Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.
Önkormányzati választás 2019.
Főopolgármester-választás eredménye 100%-os feldolgozottságnál
50,86%
KARÁCSONY GERGELY
44,1%
TARLÓS ISTVÁN
4,46%
PUZSÉR RÓBERT
Budapesti polgármesterek
kormánypárti
9
ellenzéki
14
Feldolgozottság: 100%
Megyei jogú városok polgármesterei
kormánypárti
13
ellenzéki
10
Feldolgozottság: 100%
Kattints ide a részletekért!

Sztrájkoltak a közszolgálati dolgozók, a pedagógusok szolidaritási sztrájkját viszont elkaszálta a kormány – percről-percre a Mércén

Közszolgálati dolgozók sztrájkoltak ma. A szolidaritási tanársztrájkot a PDSZ szervezte, azonban a tankerületek az utolsó pillanatban megtámadták a megállapodásokat. A közszolgálati dolgozók az MKKSZ szervezésében a Parlamenthez vonultak 11 órakor, ahol további megmozdulást jelentettek be. A közszolgálati dolgozók a bérek rendezése és a növekvő túlórák miatt döntöttek a munkabeszüntetés, mint nyomásgyakorló eszköz mellett.

Közvetítésünk a Kossuth térről:

Korábbi felvételünk a sztrájk megnyitásáról:

Címlapkép: Gabriella Csoszó / FreeDoc
Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

Reggel 7 óta követtük percről percre a mai eseményeket, mivel azonban mára (de nem végleg!) úgy tűnik, hogy vége van a sztrájknak, mi is befejezzük a tudósítást. Viszont várható ma még egy sor érdekes cikk a Mércén, érdemes lesz azokat is elolvasni.

Köszönjük a figyelmet!

Bár előzetesen nehéz volt megtippelni, hogy hogyan alakul a mai sztrájk, izgalmakból nem volt hiány.

A Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) tegnap késődélután bejelentette, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma kollektív szerződést és ütemezett béremelést ígért a szociális munkásoknak, ezért elálltak a mai sztrájktól.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) viszont eredménytelennek minősítette a saját tárgyalásait a kormánnyal, így maradt a munkabeszüntetés, mint nyomásgyakorló eszköz bevetése.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke reggel 8-kor bejelentette, hogy országszerte 7.500 munkavállaló vette fel a sztrájkot az önkormányzatoknál. Ez az ágazatban dolgozó 17.000 fő igen jelentős része.

Boros Péterné korábban jelezte, hogy „a valóban halaszthatatlan ügyek kivételével három fővárosi kerületben, egy megyei jogú városban, illetve több községben nem lehet majd ügyeket intézni.”

Az MKKSZ elnöke ezután a nyugdíjfolyósító Intézethez ment, ahol aktivisták egy csoportja forgalomlassító akciót hajtott végre, melynek keretében az ügyintézést lassították be, eközben pedig felolvasták követeléseiket.

Boros Péterné később a Kossuth téren bejelentette, hogy május elsején folytatják a tiltakozást, méghozzá egy „haragos” felvonulással. Jelezte továbbá, hogy a mai sztrájkkal a munkavállalók és a munkabeszüntetéssel szolidáris dolgozók kifejezték akaratukat, hogy támogatják a szakszervezet 12 pontos sztrájkkövetelését,

a szakszervezetnek pedig ezek után az a dolga, hogy „a teljesítésig vigyék ezt az akaratot.”

A pedagógusok szolidaritási sztrájkja már közel sem ment ilyen flottul. Azt előzetesen is lehetett tudni, hogy a tankerületek időhúzással próbálják meg ellehetetleníteni a tiltakozást, ennek ellenére egészen ma reggelig úgy tűnt, hogy 4 tankerületben (a 104-ből…) mégis csak lehet majd sztrájkolni.

Csakhogy Hajnal Gabriella, és az általa vezetett Klebelsberg Központ közbeszólt: levélben közölték a tankerületekkel a 8 órára meghirdetett sztrájk előtt, hogy a korábban aláírt megállapodásokat az elégséges szolgáltatásokról jogellenesnek tekintik és bíróságra viszik az ügyet.

Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke a Mércének is jelezte, hogy felháborítónak tartják, hogy ilyen összehangolt trükközéssel lehetetlenítették el az amúgy teljesen jogszerű megállapodáson nyugvó szolidaritási sztrájkjukat.

Álláspontjuk szerint a minisztérium és a KK eljárása volt jogszerűtlen, úgyhogy bírósághoz fordulnak. Emellett azonban a pedagógusokat saját érdekükben arra kérték, hogy ne vegyék fel a sztrájkot.

Így sem maradt szó nélkül a mai sztrájknap: a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium pedagógusai szolidaritásukról biztosították a közszolgálati dolgozókat, és erről fotót is készítettek.

Nem ők voltak az egyetlenek: több szakszervezet is kifejezte szolidaritását az MKKSZ égisze alatt sztrájkoló dolgozókkal, köztük a KSH két szakszervezete, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete és az Autonóm Területi Szakszervezet is.

