Május elsején folytatódik a közszolgálati dolgozók harca, a pedagógusok bíróságra mennek

Bár előzetesen nehéz volt megtippelni, hogy hogyan alakul a mai sztrájk, izgalmakból nem volt hiány.

A Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) tegnap késődélután bejelentette, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma kollektív szerződést és ütemezett béremelést ígért a szociális munkásoknak, ezért elálltak a mai sztrájktól.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) viszont eredménytelennek minősítette a saját tárgyalásait a kormánnyal, így maradt a munkabeszüntetés, mint nyomásgyakorló eszköz bevetése.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke reggel 8-kor bejelentette, hogy országszerte 7.500 munkavállaló vette fel a sztrájkot az önkormányzatoknál. Ez az ágazatban dolgozó 17.000 fő igen jelentős része.

Boros Péterné korábban jelezte, hogy „a valóban halaszthatatlan ügyek kivételével három fővárosi kerületben, egy megyei jogú városban, illetve több községben nem lehet majd ügyeket intézni.”

Az MKKSZ elnöke ezután a nyugdíjfolyósító Intézethez ment, ahol aktivisták egy csoportja forgalomlassító akciót hajtott végre, melynek keretében az ügyintézést lassították be, eközben pedig felolvasták követeléseiket.

Boros Péterné később a Kossuth téren bejelentette, hogy május elsején folytatják a tiltakozást, méghozzá egy „haragos” felvonulással. Jelezte továbbá, hogy a mai sztrájkkal a munkavállalók és a munkabeszüntetéssel szolidáris dolgozók kifejezték akaratukat, hogy támogatják a szakszervezet 12 pontos sztrájkkövetelését,

a szakszervezetnek pedig ezek után az a dolga, hogy „a teljesítésig vigyék ezt az akaratot.”

A pedagógusok szolidaritási sztrájkja már közel sem ment ilyen flottul. Azt előzetesen is lehetett tudni, hogy a tankerületek időhúzással próbálják meg ellehetetleníteni a tiltakozást, ennek ellenére egészen ma reggelig úgy tűnt, hogy 4 tankerületben (a 104-ből…) mégis csak lehet majd sztrájkolni.

Csakhogy Hajnal Gabriella, és az általa vezetett Klebelsberg Központ közbeszólt: levélben közölték a tankerületekkel a 8 órára meghirdetett sztrájk előtt, hogy a korábban aláírt megállapodásokat az elégséges szolgáltatásokról jogellenesnek tekintik és bíróságra viszik az ügyet.

Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke a Mércének is jelezte, hogy felháborítónak tartják, hogy ilyen összehangolt trükközéssel lehetetlenítették el az amúgy teljesen jogszerű megállapodáson nyugvó szolidaritási sztrájkjukat.

Álláspontjuk szerint a minisztérium és a KK eljárása volt jogszerűtlen, úgyhogy bírósághoz fordulnak. Emellett azonban a pedagógusokat saját érdekükben arra kérték, hogy ne vegyék fel a sztrájkot.

Így sem maradt szó nélkül a mai sztrájknap: a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium pedagógusai szolidaritásukról biztosították a közszolgálati dolgozókat, és erről fotót is készítettek.

Nem ők voltak az egyetlenek: több szakszervezet is kifejezte szolidaritását az MKKSZ égisze alatt sztrájkoló dolgozókkal, köztük a KSH két szakszervezete, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete és az Autonóm Területi Szakszervezet is.

Pécsen emellett útzárral és flashmobbal is tiltakoztak a közszolgálati dolgozók kizsákmányolása ellen (erről élőben is közvetítettünk a Mércén, itt lehet megnézni)

Összességében tehát az MKKSZ a mai napon összehangolt, látványos megmozdulást szervezett, bár kétségkívül nem volt könnyű dolguk. Az elmúlt időszakban a kormány cinikus megjegyzésekkel igyekezett hitelteleníteni a szakszervezeti törekvéseket (elég csak megnézni Németh Szilárd Facebook-posztját, hogy kiderüljön, mennyire), miközben a tárgyalóasztalnál nem közelítettek az álláspontok. Az ágazatban valóban óriási problémák vannak – a folyamatos fluktuációtól a megalázóan alacsony bérekig –, így az, hogy a dolgozók több mint 40 százaléka beszüntette a munkát egy napra, azt mutatja, hogy a közszolgálati dolgozók kiszolgáltatottságuk ellenére (vagy tán épp azért) immár tényleg hajlandóak drasztikusabb nyomásgyakorló eszközökhöz nyúlni, hogy érdekeiket érvényesítsék.

Május elseje, a munkásünnep pedig jó alkalom lehet a további tiltakozásra, kérdés, hogy ki lehet-e húzni a mostani lendülettel odáig, illetve hogy a kormány nem húz-e elő a kalapjából egyet a már jól bevált trükkjei közül, hogy leszerelje a tiltakozó hangokat.

A pedagógusok helyzete azonban aggasztó: nem először látjuk, hogy a tankerületek megfélemlítéssel és zavarkeltéssel igyekeznek elhallgattatni a tiltakozó tanárokat, azonban újdonság az, hogy ilyen látványos módszerhez folyamodtak. A PDSZ számára abban (is) álla  kihívás, hogy képesek lesznek-e ezek után mozgósítani a pedagógusokat, illetve hogy a bíróságon vajon érvényt tudnak-e szerezni az igazuknak.

Az biztos, hogy a mostani eljárás sok pedagógusban nagy felháborodást szült.

Látványossá tette ugyanis, hogyan telepszik rá az oktatásra a kormányzat, és hogyan fojtja el már csírájában a tiltakozás lehetőségét is. Viszont ezek után joggal merülhet fel a pedagógusokban a kérdés, hogy ha a sztrájktörvény és a szakszervezet sem képes garantálni, hogy élhetnek egyáltalán nyomásgyakorló eszközökkel, miként fejezhetik ki elégedetlenségüket az egyébként valóban egyre kaotikusabb közoktatásban.

Ahogy mondani szokták: innen szép nyerni.

Címlapkép: MTI/Bruzák Noémi