Meg kell szereznünk a társadalmi kontrollt az energiarendszereink felett!
Energiaforradalomra van szükség, amely egyben társadalmi forradalom is.
Energiaforradalomra van szükség, amely egyben társadalmi forradalom is.
Miért van válságban az orbáni kultúra?
A nemzeti földzsákmánylás kérdése Magyarországon nem csak gazdasági, fenntarthatósági, élelmiszerbiztonsági probléma. Inkább az a kérdés, hogy meg tudjuk-e állítani a folyamatot a demokratikus együttélés érdekében.
Ahogyan egyre nő az ellenzéken a politikai és társadalmi nyomás, úgy válik egyre kilátástalanabbá érdemi rendszerkritikai üzenetek megfogalmazása. Válasz Büttl Ferenc bírálatára.
Most, hogy elért minket a koronavírus-járvány második hulláma, érdemes megvonnunk az Orbán-rezsim válságkezelésének elmúlt bő féléves mérlegét, és leszámolni azzal az illúzióval, hogy „ezek” „legalább kormányozni tudnak”.
Turisztikai plakátokat díszítettek fel tiltakozó feliratokkal.
A járvány felfutásával párhuzamosan meghozott intézkedésekből látható, hogy a rendszer fasizálódásának veszélye sejlik fel, hiszen a kormányzat eltökélt a tőke és a legtehetősebb társadalmi csoportok segítésében, illetve abban, hogy a válság költségeit a munkavállalókon hajtsa be.
Ma délután mutatták be a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung közös kutatását az Orbán-rendszer tíz évének társadalmi megítéléséről: a propaganda hatása elementáris, de épp a járvány nyomán kiderülhet, hogy a kommunikáció önmagában nem elég.
Az Orbán-kormány koronavírussal kapcsolatos válságkezelésében hasonló mintázatok figyelhetőek meg, mint 2010-2014 között.
2010 után az Orbán rendszer a nemzeti tőke számára előnyös integrációs modellt szorgalmazott, mely egyszerre tudja a külső befektetők profitját, és a belső tőkefelhalmozást biztosítani, a költségeket pedig a társadalom kiszolgáltatottabb szereplőire helyezni.