Pécsen emellett útzárral és flashmobbal is tiltakoztak a közszolgálati dolgozók kizsákmányolása ellen (erről élőben is közvetítettünk a Mércén, itt lehet megnézni)

Összességében tehát az MKKSZ a mai napon összehangolt, látványos megmozdulást szervezett, bár kétségkívül nem volt könnyű dolguk. Az elmúlt időszakban a kormány cinikus megjegyzésekkel igyekezett hitelteleníteni a szakszervezeti törekvéseket (elég csak megnézni Németh Szilárd Facebook-posztját, hogy kiderüljön, mennyire), miközben a tárgyalóasztalnál nem közelítettek az álláspontok. Az ágazatban valóban óriási problémák vannak – a folyamatos fluktuációtól a megalázóan alacsony bérekig –, így az, hogy a dolgozók több mint 40 százaléka beszüntette a munkát egy napra, azt mutatja, hogy a közszolgálati dolgozók kiszolgáltatottságuk ellenére (vagy tán épp azért) immár tényleg hajlandóak drasztikusabb nyomásgyakorló eszközökhöz nyúlni, hogy érdekeiket érvényesítsék.

Május elseje, a munkásünnep pedig jó alkalom lehet a további tiltakozásra, kérdés, hogy ki lehet-e húzni a mostani lendülettel odáig, illetve hogy a kormány nem húz-e elő a kalapjából egyet a már jól bevált trükkjei közül, hogy leszerelje a tiltakozó hangokat.

A pedagógusok helyzete azonban aggasztó: nem először látjuk, hogy a tankerületek megfélemlítéssel és zavarkeltéssel igyekeznek elhallgattatni a tiltakozó tanárokat, azonban újdonság az, hogy ilyen látványos módszerhez folyamodtak. A PDSZ számára abban (is) álla  kihívás, hogy képesek lesznek-e ezek után mozgósítani a pedagógusokat, illetve hogy a bíróságon vajon érvényt tudnak-e szerezni az igazuknak.

Az biztos, hogy a mostani eljárás sok pedagógusban nagy felháborodást szült.

Látványossá tette ugyanis, hogyan telepszik rá az oktatásra a kormányzat, és hogyan fojtja el már csírájában a tiltakozás lehetőségét is. Viszont ezek után joggal merülhet fel a pedagógusokban a kérdés, hogy ha a sztrájktörvény és a szakszervezet sem képes garantálni, hogy élhetnek egyáltalán nyomásgyakorló eszközökkel, miként fejezhetik ki elégedetlenségüket az egyébként valóban egyre kaotikusabb közoktatásban.

Ahogy mondani szokták: innen szép nyerni.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné a mai sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, május elsejére dolgozói felvonulást szerveznek, hogy érvényt szerezzenek 12 pontos sztrájköveteléseiknek.

Az MTI tudósítása szerint Boros Péterné elmondta: a mai sztrájkkal a munkavállalók és a munkabeszüntetéssel szolidáris dolgozók kifejezték akaratukat, hogy támogatják a szakszervezet 12 pontos sztrájkkövetelését, a szakszervezetnek pedig ezek után az a dolga, hogy „a teljesítésig vigyék ezt az akaratot.”

Ezért felhívta a munkavállalókat, mutassák meg május 1-jén, hogy ők az ország hajtóereje. Az MKKSZ „haragos felvonulást szervez május 1-jére”, hogy kifejezzék elégedetlenségüket a dolgozók.

A ma reggel kezdődött önkormányzati és közszolgálati dolgozók sztrájkjára több ellenzéki párt is reagált.

Az MSZP a pedagógusok szolidaritási sztrájkjának elmeszelését tette szóvá:

„Az Orbán-kormány a hatalmával visszaélve, megfélemlítéssel, törvénytelenül betiltotta a tanárok szolidaritási sztrájkját. A Fidesz ezzel ismét üzent minden munkavállalónak: csak csendben robotoljanak és ne is próbáljanak meg kiállni magukért és másokért. Kuss van!

A Fidesz ezzel a lépésével sárba tiporja a munkavállalók jogait és már a látszatra sem ad. Eddig a dolgozók jogaiért kiálló országgyűlési képviselőket büntette halomra jogtalanul, most pedig Magyarország törvényeit semmibe véve betiltja a dolgozók sztrájkját.”

A DK is jelezte, hogy támogatja a sztrájkot és tiltakozik az ellen, hogy elhallgattassák a tanárokat! Mint írták:

„A Demokratikus Koalíció egyetért a követelésekkel és tűrhetetlennek tartja, hogy a hatalom önkényesen betiltsa a sztrájkot. A sztrájk betiltása alapjogokat és nemzetközi jogokat sért, ezért a PDSZ bírósághoz fordul. Az európai magyarok támogatják a közszolgálati dolgozókat és a tanárokat, kiállnak mellettük. A valódi hazafiak kötelessége, hogy megvédjék a munkavállalókat. Az európai magyarok elutasítják, hogy a hatalom tiltással akarja elhallgattatni azokat, akik szót emelnek a rendszer igazságtalan rendeletei ellen!”

