Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ezért szabadultak el valójában az indulatok Amerika-szerte az utcákon

Ez a cikk több mint 3 éves.

A teljes amerikai elit megbukott, évtizedek alatt sem talált megoldást arra, hogy a rendőri erőszakszervezetek rasszizmusának kérdését megoldja – erre mutatott rá az Amerika-szerte, George Floyd brutális rendőri meggyilkolása után kitört országos tiltakozások kapcsán, Cornel West amerikai baloldali filozófus a CNN hírcsatornán.

West, aki már a hatvanas évek óta, marxista filozófusként aktívan kiállt a nem-fehér kisebbségek érdekében az Egyesült Államokban, emlékeztette a stúdióban azokat, akik főleg Trumpot hibáztatják az elszabadult minneapolisi, és immár a legtöbb amerikai nagyvárosra is elterjedt tiltakozások kapcsán: a problémák jóval mélyebben gyökereznek, és nem csupán a fekete közösség van most az utcákon, hanem a „mindenféle származású és nemű új generáció” követeli a régi rendszer megváltoztatását, és igazságosabb törvényeket, gazdasági rendszert az Egyesült Államokban.

„Én őszintén hálás vagyok, hogy az emberek utcára vonultak. El tudja képzelni azt, hogy ez a szörnyű lincselés bekövetkezik, és az emberek nem törődnek vele, otthon maradnak? Vagy csak néhányan vonulnak fel a tábláikkal?”

-válaszolta a stúdióban West arra, miért nem a tiltakozások, a rendőrséggel való összecsapások és a keletkezett károk a legrosszabbak ebben a helyzetben, hanem az, hogy az embereknek, a politikai rendszerből kiábrándulva, már csak ilyen elkeseredett eszközeik maradtak akaratuk kifejezésére.

West elmondta, a probléma gyökere szerinte az, hogy „az amerikai társadalmi kísérlet megbukott”, és az amerikai tőkés rendszer végleg megmutatta: képtelen megállítani a vagyoni egyenlőtlenségek kiszélesedését, képtelen törvény előtti egyenlőséget biztosítani az ország minden állampolgárának, és képtelen leállítani a rendőrség nagyobb hatalmú, fehér tagjainak és vezetőinek faji alapú megkülönböztetését, és az ezen alapuló, egyre durvább erőszakot.

Miközben a műsorvezető, Anderson Cooper csupán Donald Trump elnök és a jobboldali, szövetségi kormány felelősségét igyekezett kiemelni, West ezzel nem értett egyet. Szerinte a teljes, kétpárti elit felelős azért, hogy a dolgok idáig fajultak:

„A legszomorúbb az egészben, testvér, az, hogy úgy tűnik, ez a rendszer képtelen belülről megreformálni magát! Kipróbáltuk a fekete arcokat magas hivatalokban. De fekete politikusaink az uralkodó- és középosztályból túl gyakran túlontúl elkényelmesednek a kapitalista gazdaságban, túlontúl elkényelmesedve fogadják a militarizált nemzetállam kereteit, túlontúl hozzászoknak a piac által vezérelt kultúrához, ahol ők is hírességekké válhatnak, felületes hatalmat szerezhetnek. […]”

Eközben West szerint az elit neoliberális része a fekete identitáspolitikát kívánta használni alapvető osztályellentétek kezelésére. Csakhogy Barack Obama elnöksége megmutatta, az ilyen felületes megoldási kísérletek kudarcra vannak ítélve, és nem tudták megoldani a mindennapi igazságtalanságot, amelyet a nem-fehér közösségek az amerikai, nagyvárosi rendőrségektől szenvedtek el:

„És közben mi történik? A Fehér Házban egy neofasiszta gengszter ül, akit tényleg nem érdekel ez az egész. A Demokrata Pártban Bernie testvér (mozgalmának) összeomlása után győzedelmeskedett a neoliberális politikai szárny, de nekik fogalmuk sincsen, mit is csináljanak, hiszen a megoldásuk minderre az: mutassunk több fekete arcot! De mindez hiteltelen: a Black Lives Matter mozgalom egy fekete bőrű elnök, fekete bőrű igazságügy-miniszter és fekete nemzetbiztonsági miniszter alatt robbant ki, de ők sem tudtak semmit elérni!”

-utalt Cornel West arra, a hasonló, rendőrök által megölt feketék miatt már az Obama-kormány idején is tört ki tömeges tiltakozás.

A megoldás szerinte csak az lehet, ha végre egy politikai „békés forradalom” zajlik le az Egyesült Államokban, amelynek a végén a politikai rendszer lehetőséget biztosítana majd „a vagyoni javak, terhek igazságos elosztására, és a a valódi demokráciára”.

A baloldali filozófus West nem az egyetlen, aki a most kitört lázadásokat arra vezette vissza, hogy a koronavírus-járványban elharapódzó munkanélküliség és rendőri brutalitás egyre több ember számára elviselhetetlenné tették a mindennapi életet, és úgy érezték, nincsen többé vesztenivalójuk, ha mindezek ellen az utcán is tiltakoznak, sokszor konfrontálódva is a rendőrséggel.

