Áder János váratlanul aláírta a rabszolgatörvényt

Összhangban Orbán Viktor mai magabiztos megszólalásával, Áder János köztársasági elnök a mai napon aláírta a Munka Törvénykönyve rabszolgatörvény néven elhíresült módosítását

– írja a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapja.

Az indoklásban Áder kifejti:

  1. A módosítás nem ütközik az Alaptörvény rendelkezéseibe, így jogszerű keretek között, alkotmányosan nem kifogásolható.
  2. Számos országban (például Egyesült Királyság, Dánia, Írország, Csehország) a túlóra mértéke a magyarországival megegyező, vagy azt meghaladó mértékű.
  3. A törvény munkavállalókra vonatkozó hatásai tekintetében a következőket állapította meg:
  • a Munka Törvénykönyvének a munkavállalókat védő rendelkezései nem csorbultak, sőt, az eddiginél több túlórát csak a munkavállaló előzetes írásbeli hozzájárulását követően lehet végezni;
  • a munkaadó nem büntetheti a munkavállalót azért, mert túlmunkát nem vállal, vagy a túlmunka vállalására vonatkozó korábbi nyilatkozatát visszavonja;
  • a kollektív szerződések csak a munkavállaló javára térhetnek el az új szabályoktól;
  • a túlmunkáért járó díjazást ezután is változatlan feltételekkel fizethetik ki a munkaadók;
  • nem szűkült a szakszervezetek azon lehetősége, hogy a munkavállalóknak a kollektív szerződések révén még nagyobb védelmet biztosítsanak.

Áder ezen megállapítások fényében elrendelte a törvény kihirdetését.

A köztársasági elnök kifejti, véleménye szerint

„a Munka Törvénykönyvének módosítása az aggodalmak ellenére sem lehet akadálya annak, hogy a munkavállalók karácsonya áldott, a két ünnep közötti időszak békés, az új esztendő pedig nyugodt legyen.”

A szakszervezetek az elmúlt időszakban többször is azzal fenyegettek, általános sztrájkot szerveznek abban az esetben, ha Áder aláírja a rabszolgatörvényt, így most náluk pattog a labda.

Áder ismét tanúbizonyságát tette annak, a népakarat, a magyar állampolgárok és a munkások érdeke ellenében hajlandó kritikátlanul kiszolgálni a Fidesz-kormányt, ezúttal a tőkések és a multinacionális vállalatok érdekében.

A törvény értelmében január elsejétől a cégek évente négyszáz – ötven munkahétre számolva heti nyolc – túlórát rendelhetnek el munkásaik számára, melyeket három éves munkaidőkeretben kell csak kifizetniük. Ez lehetővé teszi, hogy amennyiben ez időn belül van olyan időszak, mikor kevesebb a megrendelés, így nincs szükség folyamatosan a munkaerőre, lepihentessék az elvégzett túlmunkát, így a munkásra terhelve a bevételkiesés egy részét.

Ezen lépésével egyébként a holnapi tüntetés „Ne írd alá János!” mottója okafogyottá válik, azonban a köztársasági elnök továbbra is biztosította a tüntetőfolklórban ráaggatott becenév hosszútávú további használatát.

Áder nyilatkozatának teljes szövege itt olvasható:

A Munka Törvénykönyvének módosítását – amit az Országgyűlés december 12-én fogadott el – három szempontból vizsgáltam meg.

Elsőként megállapítottam, hogy a módosítás nem ütközik az Alaptörvény rendelkezéseibe, így jogszerű keretek között, alkotmányosan nem kifogásolható.

Másodszor összevetettem az új túlóraszabályozás rendelkezéseit más európai országokéval. Megállapítottam, hogy számos országban (például Egyesült Királyság, Dánia, Írország, Csehország) a túlóra mértéke a magyarországival megegyező, vagy azt meghaladó mértékű.

Harmadszor megvizsgáltam, hogy a Munka Törvénykönyvének módosítása miként érinti Magyarország 4 és fél millió munkavállalóját. Csökkentek-e a munkavállalók védelmét szolgáló garanciák?

Megállapítottam:
– a Munka Törvénykönyvének a munkavállalókat védő rendelkezései nem csorbultak, sőt, az eddiginél több túlórát csak a munkavállaló előzetes írásbeli hozzájárulását követően lehet végezni;
– a munkaadó nem büntetheti a munkavállalót azért, mert túlmunkát nem vállal, vagy a túlmunka vállalására vonatkozó korábbi nyilatkozatát visszavonja;
– a kollektív szerződések csak a munkavállaló javára térhetnek el az új szabályoktól;
– a túlmunkáért járó díjazást ezután is változatlan feltételekkel fizethetik ki a munkaadók;
– nem szűkült a szakszervezetek azon lehetősége, hogy a munkavállalóknak a kollektív szerződések révén még nagyobb védelmet biztosítsanak.

Mindezen szempontok alapján a mai napon elrendeltem a törvény kihirdetését.

A Munka Törvénykönyvének módosítása az aggodalmak ellenére sem lehet akadálya annak, hogy a munkavállalók karácsonya áldott, a két ünnep közötti időszak békés, az új esztendő pedig nyugodt legyen.

Magyarország minden polgárának szeretetteljes karácsonyt, a család és a barátok körében örömteli perceket és boldog új évet kívánok.

Áder János
Magyarország köztársasági elnöke

Olvass tovább!