Miért van rendben, hogy a civil szervezetek nem támogatják a Momentum népszavazását?

Furcsa dilemmába kerültek a civil szervezetek a Momentum civil szervezetek melletti népszavazási akciója kapcsán. Ha támogatják, bajt okozhatnak maguknak, ha nem, akkor is. A kisebb rosszat lehetett csak választani, és szerintem ez sikerült is, de a döntésről megjelent szövegből ez messze nem egyértelmű. Ezért leírnám kicsit részletesebben, hogy miért gondolom helyesnek a távolmaradást.

kép: Civilizáció facebook-oldal

Előzetesen leszögezem, hogy a Momentumnak és a civileknek is kellemetlen helyzet talán elkerülhető lett volna, ha a Momentum előzetesen megkérdezi a civilek véleményét. Ugyanis akkor az alábbi aggályokat tudták volna mérlegelni, és talán nem állnak bele ebbe a népszavazási kezdeményezésbe. Nem tették meg, így a civileket kész helyzet elé állították. Az alábbi gondolatok hangsúlyozottan nem az összes civil, és nem is valamelyik szervezet álláspontját tükrözik, hanem kizárólag a sajátomat (amelynek kialakításában természetesen része volt annak, hogy sokak érveit ismerem, a sajátom ezek valamilyen elegye).

Nézzük a dolog politikai részét. Nota bene: gyűjtöttem mínusz 10 fokban aláírást a Nolimpia kampányban és ügyvédként ingyen képviseltem a pártot egy közérdekű adatperben. Ezzel együtt Jámbor András cikkét teljesen meggyőzőnek tartom arról, hogy a Momentum mostani akciója politikailag hibás, és különösen rossz szerepet ró a civilekre, idézem:

„Ha a civil szervezetek be akarnak szállni az aláírásgyűjtésbe, akkor a Momentum mögé kell beállniuk. Lényegében egy kisebb pártpolitikai állásfoglalásra vannak kényszerítve, amiben két lehetőség van. Az egyik a párt támogatása, és ezzel pártfüggetlenségük feladása, a másik viszont saját ügyük feladása. Ez pedig két rossz választás.”

Ez alapján szerintem ha politikai szinten mérlegelnek, akkor nem kell támogatniuk az akciót. Hiszen távolmaradás esetén a saját ügyüket a népszavazás kapcsán adják csak fel, egyéb frontokon küzdenek, nyílt kiállás és támogatás esetén pedig a baráti és nem baráti politikai tér is úgy értékelhetné, hogy a civilek szövetséget kötöttek egy politikai párttal („beálltak mögé”). Persze egy civil szervezet esetén a politikai szempontok mérlegelése nem lehet döntő szempont, de van súlya annak, hogy a saját döntéseiknek – legalábbis az általános percepciót tekintve, és kormányzati környezetben, a hatalom részéről várható reakciókra tekintettel – milyen következményei lehetnek. Aki civilként nem vett részt az elmúlt pár év úthengerszerű kormányzati kampánya által generált többletmunkában, annak nehéz elképzelni, hogy az milyen terhet jelent a civil szervezetek munkatársainak, akik 25 évig ilyet nem tapasztaltak a hatalom részéről. Márpedig egy népszavazási kampány olyan politikai tér, amiben a civilek eleve nem járatosak. Nem kevés muníciót adna a kormánypártnak a civilek elleni hadjáratban egy politikai párt által kezdeményezett népszavazás nyilvános támogatása.

De ez önmagában nem elég érv, ezért mennék tovább. A Momentum sem látszik, hogy tudná: mi van, ha sikerül összeszedni a 200.000 aláírást és mi van, ha nem?

Ha nem sikerül összegyűjteni, akkor egy kudarcos akció érdekében vállalták a civilek azt a politikai – és alább írom majd, elvi és jogi – kockázatot, ami ezzel jár. Legalábbis nem egyértelmű, hogy ez helyes lenne. Ha viszont összegyűlik 200.000 aláírás és lesz népszavazás, akkor kérdés, hogy azzal mit kezd a Fidesz.