Az LMP is támogatásáról és szolidaritásáról biztosította a közszolgálati dolgozókat. A párt álláspontja szerint a közszolgálati feladatok színvonalas ellátásához, a közjó érvényre juttatásához megfizetett, megbecsült dolgozókra van szükség. Az önkormányzati hivatalban dolgozók ügye ráadásul önmagán túlmutat: béreik alacsonyan tartása az önkormányzati hivatalok kiürülését, bezárását vonja maga után, ami pedig a vidéki települések halálos ítéletével ér fel.

Közleményükben kiemelik:

„Ahogyan az előző ciklusban számtalanszor, idén is benyújtottuk törvényjavaslatunkat a közszolgálati illetményalap 60.000 Ft-ra történő emeléséről. Megdöbbenésünknek adunk hangot, hogy a kormány idén sem volt hajlandó emelni, annak összege továbbra is 38.650 Ft. Ráadásul az új kormányzati igazgatásról szóló törvény értelmében a munkaidő napi kilenc órára emelkedik, ami ellentételezés nélkül emelhető 12 órára, ráadásul csökken az alapszabadság mértéke is. A Fidesz munkaalapú társadalma a munkavállalók kizsigereléséről és kizsákmányolásáról szól: a multik eszközeit használják, mert a multik markában vannak. Ma nem a Fidesz védi meg a magyar munkavállalókat, hanem a Fidesztől kell őket megvédeni.”

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) ma délelőtti sajtótájékoztatója után több helyen is megjelent a sajtóban, hogy a szakszervezet felfüggesztette a sztrájkot, miután a kormányzat „komolyan vette” a sztrájköveteléseket.

A probléma csak az, hogy ez nem igaz.

A sajtótájékoztatón valóban volt szó egy felfüggesztett sztrájkról, ám ez a szociális ágazatban dolgozók sztrájkja, amelyet utolsó pillanatban függesztett fel a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete és az MKKSZ – a kormányzattal folytatott tegnapi tárgyalások után. Erről beszélt a mai sajtótájékoztatón Boros Péterné, ám arról nem, hogy a közigazgatásban dolgozók mai EGÉSZ NAPOS sztrájkja felfüggesztésre került volna.

A felfüggesztésről szóló sajtóhírek megjelenése után telefonon kerestük is Boros Péternét, aki megerősítette értelmezésünket: szó sincs felfüggesztésről, csupán félreértés okozhatta az erről szóló cikket.

Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének vezetője, Köves Ferenc a sajtótájékoztatón el is mondta, hogy a tegnapi tárgyaláson a kormány jogosnak ítélte meg az alulfizetett szociális dolgozók követeléseit, de szerinte ez csak a nulladik lépést jelenti – a kormányzati ígéretek tartalommal való feltöltése csak ezután következik.

A Központi Statisztikai Hivatal szakszervezetei – a Központi Statisztikai Hivatal Szakszervezete és a Statisztikusok Szakszervezete – is kifejezték szolidaritásukat a közszolgálati dolgozókkal. A kiállás kifejezetten fontos, hiszen a KSH kormányzati főhivatal, így munkavállalói kormánytisztviselők, mely körből mindeddig nem érkezett megszólalás a mostani sztrájkkal kapcsolatban.

Közleményükben azt írják:

„A Központi Statisztikai Hivatal Szakszervezete és a Statisztikusok Szakszervezete egyaránt szolidaritását fejezi ki a március 14-i sztrájkban résztvevők felé. A munka világában a munkáltatók és a munkavállalók közötti elengedhetetlen egyensúly évek óta megbomlott Magyarországon a munkáltatók javára. A 2018. év végi törvénykezések tovább növelték a munkavállalók kiszolgáltatottságát a versenyszférában, a közszolgálatban és az akadémiában egyaránt. Ezzel párhuzamosan a munkaerőhiány ugyan több ágazatban is bérnövekedést kényszerített ki, mindez továbbra is elmarad a régiós bérnövekedési ütemtől. Azt gondoljuk, hogy ezen kérdések rendezésére az utolsó eszköz a sztrájk szervezése és szomorúan, de megértéssel tapasztaljuk, hogy ez több területen elkerülhetetlenné vált. Mindezért üdvözöljük az MKKSZ által a közigazgatásban kezdeményezett március 14-i sztrájkot és érintettségünknél fogva külön köszönjük, hogy kiállnak a kormánytisztviselők érdekeiért is!”

A B.-A.-Z. Megyei Szakszervezetek és Civil Kezdeményezések Akciószövetsége szolidaritási akcióval támogatta a közszolgálati dolgozók mai sztrájkját.

Mint írták:

„A Megyei Kormányhivatal épületében mintegy huszonöten szerettünk volna „ügyet intézni”, és ezzel a munkalassítással kifejezni a szolidaritásunkat a közszolgálatban dolgozók mellett… Az Akció után átsétáltunk az Egészségbiztosítási Pénztárba, ahol Európai Egészségkártyát „ügyintéztünk” és közben végig sétáltunk a várakozók előtt a követeléseket tartalmazó tábláinkkal.”

A szolidaritási akcióról itt lehet képeket nézni:

Ahogy azt kicsit lejjebb már megírtuk, ma reggelre döntött úgy az Emberi Erődorrások Minisztériuma a tankerületekkel karöltve, hogy egy tollvonással elkaszálják a már jóval korábban, a PDSZ által meghirdetett szolidaritási sztrájkot.

