Szabadságunkat csak a társadalmi cselekvés védheti meg

A civil szervezetek és velük együtt az egész magyar társadalom szabadságát frontális támadás érte 2017. június 14-én, amikor a Fidesz megszavazta a civil szervezetek megbélyegzéséről szóló törvényt. A jogszabály megnehezíti a civilek működését, növeli az amúgy is elhatalmasodó bizalmatlanságot a társadalom tagjai között, elszigeteli őket egymástól. A törvény egyértelmű üzenetet hordoz magában: a Fidesz nem tűri, hogy hatalmát bármi is korlátozza; ahogy megszállta és leépítette a független alkotmányos intézményeket, úgy a társadalmi önszerveződés szabadságát, a legutolsó hatalmi ellensúlyt is fel akarja számolni.

(Fotó: Facebook / Momentum Mozgalom)

A Momentum alapvető kötelességének tekintette a népszavazás kezdeményezését. A Civilizációban együttműködő civil szervezetek üdvözölték, hogy a Momentum kiállt a civileket megbélyegző törvény ellen, ugyanakkor kifejezték aggályaikat a népszavazási kezdeményezés kapcsán, mondván az nem megfelelő eszköz a törvény eltörlésére. Legutóbb M. Tóth Balázs foglalta részletesen össze ezeket az aggodalmakat. A Momentum alapvetésként tekint a civil szervezetek függetlenségére, és tiszteletben tartja azoknak a népszavazással kapcsolatos minden döntését és véleményét. Megérti, ha vannak olyan civil szervezetek, akik a népszavazás támogatását nem tartják összeegyeztethetőnek a tevékenységükkel, és üdvözli azokat a civileket, akik céljukat a népszavazással is el kívánják érni.

A Momentum határozott álláspontja, hogy a civiltörvény az egész társadalom szabadsága elleni támadás, ami ellen kizárólag a cselekvő társadalom léphet fel. A mai Magyarországon a civiltörvény nem csak jogi ügy, hanem pártokon felüli politikai kérdés, amely ennek megfelelő cselekvést igényel. Szerintünk a tettek egyik elengedhetetlen feltétele a népszavazás.

Miért gondoljuk, hogy a népszavazás a válasz?

  • a népszavazás lehetőséget ad a társadalom mozgósítására, és a demokrácia társadalmi bázisának újjáépítésére;
  • lehetőséget ad a civil szervezeteknek, hogy ügyüket megismertessék a társadalommal
  • nem zárja el a civileket párhuzamosan más jogi folyamatok megindításától – mi politikai cselekvést teszünk a jogi cselekvés mellé;
  • már nem bízhatunk a megszállt jogállami intézmények, így az Alkotmánybíróság fellépésében, mert ezek az intézkedések korábban sem vezettek eredményre;
  • a Fidesz nem csak a demokratikus intézményrendszert építette le, hanem megkezdte a demokrácia társadalmi bázisának a leépítését is. Ha ezt nem tudjuk megakadályozni, akkor a jogállam kiüresedik, és nincs mit várnunk az azt védeni hivatott intézményektől.

A civil szervezeteket megbélyegző törvény frontális támadás a civilek és az egész társadalom szabadsága ellen

 A civil szervezetek megbélyegzéséről szóló törvény hazug célja az, hogy növelje a civil szervezetekkel kapcsolatos adatok nyilvánosságát. Valójában azonban csak propaganda célokat szolgál, miközben emeli az adminisztrációs terheket, hiszen csak olyan adatok közzétételét írja elő, amelyek már eddig is elérhetőek voltak. A „külföldről támogatott szervezet” megjelölés használatának előírása kizárólag arra alkalmas, hogy a kormány megtévesztő gyűlöletkampánnyal növelje a civilekkel szembeni bizalmatlanságot.

Miközben eljátssza, hogy a civil szervezetek átláthatóságáért aggódik, arra nem ad magyarázatot, hogy a közpénzből pártpolitikai érdekeket szolgáló CÖF és a Fidesz udvari focicsapataihoz áramlott TAO-pénzek esetében miért nem lép fel hasonló határozottsággal. Továbbá az intézkedés azt sem indokolja meg, hogy miért lenne káros, ha egy szervezet pénzt hoz haza az ország építése, az elesettek segítése és a társadalom felzárkóztatása érdekében.

A civilek elleni támadás a társadalom minden tagja ellen irányul

A törvény igazi célja a társadalom megtörése, a hatalom minden lehetséges korlátjának kiiktatása. Ahogy szétverték a jogállami intézményrendszert, úgy most a társadalmi szerveződés formáit is el akarják lehetetleníteni. A civilek elleni támadás jól illik ezeknek a hatalomtechnikai manővereiknek a sorába. 2010-ben  nemzeti együttműködés felkiáltással láttak neki a jogállam és a társadalom módszeres szétveréséhez: gondoljunk csak az Alkotmánybíróság, a médiahatóság, az ügyészség, vagy a bíróságok sorsára. A sort még sokáig lehetne folytatni.

A civilek elleni támadás a hatalom utolsó megmaradt ellensúlyát, a szabad társadalmi cselekvést is felszámolná. „Oszd meg és uralkodj”-elven alapuló hatalmi logikája szerint bizalmatlanságot szít, ellenségképet formál és fiktív háborút indít a kormány. A civil szervezetek megbélyegzésével növeli a társadalom tagjai közötti bizalmatlanságot és megosztottságot. Az állampolgárok és szervezeteik közötti együttműködés és a párbeszéd ellehetetlenítésével darabjaira szabdalná a társadalmat, hogy az egymástól elszakított, magányos és kiszolgáltatott emberek felett korlát nélkül uralkodhasson. A Fidesz szemében a társadalmi cselekvés lázadás, a szervezetek ügynökök, az állampolgárok alattvalók, a szabadság pedig a hatalom felesleges korlátja.

