Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A kormány is belátta a munkahelyi balesetek komolyságát, már csak jobb megoldások kellenének

Munkavédelmi tudatosság növelését célzó projektet indít a kormány- adta hírül az MTI.

A munkaügyi és munkavédelmi tudatosság növelésének mérföldköve lehet a Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése nevű projekt – mondta Simon Attila István munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár a 3,8 milliárd forintból megvalósuló kiemelt projekt nyitórendezvényén szerdán Budapesten.

A helyettes államtitkár azt is elmondta, hogy a kiemelt projekt forrásaiból többek között a munkavédelmi és munkaügyi tananyagok fejlesztését, konferenciák és kampányok szervezését támogatják. A hatósági munkát műszerek és gépjárművek beszerzésével, informatikai fejlesztésekkel segítik a program keretében – folytatta utalva arra, hogy a fejlesztések a kormányhivatalok munkájának az eredményességét javítják majd.

A munkavédelem területén márpedig van szükség fejlesztésre.

Még ha az állványról lezuhanó és abba belehaló munkások híre nem is ver akkora hullámokat, mint egy szurikáta, azért a probléma súlyosságát nem tagadhatjuk el. A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya által nyilvánosságra hozott adatok szerint évről évre növekszik a munkahelyi balesetek száma, tavaly összesen 23.387-ről tud a hatóság, ebből 79 végződött halállal.

Kép forrása: Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya

Szóval tragikus számokról és rémisztő tendenciákról beszélünk. Nem meglepő hát, hogy a kormányzat kezelni próbálja a helyzetet.

A kérdés azonban, hogy a megfelelő koncepcióval és eszközökkel teszi-e.

Fontos a tudatosság növelése, fontosak a képzések, és az ellenőrzés is, de senki nem tesz fel olyan alapvető kérdéseket, hogy vajon a tudatlanság-e az elsődleges oka ezeknek a baleseteknek.

Vajon csak ennyi áll a dolog mögött, hogy nem elég képzettek a munkavállalók és a munkáltatók?

Nem.

Kettős nyomás is nehezedik a munkavállalókra.

Egyrészt az elmúlt években a kormány mindent megtett azért, hogy kivegyen a dolgozók kezéből minden olyan eszközt, amellyel saját érdekeiket érvényesíthetnék a munkaadókkal szemben. A munka törvénykönyvének átalakítása megnehezítette az érdekérvényesítést, és így szükségszerűen több mozgásteret adott a cégeknek, akik akár a munkavédelmi előírásokon is spórolhatnak egy adagot, a dolgozók kárára.

Másrészt azonban a kormány a kis- és középvállalkozókkal sem bánik túl jól. Miközben a nagyvállalatok társasági adóit 19-ről 9-re csökkentette, addig a kisebb cégek csak egy százalékos adócsökkentést kaptak, a túlzott bürokrácia és az adóterhek összetettsége pedig rengeteg kisvállalkozást a feketegazdaságba kényszerít. Ahol a munkavédelmi előírások gyakran a legutolsó utáni szempontot jelentik.

Nem meglepő tehát, hogy a helyettes államtitkár elmondása szerint a munkaügyi hatóság által ellenőrzött munkáltatók 74 százalékánál tártak fel munkaügyi jogsértéseket tavaly.

A projekt a hatóságok jobb műszaki felszerelését is előirányozza, és kétségtelen, hogy a hatékony ellenőrzésnek lehet pozitív hatása. Ám amíg a fent említett tényezők léteznek, addig az ellenőrzések csak tüneti kezelést nyújthatnak.

Ha tehát tényleg javítani akar a kormány a helyzeten, akkor a felvilágosító tevékenység után lehetőséget kellene adnia arra, hogy a „tudatos” dolgozóknak legyen érdekérvényesítési lehetőségük, képesek legyenek rávenni a munkaadókat a munkavédelmi szabályok betartására.

Másrészt pedig a nagyvállalatok helyett a kis- és középvállalkozások terheink kellene enyhíteni, és így elősegíteni mind a gazdaság kifehérítését, mind pedig azt, hogy a munkavédelem ne sokadlagos szempont, úri huncutság legyen a szemükben.

Első lépésként talán már azt is fejlődésként könyvelhetnénk el, ha a kormányzat nem százmilliókban, hanem emberi életekben mérné a munkavédelmi utasítások nem betartása által okozott károkat.

Olvass tovább!