Azt lehetett tudni, hogy összesen 4 tankerületben sikerült időben megállapodni az elégséges szolgáltatásról (ami a sztrájk egyik legfőbb előfeltétele az oktatási intézményekben),a többi tankerületben viszont addig húzták az időt, hogy erre már nem volt lehetőség.

Arra viszont a munkabeszüntetésre készülő iskolák nem számítottak , hogy az utolsó utáni pillanatban még ezt is meg tudja fúrni az oktatási kormányzat. És az utolsó utáni pillanatot szó szerint kell érteni:

az iskolák igazgatói is csak reggel, volt, aki kevesebb, mint egy órával a szolidaritási sztrájk előtt értesült a döntésről.

De miről is pontosan?

A tankerületek igazgatóit levélben tájékoztatták arról, hogy

„a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által 2019. március 14. napjára tervezett sztrájk kapcsán dr. Latorcai Csaba EMMI közigazgatási államtitkár kérelemmel fordult 2019. március 13. napján a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz:

– általánosságban a sztrájk jogellenessége, valamint

– a Dunakeszi Tankerületi Központ,

-a Kelet-Pesti Tankerületi Központ,

-a Közép-Pesti Tankerületi Központ

-és a Pécsi Tankerületi Központ tekintetében a még elégséges szolgáltatás mértékének megállapítása iránt – figyelemmel a már megkötött ezen tárgyú megállapodások jogellenességére.”

Ez alapján pedig közölték, hogy „jogszerű sztrájk a még elégséges szolgáltatásról történő – ugyancsak jogszerű – megállapodás létrejöttéig a Sztrájk tv. 4. § (3) bekezdése alapján nem tartható.

A tankerületi vezetőket a levélben arra kérték, hogy az érintett köznevelési intézményeket tájékoztassák erről, még a sztrájk kezdete előtt.

A levél a Klebelsberg Központból érkezett, Hajnal Gabriella nevében és megbízásából.

A döntés több szempontból is érdekes, ezek közül a legszembetűnőbb az, hogy a tankerületek által korábban aláírt megállapodást Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár támadta meg, aki egyébként részt sem vett a sztrájkot előkészítő tárgyalásokban. Emellett Hajnal Gabriella, a KK vezetője küldette ki a döntésről szóló levelet, miközben a Klebelsberg Központ szintén nem vett részt az egyeztetésekben, az elégséges szolgáltatásról szóló megállapodásokat pedig a tankerületek maguk intézték, külön-külön (szintén elég különös módon).

Külön érdekesség, hogy – ahogy azt korábban Szűcs Tamás is jelezte a Mércének – maga Hajnal Gabriella egy tegnapi egyeztetésen még azon az állásponton volt, hogy a pécsi tankerületben a megállapodással minden a legnagyobb rendben van.

Ehhez képest különösen érdekes, hogy egy fél nappal később már egészen más álláspontot képviselve szólt le a tankerületekbe.

„Én már elég sok sztrájkot láttam, de ilyet még sosem” – nyilatkozta a Mércének Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi ügyvivője, aki szerint példa nélküli az eljárás, amellyel a tankerületek megakadályozták a munkabeszüntetést.

Nagy Erzsébet is jelezte, hogy a PDSZ bíróságra viszi az ügyet, ám arra is felhívta a figyelmet, hogy az oktatási kormányzat így egy vissza nem térő lehetőségtől fosztotta meg a pedagógusokat:

„Szolidaritási sztrájk lett volna, kifejezetten a mai naphoz, március 14-re meghirdetett önkormányzati- és közszolgálati dolgozók sztrájkjához kötődve. Bármi is legyen a bíróság döntse, ezt az alkalmat az már nem hozza majd vissza.”

A PDSZ álláspontja szerint jogszerűtlen volt az a mód, ahogyan a tankerületek lényegében leállíttatták a sztrájkot – ám a pedagógusok érdekében úgy döntöttek, hogy ők maguk is inkább arra kérik a tanárokat, hogy ne kezdjenek munkabeszüntetésbe. Inkább jogi útra terelik az ügyet.

11 órától a Kossuth téren is sajtótájékoztatót tartott a közszolgálati sztrájkot szervező Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), illetve a sztrájkkal szolidáris más szervezetek.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke köszöntötte a sztrájkolókat és köszönetet mondott azoknak, akik szolidaritásukat fejezték ki a közigazgatásban dolgozóknak. A szakszervezeti vezető szerint legnagyobb számban (kb. 7000 ember) az önkormányzati dolgozók tették le ma a munkát, kisebb számban pedig a központi közigazgatás dolgozói is. Elmondása szerint a közszolgálati rabszolgatörvény miatt jelenleg utóbbiak vannak a legnehezebb helyzetben.

Boros Péterné hosszan sorolta az ágazatban dolgozók problémáit, és kitért arra is, hogy 11 év után a kormányzat most kb. 17 ezer alkalmazottnak biztosít 20 százalékos béremelést. Ugyanakkor ebben az időszakban a reálkereset veszteség 50 százalékos volt, így az MKKSZ azt szeretné elérni, hogy a béremelések mértéke legalább ezt a veszteséget pótolja.