Van Jones, a CNN rendszeres kommentátora és liberális aktivista ugyancsak azt hangsúlyozta, nem is a rasszistáktól kell a legjobban félnie a feketéknek a mindennapokban, hanem „azoktól a fehér, Hillary-szavazó liberálisoktól, akik elvben mindig kiállnak a jogegyenlőség mellett, de azonnal feljelentenének egy arra sétáló, fekete férfit a New York-i Central Parkban, aki miatt akár csak egy kis kényelmetlenséget éreznek, és a rendőrség kezére adják, ahol azután elég egy rossz mozdulat is a halálához”.

„Még a leginkább liberális, fehér és jó szándékú embernek is van nálunk egy vírus a fejében, amit aktiválni lehet egy pillanat alatt. Amit most látnak, az az, hogy minderről lehull a lepel. És mindaz, ami minket minden percben, minden másodpercben érint és zavar, az a rendszerünk törékenysége. Jelen pillanatban nagyon törékenyek vagyunk, és sokunknak elegünk van.”

-fejezte ki Jones, mennyire veszélyesnek is tartja azt, ha a már így is túl sok fegyverrel rendelkező lakosság tüntetéseire az ugyancsak állig felfegyverzett, inkább a hadseregre hasonlító rendfenntartó szervek most aránytalanul keményen válaszolnának majd.

Sokan arra is felhívták a figyelmet, csupán néhány hete láthattuk a hírekben azt is, hogy a járvány-karantén miatt elégedetlen, túlnyomórészt jobboldali és fehér tüntetők állig felfegyverkezve, mindenféle maszk nélkül még a michigani parlament épületébe is bemasírozhattak, a rendőrség pedig egy ujját sem mozdította, csupán kísérte a legálisan fegyvert viselő demonstrálókat. Akkor az elnök is biztatta őket. Mindez természetesen egészen máshogyan alakult volna, ha egy barna vagy fekete bőrű embernél akár egy kézifegyvert is megláttak volna ugyanezek a városi és állami rendőrök.

A mostani tiltakozások a Michiganhez közel eső Minnesota államban, annak legnagyobb városában, Minneapolisban kezdődtek, miután helyi idő szerint múlt hétfő hajnalban egy háromtagú rendőr-járőr egy tagja letartóztatta a houstoni illetőségű, fekete bőrű George Floydot, miután egy üzletvezető szerint a férfi hamis 30 dolláros bankjeggyel fizetett. Az egyik járőr Floyd hosszú könyörgése ellenére addig térdelt a nyakán, amíg a férfi megfulladt, mindezt pedig valaki egy telefonnal is rögzítette. A felvétel hétfőn bejárta az internetet, és tömegek kezdték el követelni a felelős járőrnek, Derek Chauvinnek és intézkedő társainak a letartóztatását.

A minneapolisi tüntetéseket többször a rendőrség erősen felfegyverzett alakulatai oszlatták fel. Az elszabaduló káoszban épületek, áruházak lobbantak lángra miután maszkos ismeretlenek gyújtogatásba és fosztogatásba kezdtek, ezek helyszíne sokszor távol esett a tüntetések helyszíneitől, és résztvevői szinte sohasem a politikai tiltakozók voltak.

Eközben maguk a demonstrálók a zavargások által érintett szegénynegyedek lakóinak vittek élelmiszert, és megszervezték a kölcsönös segítségnyújtás rendszerét is a városban a rendkívüli állapot idejére.

Walz kormányzó szombat sajtótájékoztatóján azt közölte, információik szerint a tüntetések ürügyén idegenek,  köztük „szélsőjobboldali fegyveresek” – jelentek meg tömegesen az államban, és ők kezdeményezték az erőszakot és rablásokat is. Ezért a kormányzó ma estére már kijárási tilalmat rendelt el Minneapolis-St. Paul területére.

Ma hajnalra sem csökkentek azonban az indulatok, ezért a demokrata kormányzó mostanra már több ezer fős Nemzeti Gárda-alakulatot mozgósított, amely az állam történetében eddig példa nélküli nagyságrend.

A rendőrség sokszor békés tüntetőkkel és a tudósító médiával szemben is radikálisan lép fel: Minneapolisban tegnap rövid időre a CNN teljes stábját is letartóztatták.

A magyar idő szerint ma reggel és délelőtt, országosan már több tucat helyen tartó tüntetések eddig két halálos áldozatot követeltek, és ezreket tartóztattak le USA-szerte. Az atlantai demonstrálók még a CNN székházának egy részét is lángra lobbantották.

Közben több napos csönd után tegnap Minnesotában azt is bejelentették, gyilkosság vádjával végül őrizetbe vették a kamerán is szereplő Derek Chauvint. Ezzel viszont úgy látszik, a helyi szervek jócskán elkéstek, előtte ugyanis óriási dühöt okozott, hogy több tucat rendőr védte a feltételezett gyilkos lakóházát is.

A történtek után Joe Biden demokrata elnökjelölt és Bernie Sanders baloldali szenátor is kiállt a tüntetők fő követelései mellett, ugyanakkor figyelmeztetett arra, George Floyd esete az amerikai állami szervek intézményes rasszizmusában csak a „jéghegy csúcsát” jelentik.

Nem segített az indulatok lecsillapításában az sem, hogy az elnök, Donald Trump a hadsereg bevetését is kilátásba helyezte, és – egy később a Twitter moderátorai által erőszakra való felbujtás miatt elrejtett – bejegyzésében lövetéssel is fenyegette a fosztogatókat.

Címlapkép: Meagan Day, Twitter