Augusztustól komolyabban foglalkozik a rendőrség a gyűlölet-bűncselekményekkel

2019 augusztus 1-től lép érvénybe egy új rendőrségi protokoll, amely – a jogvédő szervezetek reményei szerint – hatékonyabbá teszi majd a gyűlölet-bűncselekmények kezelésével összefüggő rendőrségi feladatok végrehajtását Magyarországon.

Mi az a gyűlölet-bűncselekmény?

Gyűlölet-bűncselekmény az a bűncselekmény, amelyet előítéletes indokból követnek el. Gyűlölet-bűncslekemény minden bűncselekmény, melynek során az áldozat kiválasztása mögött egy bizonyos tulajdonság által egy meghatározott csoporthoz való vélt vagy valós tartozása áll (pl. faji hovatartozás, nemzeti vagy etnikai származás, nyelv, bőrszín, vallás, nem, kor, értelmi vagy testi fogyatékosság, szexuális irányultság vagy más hasonló tulajdonság).

A gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni kiemelt büntetőjogi fellépés azért fontos, mert az előítéletes indokból elkövetett bűncselekmények nem csak az áldozatot traumatizálják, hanem azt az egész közösséget is megfélemlíthetik, amelyhez való tartozása vagy vélt tartozása miatt történik a támadás.

A gyűlölet-bűncselekmények valójában az egész társadalom békéjét is fenyegetik, mert hozzájárulhatnak az etnikai, vallási vagy más törésvonalak mentén kialakuló feszültségek fokozódásához.

A magyarországi gyűlölet-bűncselekmények közül csak az esetek töredékében vonják felelősségre az elkövetőt, és ezen esetekben is gyakran az eset súlyánál jóval enyhébb büntetéssel. A fellépést nagyban nehezíti, hogy a hatóságokba vetett bizalom alacsony szintje miatt az áldozatok nem merik jelenteni az őket ért támadásokat

– hívja fel a figyelmet a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM), mely jogvédő civil szervezetek közreműködésével 2012 óta dolgozik a gyűlö­let-bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépésért.

Az augusztusban életbe lépő új protokoll értelmében

  • legkésőbb szeptembertől minden rendőrkapitányságon mentort kell kijelölni, aki segít felismerni a gyűlölet-bűncselekményeket,
  • év végéig a közrendvédelmi és bűnügyi állományoknak oktatásban kell részesülniük az előítélet-indikátorok listája használatáról, valamint a gyűlölet-bűncselekmények jellemzőiről,
  • a rendőr eljárása során valamennyi bűncselekmény esetén köteles mérlegelni az előítéletes indíték esetleges jelenlétét,
  • az intézkedő rendőr az áldozattal nyugodt, objektív és az áldozatot támogató kommunikációt köteles folytatni. A rendőr az áldozat viselkedésével, kultúrájával, származásával, közösségével kapcsolatban nem jeleníthet meg személyes értékítéletet, köteles tartózkodni a sztereotip, előítéletet hordozó vagy az áldozat hibáztatására utaló szavak és kifejezések használatától,
  • a nyomozó szükség szerint nyílt forrású adatgyűjtést végez az interneten a gyanúsított előítéletére vonatkozóan; a gyanúsított tartózkodási helyén, ismeretségi körében adatgyűjtést végez az általa támadott közösséghez fűződő viszonyával kapcsolatban és dokumentál vagy lefoglal minden olyan, a gyanúsított birtokában lévő bizonyítékot, amely a gyanúsított esetleges előítéletét alátámaszthatja,
  • a megyei szakvonaltartók és az ORFK szakvonal-vezetője figyelemmel kíséri a gyűlölet-bűncselekmények miatt folyó büntetőeljárásokat, az ilyen cselekményekre vonatkozó média-megjelenéseket és a szervezett gyűlölet-csoportok illetve tagjaik tevékenységét.

A munkacsoport bízik benne, hogy 10 évvel a romák ellen elkövetett rasszista indíttatású gyilkosságsorozat után az első magyar gyűlölet-bűncselekmény protokoll hozzá fog járulni ahhoz, hogy Magyarországon ne történjenek súlyos rasszista, homofób vagy egyéb előítélet által motivált bűncselekmények

– vagy ha elő is fordulnak ilyenek, akkor a nyomozó hatóságok ismerjék fel azokat, és hatékonyan lépjenek fel az elkövetőkkel szemben.

Olvass tovább!