A szakszervezeti vezető szerint a mai sztrájk révén a dolgozók kifejezték akaratukat a 12 pontos sztrájkövetelések teljesülése iránt, a szakszervezetnek most az a feladata, hogy ezeket a követeléseket sikerre vigye.

Felszólalt a sajtótájékoztatón Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) vezetője is. Eredetileg a SZÁD is csatlakozott volna az MKKSZ sztrájkjához, ám végül a kormányzattal folytatott tegnapi tárgyalásokon ígéretet kaptak a bérrendezésre, így a sztrájkot leállították, de sztrájkészültségben maradtak.

Köves Ferenc elmondta, a kormányzat is elismerte követeléseik jogosságát, ígéreteik viszont csak a nulladik lépést jelentenek, most jön az igazi munka: feltölteni az ígéreteket konkrét tartalommal. Köves szerint a szociális ágazatban dolgozók bérei a bértábla legalján vannak, sok olyan alkalmazott van, aki még a minimálbért sem kapja meg.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSSZ) vezetője a szolidaritás fontosságáról beszélt. A legnagyobb szakszervezeti konföderáció nemrégiben újraválasztott elnök szerint a sikeres sztrájkokat folytató ipari dolgozók buzdították arra, hogy a MSZSZ vállaljon szolidaritás a közigazgatásban dolgozókkal.

Szerinte a magyar munkavállalókban él a szolidaritás, él az összefogás, és a novemberben, a kafetéri megszüntetése elleni tüntetésekkel elkezdődött szakszervezeti folyamat most újabb állomáshoz érkezett: „együtt kell fellépni a kizsákmányoló munkáltatók és a kizsákmányoló kormány ellen”.

Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a kormányzat által meghiúsított szolidaritási sztrájkjukról beszélt. Elmondása szerint a 60 tankerületből négyben sikerült megegyezniük az elégséges szolgáltatásról a munkáltatóval, de ma reggel utóbbi ezeken a helyeken is ellehetetlenítette a két órás sztrájkot.

Szűcs szerint elképesztő és felháborító, ami történt, és bírósághoz fordulnak az ügyben. Kordás László szerint a kormányzat munkavállalói alapjogot sért, éés ezzel a nemzetközi joggal is szembemegy.

Felszólalt Klausz Heeger, a Független Szakszervezetek Európai Szövetségének (CESI) a főtitkára is, aki 5 millió európai köztisztviselő nevében fejezte ki támogatását a magyar sztrájkolókkal.

Bár a szolidaritási sztrájkot, amit a PDSZ hirdetett meg, az utolsó pillanatban az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a tankerületek végül elkaszálták, azért nem maradt tanári kiállás nélkül a mai nap.

A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai ugyan tudomásul vették, hogy a PDSZ arra kérte a pedagógusokat, hogy saját érdekükben ne kezdjenek inkább sztrájkba, de egy fotó erejéig összeálltak, hogy ebben a formában legalább kifejezzék szolidaritásukat a közszférában dolgozókkal.

Nagy László, az iskola pedagógusa, és egyben a helyi sztrájkbizottság tagja a Mércének elmondta: előzetes felmérésük szerint a tantestület 60 százaléka vett volna részt a sztrájkban, ha erre lehetőségük lett volna. Viszont miután kiderült, hogy erre jogszerű lehetőségük nincsen, úgy döntöttek, hogy

„Maximálisan támogatjuk a közszolgálati dolgozók ágazati követeléseit, ezért döntöttünk a szolidaritási gesztus mellett” – mondta a pedagógus.

Nagy László azt is jelezte: mivel minden óra meg lett tartva, kötelezettségeiknek eleget tettek, így nem gondolja, hogy ez a szimbolikus kiállás retorziókat vonna maga után.

Ez már csak azért is fontos kérdés, mert a kockásinges tiltakozások idején azért volt példa arra, hogy a megmozdulásokban résztvevő tanárokat, igazgatókat szorongatták.

És volt, aki nem tudott részt venni a gimnáziumban a fotózáson, ugyanis éppen osztálykiránduláson van, mégis részt vett a szolidaritási gesztusban:

A Kölcsey Ferenc Gimnázium két osztálykirándulást vezető pedagógusa, Törley Katalin és Erőss Orsolya egyenesen Normandiából fejezte ki szolidaritását.

A közigazgatási dolgozók sztrájkjának keretén belül az aHang szervezésében rövid szolidaritási akcióra került sor a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság épületében. Körülbelül 20-30 aktivista (köztük a Szabad Egyetem néhány tagja is) ment be az intézmény ügyfélszolgálatára és ott felolvasták az MKKSZ által megfogalmazott 12 pontos sztrájkkövetelési listát.

A sztrájkoló közigazgatási dolgozók 12 pontja

A követelések között a közigazgatásban dolgozók munkakörülményeinek és bérezésének javítása, a nyugdíjból visszatérők helyzetének rendezése szerepel.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság nem először kerül a tiltakozók célkeresztjébe, múlt héten a parlament plenáris üléséről kivonuló ellenzéki képviselők is ide vonultak, hogy felhívják a figyelmet az intézményben dolgozók nehéz helyzetére, illetve hogy demonstráljanak a közszolgálati rabszolgatörvény ellen.