Szabadságunkat csak az igazi társadalmi cselekvés védheti meg, ennek pedig elengedhetetlen eszköze a népszavazás

 A népszavazás lehetőséget ad a társadalom mozgósítására, a jogállam társadalmi bázisának újraépítésére. Nem látunk más megoldást a szabadság megvédésére, mint a társadalmi cselekvést, ezért kötelességünknek éreztük, hogy azt minden eszközünkkel elősegítsük. Hiszünk abban, hogy az emberek cselekedni akarnak, ki akarják fejezni a véleményüket, és meg akarják védeni a szabadságukat. A Momentumnak pártként pedig nem is lehet más a küldetése, minthogy minden erőforrását felhasználva biztosítsa az ehhez szükséges feltételeket: minél több állampolgárral ismertesse meg a kérdés jelentőségét, teret engedjen a párbeszédnek és a kiállásnak. Nem bízhatunk abban, hogy behúzott nyakkal megőrizhetjük szabadságunk maradványait; az intézményeknek sem sikerült.

A népszavazás lehetőséget ad a civil szervezeteknek, hogy ügyüket megismertessék a társadalommal, és nem zárja el őket más jogi folyamatok párhuzamos megindításától. Segít felrázni a társadalmat az egyre inkább eluralkodó apátiából, lerombolja azt a képzetet, hogy az országban mindent a fejünk felett döntenek el, és egy határozott lépést jelent a szabad, együttműködő, cselekvő társadalom kiépítése felé. Az emberek jobban megismerhetik a civil szervezetek demokráciában betöltött jelentőségét, a civilek pedig a nyilvánosság erejét kihasználva bővíthetik támogatottságukat. Egy széles társadalmi támogatással rendelkező civil szférát nem lehet elnyomni; egy cselekvő társadalom szabadságát nem lehet ellopni.

Nem várhatjuk azt, hogy kiüresített és megszállt, pártérdekek szolgálatába állított intézmények, amik tevőlegesen elősegítették a jogállam lerombolását, ezúttal ki fognak állni a társadalom szabadságának védelmében. Az Alkotmánybíróság tiszteletet érdemel a 2013-at megelőzően az alkotmányos demokrácia megőrzéséért tett erőfeszítéseiért, de 2013-ban új időszámítás kezdődött.

Az Alkotmánybíróság határozataival a kormányzat jogállamiságot,  demokráciát és piacgazdaságot romboló politikájának falazott és bántóan hallgatott olyan ügyekben, ahol a nyilvánvalóan alkotmányellenes intézkedéseket könnyen fel lehetett volna tartóztatni – ennek a kérdésnek külön alfejezetet szántunk a programunkban.

Nem bízhatunk többé abban, hogy felismerve felelősségét, az Alkotmánybíróság állja útját az újabb szabadságkorlátozó intézkedéseknek. A demokrácia védelmében tett korábbi lépések egyébként sem tudták érdemben akadályozni a mostani rendszer kiépítését. A kormány szolgálójává tett törvénygyár hol új törvényt eszkábált össze, hol a gránitszilárdságú alaptörvénybe firkálta a szabadság korlátozásának elveit, hogy átlépjen ezeken a kísérleteken.

A Fidesz nem csak a demokratikus intézményrendszert építette le, de már megkezdte a demokrácia társadalmi bázisának a leépítését is. Ha ezt nem tudjuk megakadályozni, akkor a jogállam kiüresedik, és többé nincs mit várnunk az azt védeni hivatott intézményektől. Ezek az intézmények hatékony eszközei lehetnek a demokrácia védelmének egy szabadság iránt elkötelezett és azért tettekre kész társadalom kezében, de – ahogy azt láttuk is – önmagukban nem akadályozhatják meg azt, hogy egy csoport egyedüli hatalomra törjön. Egy ilyen folyamatot csak a szabadságát féltő, cselekvő társadalom állíthat meg. Jelenleg ezek az intézmények nem csak a fideszes megszállás és a hatáskör korlátozás miatt vesztették el jelentőségüket, hanem azért is, mert társadalmi támogatottság hiányában súlytalanná váltak. Ha az emberek nem fejezik ki, hogy demokráciában szeretnének élni, és nem tesznek azért, akkor az intézményi keretrendszer csupán formalitássá alacsonyodik.

Kiállni a civilekért, kiállni a saját szabadságunkért

Mindenki tehet a szabadság megőrzéséért, a cselekvő társadalom felélesztéséért. A Momentum ezért indította el a népszavazást. Tiszteljük a civil szervezetek munkáját és alapvetésként kezeljük a függetlenségüket. Tiszteletben tartjuk azoknak a civileknek a döntését, akik tevékenységükkel összeegyeztethetetlennek tartják a népszavazás támogatását. Ugyanakkor bátorítunk mindenkit, hogy saját területén, lehetőségeihez mérten hozzájáruljanak a társadalom felrázásához: ahhoz, hogy az emberek higgyenek a cselekvés lehetőségében és fontosságában.

A cikk a Momentum jogállamiság munkacsoportjának közreműködésével született

Olvass tovább!