A fogalom ismerős lehet bárki számára, aki végigkövette a magyar belpolitika elmúlt nagyjából 15 évét, de a kifejezés már jó pár éve kiszorult a közbeszéd fősodrából.
Pirotechnikai eszköz is volt, a rendőrök mégsem avatkoztak közbe.
Napok óta tüntetnek az intézményes rasszizmus ellen és a felelősök határozott felelősségre vonásáért a városban.
Józan ésszel belátható az is, hogy az etnikai feszültségek tudatos gerjesztése és a bosszú követelése nem hogy csökkentené, de növeli annak a valószínűségét, hogy a nem túl távoli jövőben ismét hasonló tragédiák történnek.
A statisztikák szerint arányában sokkal több színes bőrűt tartóztatnak le, ha észreveszik, hogy megszegte a korlátozást.
Így csökkentenék a börtönzsúfoltságok ahelyett, hogy kevesebb embert csuknának le.
A tőkés rendszert egyszer már így – a „faj” előtérbe helyezésével – akarták megmenteni. Most megint.
A Parlamenthez vonultak, hogy így tiltakozzanak a rasszista uszítás és a jogállam ellen tett lépések ellen.
Szó bennszakad, hang fennakad, lehellet megszegik.
Véleményük szerint veszélyezteti a társadalmi együttélést, és megbélyegzi embertársainkat.