Az akcióról készült élő közvetítésünket itt nézhetitek meg:

Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság (OKSZ) tegnapi ülésén támogatásáról biztosította a ma sztrájkba lépő szakszervezeteket. Emellett szolidaritását fejezte ki „a munkavállalói, közalkalmazotti, közszolgálati jogokért kiálló dolgozókkal és azok szakszervezeti vezetőivel; felkéri továbbá ágazati tagszervezeteinek tagjait, hogy szolidaritásuk jeleként tűzzék ki a kék szalagot.”

A felhívásnak eleget is tett például a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, kifejezve szolidaritásukat.

Mint írják:

„A sztrájkoló köz- és kormányzati tisztviselők felé a KKDSZ szolidaritását a kék szalag március 14-ei kitűzésével nyilvánítjuk ki.”

Az MKKSZ és az aHang a Nyugdíjfolyósító Intézetben tart épp forgalomlassító akciót, melynek keretében felolvassák követeléseiket, és lassítják a forgalmat.

Élő közvetítésünk itt nézhető:

Bár tegnap este még úgy tűnt, hogy 4 tankerületben lehet jogszerűen sztrájkolni, a PDSZ által meghirdetett kétórás szolidaritási sztrájkot, illetve az erről szóló, már aláírt megállapodásokat ma reggelre az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az érintett tankerületek megtámadták.

Szűcs Tamást, a PDSZ elnökét telefonon értük el, a Mércének azt nyilatkozta:

a négy tankerületben összehangoltan, reggelre minden munkáltató közölte az utasítást, hogy a sztrájk jogszerűtlen, ezért nem lehet megtartani.

Szűcs Tamás szerint „totálisan téves és rosszhiszemű ez a megállapítás, annak fényében különösen, hogy Hajnal Gabriella tegnap egy megbeszélésen még hangsúlyozta, hogy a pécsi tankerületi megállapodással minden rendben van, vagyis még a Klebelsberg Központ vezetője szerint is lehetett volna ott jogszerűen sztrájkolni.”

A PDSZ elnöke jelezte, hogy bíznak benne, a bíróság kimondja majd, hogy a tankerületek jártak el joszerűtlenül, amikor az utolsó pillanatban beblokkolták a sztrájkot.

„Súlyosan megsértik a sztrájktörvényt a munkáltatók ezzel a lépéssel. Felháborítónak tartjuk, hogy ilyesmi megeshet, ennek ellenére arra kértük a kollégákat, hogy saját érdekükben ne vegyék fel a sztrájkot. Sokakban olyan nagy az indulat jelenleg, hogy nekem is jelezték, meghátrálásnak veszik, ha ezt kérem tőlük, de véleményünk szerint a pedagógusok most akkor járnak most a legjobban, ha egyénileg nem sodorják magukat veszélybe, hanem közösen, bírósági úton járunk el” – nyilatkozta Szűcs Tamás a Mércének.

Komjáthi Imre, az MSZP alelnöke is kiáll a közszolgálati dolgozók sztrájkja mellett, a Mércére írt vendégcikkében:

Élő példákat látok a lakóhelyemen is arra, hogy mennyire túlterheltek a hivatali dolgozók. Damoklész kardjaként lebeg a fejük felett, hogy ha nem sikerül időben lezárniuk egy ügyet, akkor tízezer forint rendbírságot kapnak!

Nemcsak túlóráról szól a dolog, hanem szabadságmegvonásról is, hiszen 25-ről 20 napra és csökken az alapszabadságuk; és pénzmegvonásról is, hiszen sok helyen a cafetériát is megvonják tőlük.

Lehet, hogy a kormánytisztviselőkön kívülről nem látszik a forradalmi hevület, de azért belül nagyon is ott van.

Azonban félnek az emberek, félnek a retorzióktól, féltik a munkahelyüket – és valóban, minden akciónak van mérlegelendő kockázata.

A teljes cikk itt olvasható.

Boros Péterné után Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is beszédet mondott a XV. kerületi Polgármesteri Hivatalban.

Mint jelezte: a versenyszférában szerveződő konföderáció vezetőjeként azért érezte fontosnak, hogy a közszféra dolgozóinak sztrájkján beszédet mondjon, hogy ezzel is tovább erősítse a szakszervezetek közti szolidaritást.

A sztrájkról, mint a nyomásgyakorlás eszközéről a következőket mondta:

„Nem az a célunk, hogy felfordulást keltsünk, hanem az, hogy tárgyalóasztal mellett meg tudjunk állapodni a munkáltatókkal, vagy akár a kormánnyal a munkavállalók érdekeit képviselve. De ha erre van szükség, nem  riadunk vissza ettől az eszköztől sem.”

Kordás László is sok sikert kívánt a sztrájkba lépő önkormányzati dolgozóknak a munkavállalói jogokért vívott harcukban.

Pécsen forgalomlassító demonstrációval támogatják meg a mai sztrájkokat.

Élő közvetítésünk az eseményről itt nézhető:

Korábbi bejelentkezésünk pedig itt:

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke a XV. kerületi Polgármesteri Hivatalban nyitotta meg az önkormányzati dolgozók mai sztrájkját.

