A Szabad Pécs interjút közölt a TASZ két munkatársával, Dojcsák Dalmával, aki a Politikai Szabadságjogi Projekt vezetője és Szabó Máté Dániellel aki a szervezet szakmai igazgatója, annak ügyében, hogy a TASZ megkeresésére a Szabad Pécset kiadó nonprofit kft. bíróságon megtámadta a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) megalakulását, melyet a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánított.

Ez az a médiaholding, ami tömöríti a 476 fideszes sajtóterméket.

A Gazdasági és Versenyhivatal (GVH) elkezdte vizsgálni az ügyet a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozásról szóló törvény értelmében, azonban ezt hamar lezárták.

A Szabad Pécsnek a TASZ biztosít jogi képviseletet az eljárásban. Mivel a TASZ kiemelt ügyei között tartja számon a sajtó- és médiaszabadságot, ezért még jóval a GVH  – a saját eljárást megszüntető – határozatának kiadása előtt elkezdtek foglalkozni az üggyel és figyelni a folyamatok alakulását. A TASZ szerint a magyar jogrendszer nem igazán ad lehetőséget a propaganda elleni fellépésre. A szervezetnek ezért különböző projektjei vannak, született már vitairatuk a propagandasajtó jellemzőiről, a Szabad január kampányuk is arról szól, hogy az emberek egy hónapig ne engedjék be a propagandagyárat az életükbe, emellett persze jogi tevékenységet is folytatnak, a konkrét ügy azonban azért más az eddigiekhez képest, mert emberi jogi és  és alkotmányjogi munka mellett most versenyjogi érvekkel is megpróbálkoznak megtorpedózni a GVH határozatát.

Szabó Máté Dániel azt mondta a Szabad Pécsnek, hogy a munkát azzal kezdték, hogy betekintettek a GVH dokumentumaiba, ahol azt tapasztalták, hogy a GVH szakmai alapon működő szervezeti egységei problematikusnak találták az összefonódást és kezdeményezték az eljárás folytatását.

A kormány decemberben nyilvánította a KESMA-t nemzetstratégiai jelentőségűnek, ezért zárták le a munkát, a TASZ most azt próbálja támadni, hogy egy folyamatban lévő eljárást valóban be lehet-e fejezni emiatt. A kormány sajtóközleményéből egyébként arra lehet következtetni, hogy a nonprofit jelleg magyarázza a nemzetstratégiaivá válást és a közérdeket, de nem fejtik ki, hogy ebben mégis mi az összefüggés.

Ha valamit nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítenek, azt nem kell a GVH-nak bejelenteni egy összetett vizsgálatra, a politikai nyomás miatt a GVH vélhetően ennek következtében zárta le az eljárást, megörülve, hogy lekerül vállukról a teher. Az elmúlt években számos esetben történt olyan, hogy a függetlenül működő szervek esetében retorzió volt, ha fontos kérdésekben a kormánynak nem tetsző döntést hoztak, a TASZ munkatársai példaként hozzák fel az interjúban, hogy Ahmed H. ügyében arról beszélt Rogán Antal, hogy a bíróságok Soros György irányítása alá kerültek, 2010-ben pedig az Alkotmánybíróság határozott arról, hogy a 98 százalékos adó alkotmányellenes, ennek hatására módosították az Alkotmánybíróság adószabályokra vonatkozó hatáskörét, már másnap.

A TASZ azt próbálja tehát megtámadni, hogy folyamatban lévő ügyet visszamenőleges hatállyal ne lehessen lezárni, azért, mert időközben nemzetstratégiai jellegűnek minősítik. A GVH-nak egyébként két szempont kellene, hogy a szeme előtt lebegjen, az egyik az Alaptörvényben meghatározott joga az állampolgároknak a független, plurális tájékoztatáshoz, illetve hogy a médiacég ne kerüljön fölénybe a hirdetőkkel szemben.

Az önmagát független vidéki regionális politikai-közéleti hírportálként definiáló Szabad Pécs álláspontjában hangsúlyozza, hogy

„az a minimum, hogy egy ilyen, az ország szempontjából kiemelten fontos ügyben a lehető legalaposabb és legszéleskörűbb, független szakmai hatósági vizsgálat történjen. És azt gondoljuk, hogy ez ellen akkor is tiltakoznunk kellett volna, ha nem érintettek vagyunk, ha közvetlenül nem vagyunk érintettjei és érdekeltjei az ügynek, emiatt azonban kötelességünk, hogy szót emeljünk.”

Ahogy az évindító kormányinfón megtudtuk, a miniszterelnök álláspontja ezzel szemben az, hogy minden nap ellenszélben kell dolgoznia a baloldali médiatúlsúly miatt.