélkül sokkal nehezebb helyzetben lettek volna a választáson. A Számoljunk Együtt Mozgalommal együttműködve több száz szavazatszámláló bizottsági tagnak nyújtottunk szakmai hátteret” – írják.

Rendkívül pozitív fejlemény, hogy a Nemzeti Választási Iroda és a TASZ együttműködésének köszönhetően a 2019-es választásokon már a jogvédő szervezet által előkészített közérthető választási értesítőket kapták meg postán a választópolgárok, így a bonyolultabb szövegeket nehezen értő választópolgárok is tájékozódhattak a választás menetéről.

A TASZ vállalta hat család jogi képviseletét, akik súlyosan, halmozottan sérült gyermekeiket otthon nevelték, azonban hiába bombázták évekig az önkormányzatokat, a Fővárost, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot és minden elérhető intézményt, szervezetet, hogy felnőtté váló gyermekeiknek lakhatást, gondozást és fejlesztést biztosítsanak, ez nem történt meg. Hiszen a magyar államot nemzetközi és hazai jogszabály kötelezi olyan támogatott lakhatás fenntartására, ahol a sérült felnőttek a szüleikhez közel tanulhatnak meg nélkülük élni.

Sikerrel képviselte a TASZ Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán Szurovecz Illés újságírót, akinek megsértette jogait a magyar állam azzal, hogy 2015-ben, a menekültválság csúcsán egyetlen menekülttáborba sem engedték be. A szervezet azt a fiatal informatikust is megvédte a legsúlyosabb büntetéstől, aki jó szándéka ellenére került bajba, amikor rendszerének sebezhetőségére hívta fel a Magyar Telekom figyelmét. A TASZ képviseli annak a hívő keresztény jogásznak az ügyét is, aki szerint az Alaptörvényre és Magyarországra való kötelező eskütétel lelkiismereti szabadságába ütközik.

Helsinki: a hosszútávfutó nem magányos, másokkal együtt futunk

Ahogy arról mi is beszámoltunk, hazugságokkal támadta az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség a Menedék Migránsokat Segítő Egyesületet, az állami média pedig kiszolgálta őket ebben. A szervezetet a TASZ képviselte a bíróságon, ahol arra kötelezték az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség szóvivőjét, hogy a Menedék irodája előtt, sajtótájékoztatón ismerje el, hogy valótlanságokat állított.

A Magyar Helsinki Bizottság civil jogvédő szervezet azt írta kérdésünkre:

„A jogvédelem nem kalendáris tevékenység, sokszor éveken át elhúzódnak perek és ügyek. Ez a munka a hosszútávfutáshoz hasonlít inkább, nem a rövid sprintekre. A hazai civil jogvédelem különlegessége az is, hogy nincs még egy olyan uniós ország, amelyben a kormány ekkora lendülettel dolgozna azon, hogy a tőle független társadalmi szervezeteket megfélemlítse vagy eltiporja. Mindezzel együtt a harminc éves Magyar Helsinki Bizottság történetében 2019 igen sikeres év volt”

A Helsinki hosszú pereskedéssel elérte, hogy 2015-ben elvett jogukat visszakapják a hazai bíróságok. Az ún. Torubarov-ügyben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a magyar bíróságoknak jogukban áll megváltoztatni a menekültügyi hatóság döntéseit, és megadhatják a menedékjogot a kérelmezőknek. A döntés nyomán nem csak a szervezet orosz ügyfele jutott hat év után védelemhez, hanem végre mások is.

A Helsinki ügyfelei több strasbourgi perben nyertek az állammal szemben vagy kötöttek egyezséget vele. Volt, ahol teljes volt a siker, például annak az ormánsági analfabéta roma fiatalembernek az ügyében, akit kényszervallattak a rendőrök, de az ügyészek nem nyomoztak tisztességesen. Volt, ahol csak részsikert értek  el, mint az Ilias- és Ahmed-ügyben, ahol ugyan megállapította a bíróság, hogy megsértették emberi jogait, de azt is kimondta, hogy 2015 őszén nem volt jogellenes fogvatartás, hogy a tranzitzónában kellett maradniuk.

„A tranzitzónákban ma is fogva tartott emberek, többségükben gyerekek érdekében azonban tovább dolgozunk, számos per van még folyamatban” – írja a Helsinki.

A szervezet több olyan perben győzedelmeskedett, amelyben „az illiberális rezsim hétköznapi áldozatainak” nyújtott ingyenes jogi segítséget. Jogerősen pert nyertek például Szert Boglárkával, akit az Antall József Tudásközpontból azért rúgtak ki, mert kiállt a politikai véleményük miatt megfélemlített kollégái mellett. Szintén munkaügyi pert nyert a Honvédkórház egykori ápoló dolgozója, akivel azért nem kötöttek szerződést, mert nem akarta, hogy alapjogait korlátozzák, és ezért nem „szerelt fel” katonának.

Néhány éve megszaporodtak az olyan ügyek, ahol a Helsinki a felperes, az alperes pedig a rendszer valamelyik támasztéka. A Kúria is kimondta például, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda megsértette a szervezet jó hírnévhez való jogát a 2017-es „Nemzeti Konzultáció” során, amikor hazudozott róla, ezért kétmilliós sérelemdíjat kell fizetnie, és 30 napon át kell bocsánatot kérni a kormany.hu nyitóoldalán.