Az MKKSZ elnöke a sajtótájékoztatón elmondta:

szerte az országban közel 7500 önkormányzati dolgozó lép a mai napra sztrájkba, ami az ágazatban dolgozó 17 ezer fő igen jelentős része.

Boros Péterné ismét felszólította a kormányt az ágazatban dolgozók bérhelyzetének rendezésére.

„A szakszervezeteknek az a dolga, hogy visszahozzák a társadalmi szolidaritást, hogy egy nagyon rossz világban is van helye a kiállásnak. Mi vagyunk az ország ajtóereje. Mi, munkavállalók. És látjátok, sokan vagyunk. Ez a hajtóerő akkor működik, ha meg van szervezve.”

Emellett jelezte: május elsején nem ünnepelni fognak, mert nem az ünnep ideje van akkor, ha valaki haragos. Márpedig sokan dühösek most a munkavállalók között.

„Úgy kell készülnünk, hogy mindenki megértse, akinek hatalom van a kezében: elmentünk a falig. De már szeretnénk visszajönni.”

A sajtótájékoztatót élőben közvetítettük, itt lehet megnézni:

A PDSZ tájékoztatása alapján a következő munkáltatókkal sikerült megkötni a március 14-re meghirdetett szolidaritási sztrájkunk idején teljesítendő elégséges szolgáltatásra vonatkozó megállapodást.

Ahogy azt korábban is írtuk, azokban a tankerületekben és szakképzési centrumokban, ahol nem született megállapodás, jogszerű sztrájkra nincs lehetőség.

Tehát a következő tankerületekben és centrumokban sikerült időben megállapodni:

  • Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum
  • Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum
  • Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum:
  • Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum
  • Szegedi Szakképzési Centrum
  • Szekszárdi Szakképzési Centrum
  • Miskolci Szakképzési Centrum
  • Ózdi Szakképzési Centrum
  • Ceglédi Szakképzési Centrum
  • Pécsi Szakképzési Centrum
  • Kecskeméti Szakképzési Centrum
  • Siófoki Szakképzési Centrum
  • Dunakeszi Tankerületi Központ
  • Kelet-Pesti Tankerületi Központ
  • Közép-Pesti Tankerületi Központ
  • Pécsi Tankerületi Központ
  • Szigetszentmiklósi Tankerület Dunaharaszti II. Rákóczi Ferenc Iskola

Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke korábban jelezte: többszáz résztvevő tanárra számítanak a szolidaritási sztrájkban.

„A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Pécsi Intézményi Szervezete szolidaritását nyilvánítja ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által szervezett március 14-i sztrájkkal kapcsolatban” – olvasható a PDSZ Facebook-oldalán.

Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke korábban kétórás szolidaritási sztrájkot hirdetett a oktatási ágazatban.

A PDSZ elnökével a Mérce korábban interjút is készített a készülő sztrájkról, akkor Szűcs optimistán nyilatkozott, de nem titkolta azt sem, hogy fennáll a lehetősége annak, hogy – ahogy korábban is – a tankerületek mindent megtesznek majd, hogy a pedagógusok kétórás munkabeszüntetésében fennakadást okozzanak.

És úgy tűnik, sikerült is megtalálni az ehhez szükséges eszközt: az időhúzást.

Ahogy azt mi is megírtuk: a közszférában dolgozók március 14-re meghirdetett sztrájkjához csatlakozó Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a törvényi szabályozásnak megfelelően felvette a kapcsolatot a tankerületekkel a sztrájkhoz szükséges elégséges szolgáltatás részleteiről, azonban a megkeresett 104 tankerület mindegyikétől azt a választ kapta, hogy a március 7-i csütörtök 12 órát tartják a legalkalmasabbnak az egyeztetésre.

A kerületek azt állították, hogy egymástól teljesen függetlenül döntöttek egyesével úgy, hogy a csütörtök 12 órát adják meg a legalkalmasabb időpontnak.

A PDSZ előzetes felmérése alapján a válaszadó pedagógusok mintegy 80 százaléka támogatta a munkabeszüntetést.

És a legtöbb helyen hétfőn jelezte a tankerület, hogy nem írja alá az elégséges szolgáltatásról szóló megállapodást, így viszont már nem volt idő arra, hogy a tárgyalás újrainduljon – minek következtében az ország legtöbb iskolájában nem tarthatnak ma szolidaritási sztrájkot törvényesen a pedagógusok.

Ahol viszont a tankerület időben rábólintott a megállapodásra (három helyen), ott lesz szolidaritási sztrájk az iskolákban, 8 és 10 óra között, (például Budapesten néhány helyen, vagy éppen Pécsett), ezekről is hírt adunk majd.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke az InfoRádiónak  azt nyilatkozta:

a valóban halaszthatatlan ügyek kivételével három fővárosi kerületben, egy megyei jogú városban, illetve több községben nem lehet majd ügyeket intézni.

Azt, hogy pontosan hol lesz sztrájk, a szakszervezet nem közölte, de annyit lehet tudni, hogy összesen 7200-an vesznek részt országszerte az egész napos munkabeszüntetésben.

