A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) közleménye szerint a döntéshozók nem kommunikálnak megfelelően sem a munkás érdekképviselettel, sem az üzemi tanácsokkal, sem a többi érintettel a volán társaságok ősszel esedékes összevonásával kapcsolatban.

Mint a közleményben írják,

még csak hatástanulmányt sem kaptak kézhez a reform várható következményeit illetően.

A MASZSZ közleménye szerint

„Hatástanulmány hiányában egyelőre kérdéses, hogy az átszervezéssel mit nyernek majd a járművezetők és az utasok?”

Mint írják, együttműködnek a Közúti Közlekedési Szakszervezettel, és a tőlük kapott információk szerint nagy a bizonytalanság a munkahelyeken – a jelenleg még különálló – busztársaságoknál, miközben az őket érintő információkhoz a döntéshozóktól nem, csupán a médián keresztül jutnak hozzá.

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott dokumentumból kiderül, a regionális központok összevonása több, mint tizennyolcezer munkást érint, és nem tudni, lesz-e, illetve ha igen, milyen változás várható a munkakörülményeket illetően.

Jelenleg nem egyszer előfordul, hogy havonta bruttó 310-320 ezer forintos bérért napi 10-11-12 órás műszakokra kényszerítik a dolgozókat, ami a szakszervezet szerint „komoly aggályokat vet fel”.

A közleményből az is kiderül, hogy a februári döntés után a szakszervezetek és az üzemi tanácsok írásos tájékoztatást kaptak, majd májusban megismerhették az új társaság SZMSZ-ét, és habár ők nem kaptak erről tájékoztatást, úgy tűnik, Bártfai-Mager Andrea, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter szerint szeptember 21-ig kellene megtörténnie az összevonásnak.

A volántársaságoknak nem ez az első reformja az elmúlt években: a jelenlegi, regionális működési forma – mely hat regionális közlekedési központot és a Volánbusz Zrt-t jelenti – 2015-ben jött létre, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége szerint a jelenlegi reform a korábbi kudarcának a beismerése.

Mindeközben, még ha jelenleg is aránytalanul sokat kell hogy dolgozzanak a volános munkások – aránytalanul alacsony bérért, melyet nem emelnek a dolgozók követeléseinek megfelelő mértékben – a Közlekedési Munkástanácsok leépítéstől tartanak, ami igen negatív hatással lenne mind a társaság működőképességére, mind a maradó dolgozók körülményeire.

Leépítésre már csak azért sincs különösen szükség, mert az elégtelen bérek és a rossz munkakörülmények miatt egyébként is szivárognak el a munkások a szektorból – a Közúti Közlekedési Szakszervezet szerint már nemcsak a járművezetők, de a karbantartók is folyamatosan hagyják el a szakmát.