Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nagyot erősödött a szélsőjobboldali AfD a keletnémet tartományi választásokon

Vasárnap tartományi választásokat tartottak két volt keletnémet tartományban, Brandenburgban és Szászországban, melyeken a várakozásoknak megfelelően történelmi sikert ért el a keleten igen népszerű, rasszista, menekültellenes szélsőjobboldali Alternative für Deutschland.

A mai exit poll eredmények szerint Brandenburgban 22,5 százalékot kapott a szélsőjobboldali párt, ami 10,3 százalékkal magasabb a 2014-es eredménynél, Szászországban pedig 17,8 százalékpontot erősödve 27,5 százalékot szerzett, ezzel mindkét tartományban a második erővé vált.

Brandenburg eredményei:

Szászország eredményei:

Brandenburgban az SPD 27,5, a CDU 15,5, a Linke 11, a Zöldek pedig 10 százalékot kaptak, mellettük a Szabad Választók ugrották meg az 5 százalékos küszöböt, Szászországban a CDU 32, a Linke 10,5, a Zöldek 9, az SPD pedig 8 százalékot ért el. Vagyis a korábbi, 2014-es választási eredményekhez képest az öt százalékos küszöböt megugró pártok közül csak a zöldek tudtak erősödni az AfD mellett, valamint a Szabad Választók, a liberális FDP pedig a jelenlegi eredmények alapján idén sem jut be.

Már a választások előtt látszott, hogy az AfD nagyot fog szakítani a tartományokban, miután az EP-választáson mindkét tartományban a legjobb eredményt hozták – Brandenburgban 19,9, Szászországban 25,3 százalékot – és a 2014-es 12,2 valamint 9,7 százalékos választási eredményekhez képest a közvélemény-kutatások idén 20-22 valamint 24-26 százalékra mérték.

A két közepes méretű tartomány törvényhozási választásának – ahogyan hétfői cikkünkben írtuk –a helyi politikán túlmutató jelentősége van. A 2015-ben bevándorlás-ellenes erőként megerősödő AfD-nek a keleti tartományokban sikerült igazán erős bázist építenie, a pártnak a mai és az október végi türingiai választások kínálják az első esélyeket arra, hogy a szélsőjobboldali párt megkerülhetetlen erővé váljon tartományokban.

A nyár folyamán a szélsőjobb áttörésétől tartó helyi civil társadalom számos szereplője szállt be a kampányba, a múlt hétvégén az újraegyesítés óta nem látott tömeg vonult fel a szász fővárosban, a szociális problémák rasszizálásával szembeni politikai alternatívát követelve.

A pártok kampányának egyik legerősebb témáját a két tartomány határán fekvő, lausitz-i szénbányák 2038-ig tervezett bezárása szolgáltatta: a CDU és az AfD „különleges gazdasági térséggé” nyilvánítaná a régiót, mely alacsonyabb társasági adóval vonzaná a tőkét, az SPD-nél radikálisabb hangot megütő szociáldemokrata Linke szászországi szervezete pedig alapjövedelmet javasol, melyet a lausitz-i régióban tesztelnének. A Linke – a keleti tartományokban látványosan megerősödő Zöldekkel együtt – a menekültekkel való szolidaritás kérdésére is nagy hangsúlyt fektet: a brandenburgi szervezet például földközi-tengeri mentőhajó fenntartását javasolja.

A nagykoalícióból kifelé kacsingató SPD a keleti tartományi választások előtti hetekben vetette fel – az egyébként elvileg szociáldemokrata, jelenleg leginkább Vlagyimir Putyin társaságában látható – Gerhard Schröder kormánya által kivezettet vagyonadó újbóli bevezetését. Nem véletlenül most vette elő a szociáldemokrata párt az újraelosztás kérdését: a volt NDK területéről a mai napig áramlik nyugatra a tőke, ez a pedig az egyik döntő körülmény, amely az AfD-t a kelet pártjává tette. A nagykoalíció pedig éppen az elmúlt hetekben döntött úgy, hogy 2021-ig kivezetik az úgynevezett „szolidaritási adó” néven elhíresült újraelosztási mechanizmust, mely 1991 óta arra szolgált, hogy részben kompenzálják a keleti tartományokat a kiáramló tőkéért.

