József Attila: Hegel – Marx – Freud
Fiatal szerzőnk gondolatai a költészet napja alkalmából.
Címke: marxizmus
5. oldal, összesen 9
Az ellenségeskedés folytatódik
Guy Debord tegnap, ma, holnap III.
Debord-nál nem meggyőzésről van szó még a legfontosabb teoretikus dolgaiban sem: hanem arról, hogy kedvet csináljon, hogy értéket adjon a lázadásnak, a boldogság keresésének, a vágyak megélésének.
baloldal
Krausz Tamás: A náci Németország és a Szovjetunió nem azonos!
Hát így állunk a szociáldemokráciával, de nem a maival. Sajnos.
gazdagok vagyunk
TGM: Engels 200
Hatalmas alakja volt az európai és a világtörténelemnek, ritka tehetség és egyedülállóan bátor, nagylelkű ember.
TGM: Marxizmusról és egyebekről
Semmi nem nagyobb ellensége a szocializmusnak, a kommunizmusnak, mint az önzés. Evvel, vagyis az ellentétével azonosítani a marxizmust nem egyéb, mint a jelenlegi kulturális hanyatlás tünete.
osztály
Miért számít az osztály?
A politikai diskurzusokban, az állami és a munkahelyi kontrollon át a média szerepéig megfigyelhetjük a tőke hatalmának terjedését, és annak káros hatásait. Az egyenlőtlenségek és a kizsákmányolás jelenkori formáinak megértéséhez segít hozzá Marx osztályfogalma.
baloldal
TGM: Keveseknek a sokak helyett 2.
Az ötven évvel ezelőtti és mai elégedetlenek listája pontos, ám továbbra is kérdés, hogy ezeknek a csoportoknak a közös akciója – ha a saját „érdekeikből” indulnak ki – szíven találja-e a kapitalizmust.
TGM: Keveseknek a sokak helyett 1.
A szocialista – mindenekelőtt a marxista – baloldal tragédiája igen régi, és a lényege elég világos.
mi a teendő?
Szalai Erzsébet: A kizsákmányolás annál is nagyobb – Éber Márk Áron könyvéről
Miként a munkásság, úgy a kizsákmányolás is atomizálódik, és a kizsákmányolás mértéke többek között azért lehet egyre nagyobb, mert az egyes munkás nem élvezi, vagy csak egyre kevésbé sorstársai védelmét.
recenzió
Meghaladni? Marxot?! – a Marx utáni kritikai elmélet paradoxona
Göran Therborn svéd szociológus A marxizmustól a posztmarxizmus felé? című műve szellemi iránytű a kritikai elmélet múltjában és jelenében.