Nehezen képzelhető el a jelenlegi hatalmi konstellációban és a nyilvánosság aktuális (torzult) szerkezetében, hogy a többséget a civilek ügye mellé lehet állítani.

Bármennyi – közpénzből – biztosított milliárdja lenne arra a Fidesznek egy ilyen helyzetben, hogy plakátokkal, reklámokkal, nemzeti konzultációval megmagyarázzák az embereknek, hogy a Soros-ügynökszervezetek szövetkeztek egy politikai párttal annak érdekében, hogy titkolózhassanak a vagyonukról, és ettől az akciótól meg kell védeni a nemzetet. Szóval egy sikeres aláírásgyűjtés és utána egy civileknek kedvező népszavazási eredmény esélye kicsi, meggyőződésem szerint nulla.

De az elvi baj az, hogy ha lenne érvényes népszavazás, és annak az eredménye a civilek számára kedvezőtlen lenne, akkor azt a civilek nem fogadhatnák el legitimnek.

Mert alapvető jog korlátozásáról szól a visszavonni javasolt törvény, ami a civilek álláspontja szerint a hazai és nemzetközi jogot is sérti. Az ilyen szabályozást pedig nem legitimálhatja még egy többségi döntés sem. Namost ha igaz, hogy a civilek a számukra kedvezőtlen kimenetelű népszavazás eredményét nem fogadhatják el elvi okból, akkor mennyire lenne tisztességes részt venni a népszavazás mellett szóló kampányban? Elindulunk egy versenyen, de az eredményét csak akkor tekintjük kötelezőnek, ha az nekünk kedvező? Vagy mégis elfogadjuk a nekünk kedvezőtlen eredményt, még ha az alapvető jog alkotmányellenes korlátozását jelenti?

Egy további jogi szempont, hogy sok érintett civil szervezet közhasznú jogállású, és az ilyenek a törvény szerint párt érdekében politikai tevékenységet nem végezhetnek. Én természetesen tudok amellett érvelni – és meggyőződésem, hogy ez a helyes álláspont -, hogy a civil szervezetek működését korlátozó kampányban való részvétel nem a népszavazást kezdeményező párt érdekeit szolgálja, hanem a civil szervezetekét, és a szólásszabadságot ennyire korlátozóan nem szabad a politikai tevékenység tilalmát értelmezni. De figyelembe kell venni, hogy van egy ügyészségünk, amelyik nem biztos, hogy így gondolja, és a törvény bojkottálása miatt sok szervezet eleve számíthat törvényességi felügyeleti eljárás megindítására. Ha a kampányban is részt vennének, azzal még egy jogi kockázatot vállalnának, ez is egy szempont.

A fentiek mellett pedig a szervezeteknek dolgozni is kéne valamikor, mert vannak fontos ügyeik és ügyfeleik, és azért léteznek elsősorban, hogy nekik segítsenek, vagy hogy az általuk képviselt ügyet a nyilvánosságban megjelenítsék. Egy kampányban való részvétel az alaptevékenységtől vonna el erőforrásokat.

Biztosan vannak olyanok, akit nem győznek meg ezek az érvek. De talán ezek fényében nem tűnik olyan „okoskodó” vagy „finnyás” döntésnek a távolmaradás. És azt érdemes tudni, hogy a civilek álláspontja a kérdésben nem volt egységes – bár  a közlemény Civilizáció név alatt került nyilvánosságra, de többen nem támogatták a döntést. Helytelennek tartani a döntést ér.

A szerző a Helsinki Bizottság munkatársa

 

Szerkesztőségünk a Momentumot arra kérte, írják meg álláspontjukat a népszavazási kezdeményezésről, és arról, hogy a Civilizáció tagjai nem támogatják az aláírásgyűjtést.

Olvass tovább!