De az EMMI ellen is pert nyert a Helsinki, mert az nem volt hajlandó kiadni, hova kerülnek a fóti gyermekközpont lakói, illetve a BVOP-val szemben, mert tavaly óta titokként kezelte a fogvatartottak életét meghatározó szakutasításokat.

Fontos, a demokratikus nyilvánosság számára kedvező jogerős ítélet született az MTI elleni perben is: a bíróság kimondta, hogy az Országos Sajtószolgálat igenis helyreigazítani köteles a hazugságokat még akkor is, ha a kormány vagy a kormánypárt hazudozik.

„Fogvatartottak, menekülők, hajléktalanok, kisebbségi közösségekhez tartozók, perifériákon élők – többségében ők a mi ügyfeleink. Köztudott, ők ma a legelutasítottabbak. Ráadásul a kormány is tüzeli a gyűlöletet. Az egyik kellemes változás, hogy mintha idén többen lettek volna hajlandók meghallgatni az érveinket, ha ügyfeleinkről és jogaikról beszéltünk. A másik jó jel pedig a civil szervezetek közötti összefogás és szolidaritás erősödése volt. Még soha annyi közös akcióban nem vettünk részt, mint 2019-ben. Felemelő tapasztalat volt idén, hogy a hosszútávfutó nem magányos, másokkal együtt futunk” – írják.

Magyarország legnagyobb LMBTQI szervezete, a Háttér Társaság sok évnyi, a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoporttal közös érdekérvényesítő munkája ért be azzal, hogy gyűlölet-bűncselekmény nyomozati protokollt fogadott el a rendőrség, ami fontos lépés a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékonyabb állami fellépés irányában.

2019-ben két közösség is létrejött, illetve továbbfejlődött a Háttér Társaság szárnyai alatt. Az LMBTQI gyermekek szüleinek támogató közössége elnyerte a Hégető Honorka díjat az LMBTQI a gyerekem! kisfilmmel, a HIV-vel élők Pozitív Szemmel csoportja pedig 15 találkozó során formálódott közösséggé és az idei AIDS elleni küzdelem világnap alkalmából közös flashmobot is szerveztek.

Miután kiderült, hogy a Főpolgármesteri hivatal hálózatán blokkolják az LMBTQI sajtótermékek és civil szervezetek honlapjait, a Labrisz Leszbikus Egyesülettel és a Budapest Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvánnyal közösen elérte a szervezet a blokkolás feloldását.

Idén elérhetővé tették a Háttér Archívum és Könyvtár online adatbázisát is, ahol elsőként könyvek és tanulmányok adatait tartalmazó listát tettek közzé, amire  fokozatosan kerülnek fel a filmek és a sajtóanyagok is.

Kampányt indítottak a gyűlölet-bűncselekmények ellen és egy nemzetközi konferencia keretében hozták el Budapestre a legjobb nemzetközi gyakorlatokat a tájékoztatás és bűnmegelőzés terén.

A szervezet a növekvő szivárványcsaládellenes közbeszéd miatt pedig kiállásra buzdított az azonos nemű párok és gyermekeik mellett. A kampány videója egy hét alatt fél millió emberhez ért el.

Kritikai társadalomtudomány

A Helyzet Műhely nyolc éve alakult meg fiatal társadalomkutatókból azzal a céllal, hogy a magyar helyzetet a globális kapitalizmus összefüggései között a világrendszer-elemzés eszköztárával elemezze.

„Idén a Fordulat folyóirat 26. lapszámában megjelent elemzéseinkre voltunk a legbüszkébbek. A lapszám címe: 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon. Fő állításainkat a Mércén foglaltuk össze, Pap Szilárd István ismertetése róla a Mércén is olvasható.

Eltérően azon megközelítésektől, melyek a 2010 után kiépült rezsimet elsődlegesen politikai perspektívából elemzik és a demokratikus intézmények leépülését, vagy az állam gazdaságformaló szerepét viszonylagos önállóságukban vizsgálják, a Helyzet Műhely a 2008-as válság hatásait és a 2010 utáni politikai-gazdasági folyamatokat Magyarországon a tőkés világrendszer történetének, főképp az 1970-es évek óta tartó globális válságperiódus, az úgynevezett hosszú lejtmenet részeként értelmezik.

E Fordulat-lapszám három ok miatt is rendhagyó. Az egyik, hogy – eltérően a korábbi Fordulat-lapszámoktól – itt egyetlen fordítást sem közlünk. Mind a hét tanulmány e lapszám számára készült, először magyar nyelven jelenik meg. A második ok: valamennyi szerző egyetlen kutatóközösség, a Helyzet Műhely tagja. E lapszámban tehát tizenhét szerző összehangolt, közös munkája olvasható. A harmadik ok, hogy a lapszámban (közvetlenül e bevezető után) egy szószedetet is közlünk, amely tizenhárom szerző, valamint Czirfusz Marton szerkesztői munkája. A szószedet megmutatja, hogy adott kifejezést milyen értelemben használunk, hogyan kapcsolódik további kulcsfogalmainkhoz, és hogy melyeket tartjuk az adott terminushoz tartozó, legfontosabb szakirodalmaknak. Bízunk benne, hogy olvasóinknak jelentős segítséget nyújthat mindez, s hogy a szószedet révén könnyebben eljuthat elemzéseink fő állításaihoz és érveihez” – írják.

Olvass tovább!