Tegnap késődélután az MKKSZ Facebook-oldalán jelent meg az a nyilatkozat, amiből kiderült, hogy a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete mégsem sztrájkol ma. Ebből kiderült, hogy a sztrájktárgyaláson jutottak eredményre, ám a sztrájkkészültséget továbbra is fenntartják. Mint írták:

„Az MKKSZ sztrájkbizottsága és a SZÁD sztrájkbizottsága felhatalmazása alapján bejelentjük, hogy az MKKSZ és a SZÁD – az EMMI, az MSZ-EDDSZ, MKKSZ, SZÁD 2019. március 13-ai sztrájktárgyalásának elfogadott emlékeztetőjében foglalt megállapodásra hivatkozással – 2019. március 14-ére a szociális ágazatban meghirdetett sztrájkot felfüggeszti és nem tartja meg.
A megállapodásban foglaltak megvalósulásáig azonban a sztrájkkészültséget fenntartjuk.”

A Népszava azt írta: az Emberi Erőforrások Minisztériuma kollektív szerződést és ütemezett béremelést ígért a szociális munkásoknak.

  • a tanárok 8 órától 10 óráig tartanak szolidaritási sztrájkot
  • az állami dolgozók, köztisztviselők, közszolgálati dolgozók, szociális munkások a reggeli munkaidővel kezdve sztrájkolnak
  • 8 órától Boros Péterné a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók  Szakszervezetének  (MKKSZ) a XV. kerületi önkormányzatnál tart beszédet
  • 11 órától a Kossuth téren gyülekeznek a sztrájkolók

Januárban jelentette be a közszféra dolgozóit tömörítő Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD), hogy országos sztrájkra készülnek az önkormányzati köztisztviselők, a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak, valamint a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében.

A három ágazat követelései:

1. Azonnali béremelést!

2. Az elvett 5 nap szabadság visszaadását!

3. Kevesebb túlórát, de azokat fizessék ki!

4. A rugalmas munkaidő visszaállítását!

5. Az ebédszünet legyen újra a munkaidő része!

6. A munkaévek és a tapasztalat elismerését!

7. A szakszervezeti jogok visszaadását!

8. A korkedvezményes nyugdíjat!

9. Ne vegyék el a munkát vállaló szakemberek nyugdíját!

10. Szűnjön meg a munkáltatói önkény!

11. Július 1. legyen újra a közigazgatás napja!

12. A Nemzeti Munkaügyi Kerekasztal felállítását!

A dolgozókat negatívan érintő kormányzati intézkedések, valamint az alacsony bérek miatt ősszel is több alkalommal tiltakoztak a szféra dolgozói, azonban a kormányzat akkor gyakorlatilag semmibe vette követeléseiket.

A közszférában tavaly év végén tömeges leépítések történtek, melyek során a kormány többek között a megmaradó dolgozók magasabb fizetésének és jobb munkakörülményeinek ígéretével igyekezett megosztani a dolgozókat, azóta azonban nem történt előrelépés az ügyben.

Teljes bizonytalanság

Boros Péterné az MKKSZ elnöke február végén jelezte, hogy a sztrájkelőkészítő-bizottság tárgyalásai a kormányzattal sikertelennek minősíthetőek, ezért hivatalos levélben is tájékoztatták Gulyás Gergely és Pintér Sándor minisztereket a sztrájk tényéről.

Boros Péterné elmondta, hogy a bérek rendezésével és a növekvő túlórákkal kapcsolatban teljes a bizonytalanság az államigazgatásban, sokan máris a pályaelhagyáson gondolkodnak.

Közölte, az állami intézményeknél, önkormányzatoknál a túlterheltség immár elviselhetetlen méreteket öltött, „13. havi munka már van, 13. havi bér még nincs.” A szakszervezeti vezető szerint kifejezetten a bérrendezés mellett a munkakörülmények rendezése és a több megbecsülés is a sztrájkakció céljai.

Köves Ferenc, a SZÁD elnöke ugyanekkor mindehhez hozzátette, a bérhelyzetet tekintve a szociális ágazat évtizedek óta a bérhelyzet sereghajtója, „talán csak a mezőgazdasági idénymunkások” keresnek rosszabbul mint ők. Köves szerint a probléma a rendszerszintű, egyetlen eddigi kormányzat sem volt hajlandó érdemben foglalkozni az ágazattal, pedig szerinte minden társadalom egyik legfontosabb tulajdonsága az, hogyan bánnak a leginkább elesettekkel.

Ezzel szemben a szociális munkások bére jelenleg nem éri el a szakmunkás minimálbért „ez pedig felháborító és megalázó!”

Szolidaritás

Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, és az Országos Sztrájkelőkészítő- és Demonstrációs Bizottság (OSZ) ügyvivője már korábban is a sztrájkot látta az egyetlen nyomásgyakorló eszköznek, aminek még van értelme. Így február végén ő is jelezte, hogy bár a közoktatási szféra a közszolgáktól elkülönülő ágazat, ugyanakkor szolidaritásukat fejezik ki a közszolgálati sztrájkkal, ennek jeléül pedig kétórás figyelmeztető sztrájkkal csatlakoznak a március 14-i akcióhoz.

Miközben Szűcs szerint a követelések nem az oktatási ágazat követelései, azok őket is érintik, ezért úgy a köz-, mint a versenyszféra szakszervezeteit szolidaritási akciókra hívta fel.

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}
Olvass tovább!