Megkezdte az önkormányzat a Hős utcai lakások áron aluli kisajátítását

A Hős utcai szegregátum sorsa 2018 tavaszán végleg eldőlt: a lakótömbből 600 embernek kell elhagynia az otthonát, az épületeket pedig lebontják, hogy sportpálya épülhessen a helyükre. A Hős utca 15/A-B alatt található lakások egy része önkormányzati tulajdonú, a lakókat tehát könnyedén utcára teheti az önkormányzat, cserelakást pedig – amik jellemzően a Hős utcaihoz hasonló szegregátumokban vannak – csak akkor kaphatnak, ha nincs tartozásuk, illetve ha határozatlan idejű szerződésük van.

A magántulajdonban lévő csaknem 100 lakást elkezdte felvásárolni Kőbánya önkormányzata, azokkal a tulajdonosokkal szemben pedig, akik nem adják az ingatlanjaikat, kisajátítási eljárást indít.

A Fővárosi Kormányhivatalban négy Hős utcai magántulajdon kisajátítása már el is keződödött – ismertette a Klubrádióban a Hős utcai lakóközösséget képvsielő és támogató Kontúr Egyesület elnöke, Urbanovszky Zsuzsanna.

A kisajátítási eljárás azonban egyik félnek sem érdeke, mivel a lakástulajdonosoknak harcolniuk kell a magasabb összegért, vagy egy cserelakásért, a lakótömb lebontása pedig elhúzódik, amíg a kisajátítási eljárások valamiféle konszenzussal nem zárulnak.

Fotó: a Hős utca / Markoszov Szergej

Az önkormányzat ráadásul 2018 decemberében 2,1 milliárd forintot kapott a kormánytól a lakások felvásárlására, az erről szóló szerződésben pedig 7 millió forintot szántak egy-egy Hős utcai lakás felvásárlására (ami szintén nem túl sok), ennek ellenére azonban csak 4,9-5,5 millió forintot kínálnak fel a lakóknak.

Ebből a pénzből azonban nem tudnak máshová költözni, ráadásul az is elég esetlegesnek tűnik, hogy mennyit ajánlanak fel egy-egy lakásért, sokszor ugyanis két ugyanolyan kondíciókkal rendelkező lakásra két igencsak eltérő összegű ajánlat érkezik.

Urbanovszky szerint a Hős utca mai állapota az elmúlt nagyjából 10 év teljes elhanyagoltságának eredménye. 2015-2017 között 50 családot lakoltattak ki a Hős utcai ingatlanokból, mert nem kaptak semmiféle segítséget.

„Nem volt intenzív családgonzoás, eladósodtak, aztán utcára tették őket” és csak 14 önkormányzati bérleményben élőt helyeztek el cserelakásban – mondta az egyesület elnöke, aki elismeri, a lakóknak is van felelőssége a kialakult helyzetben, de az önkormányzat és a közös képviselő szerepét vállaló vagyonkezelő felelőssége is tagadhatatlan.

Úgy tűnik, az önkormányzat továbbra is csupán tüneti kezelést szándékozik nyújtani – vagyis igyekszik eltüntetni szem elől a problémás lakótömböt, de a lakóknak ajánlott alacsony árak, illetve az elhelyezés nélküli kilakoltatások, de még a lakók másik szegregátumba való költöztetése is csupán újratermeli a nyomort.

Érdemes visszaemlékezni, hogy a 2018 októberi közgyűlésen a többségi tulajdonos önkormányzat megszavazta, hogy 131 millió forintért kerítést emeljenek és beléptetőrendszert működtessenek a telepen. Ezt azonban ezt a magántulajdonosok  leszavazták, illetve később nyílt levélben is tiltakoztak a döntés ellen, melyet egy önkéntes ügyvéd segítségével megtámadtak a bíróságon, ahol végül fel is függesztették a kerítésről szóló döntést.

Tavaly első alkalommal fordult elő, hogy az önkormányzat nem támogatta a Kontúr gyerektáborát, a lakók és az egyesület által generált közösségi beszélgetéseken pedig meghívás ellenére sem vesz részt a városvezetés, majd a lakókat segítő egyesülettel is közölte az önkormányzat: mennie kell az önkormányzati tulajdonában álló telephelyéről.

A Hős utca helyzetéről itt olvashatsz bővebben.

Címlapkép: Markoszov Szergej
Olvass tovább!