A mai tartományi választások – az október végi türingiaival együtt – a szövetségi politikát is érzékeny időben érik: a szociáldemokraták és a CDU által vezetett nagykoalíció elhúzódó válságban van: a 2017 novemberi választáson szűk többséget elért nagykoalíció mögül mára a társadalmi támogatottság jelentős része elpárolgott: a két párt az EU-választáson a szavazatok mindössze kevesebb, mint 45 százalékát szerezte meg. A 2017 óta is választásról választásra bukdácsoló SPD-ben pedig jelenleg elnökválasztás zajlik, melyre az után lett szükség, hogy a koalíciós kormányzás folytatását és a szociáldemokrata gyökerekhez való visszatérés egységét hirdető Andrea Nahles az EP-választást követően benyújtotta. lemondását. A CDU sem egységes: a Merkel-féle centrista politika támogatói ellenében egyre látványosabban szerveződik a párt jobbszárnya.

Miközben az AfD és az SPD-től és a CDU-tól is országszerte szavazatokat szipkázó Zöldek komoly áttörésre készültek, a vezető szerepükből folyamatosan veszítő kormánypártok számára a mai napon is a pozíciók részbeni megőrzése lehetett a cél: Brandenburgban az SPD, Szászországban a CDU kormányoz 1990 óta, minden választást megnyerve, a legtöbbször fölényesen.

A brandenburgi SPD 2009 óta – a történeti szociáldemokrata pártból kiábrándult nyugati balos szocdemek és az NDK állampárt utódpártjának szövetségéből létrejött párttal – a Linkével kormányoz. Az már a választás előtt világos volt, hogy – lévén mindkét párt kétjegyű veszteségre számíthat – a vörös-vörös kormány nem folytathatja.

A tartományban zajló, kiegyenlített ötpárti csatát követően a szociáldemokrata pártok számára a Zöldek bevonása lenne a legkényelmesebb megoldás: vörös-vörös-zöld kormány működik Türingiában, Berlinben és újabban egy nyugati tartományban, Brémában is. Másik lehetőség lehet, hogy az SPD ejti a kistestvért, és a Zöldekkel és a CDU-val lépnek koalícióra. 2016-ban ez történt a szintén volt NDK-s Szász-Anhaltban, miután az SPD itt támogatói felét vesztette el és elpárolgott a CDU-SPD többség. A becslések alapján az látszik, hogy mindkét verzió összejöhet, noha az ideológiailag magától értetődőbb vörös-vörös-zöld koalíció többsége kétséges.

Szászország Brandenburggal szemben a CDU világa, itt csak két párt versenyzett az első helyért, a konzervatívok az utóbbi hetekben tudtak csak a közvélemény-kutatások szerint előnyt felmutatni az AfD-val szemben. Az a választás előtt sem volt kérdéses, hogy a CDU nem szakítja majd meg ’90 óta tartó regnálását (jelenleg az SPD-vel párban alkotják a kormánytöbbséget), és mivel az életéért küzdő SPD kevés lesz a kormányzáshoz, a Zöldek bevonása tűnt az egyetlen többségképes – de a helyi CDU és a Zöldek távolsága miatt egyáltalán nem kényelmes – opciónak.

A közszolgálati médiákban közzétett becslésekből ezen tartomány esetében az látszik, hogy a CDU-Zöldek koalíciónak lehet többsége, legalábbis amennyiben többségi kormányra hajt a CDU, ugyanis korábbi megszólalások alapján kisebbségi kormányzásra is hajlandóak, hogy ne kelljen az AfD-vel vagy az SPD-n túl más baloldali  pártokkam koalícióra lépniük.

Mindazonáltal olyanok is vannak a pártban, akik hajlandóak lennének koalícióra lépni a szélsőjobbal, de vagy így, vagy úgy, mindenképp nő az AfD befolyása a tartomány kormányzásában.

Olvass tovább!