A miniszterelnök és Erzsébetváros polgármestere kölcsönösen egymást vádolják azzal, hogy az ő hibájukból romlik a közbiztonság Belső-Erzsébetvárosban. Orbán Viktor nemrég „június 15-ig adott határidőt” a teendők meghatározására Nagy Márton gazdaságfejlesztési- és Pintér Sándor belügyminiszternek. Elsőtől egy „új rendőrőrs” felállításának lehetőségének megvizsgálását kérte, míg a másodiktól a kerületben dolgozó rendőrök számának növelését. A bejelentésre szerdán Niedermüller Péter kerületi polgármester is reagált. A kormány Magyar Közlönyben megjelent, május 14-i rendelete külön figyelmet szentel Erzsébetváros túl sok turistát és a közbiztonságot is érintő, súlyos problémáinak. A rendelet külön kiemelte a Dob utca és Király utca közötti Gozsdu udvar és közvetlen környéke jelentette biztonsági kihívásokat.

A különleges rendeletre reagálva, szerdán délelőtt Niedermüller kiemelte, a problémákat ő is hasonlóan érzékeli mint a kormány. A polgármester közölte, mivel a rendőrség működtetése az állam és a kormány feladata, ezért a kiadott rendelet tartalma egybevág a kerület kívánalmaival, hozzátéve, ők maguk nagyon hasonló intézkedéseket kértek már évek óta. Hozzátette, az önkormányzat kész az új rendőrőrs létesítésére ingatlanjai köréből alkalmasat felajánlani, illetve a rendőröknek a kerület szolgálati lakásokat is átengedne.

„Örömmel jelentem, hogy a kormány szokásához híven kedden este megvilágosodott, és pont olyan intézkedéseket javasol Erzsébetvárosban, amit mi is kértünk.”

A DK-s polgármester maga is arról beszélt, hogy a turisták és helyiek biztonságát súlyos kihívások érték, felidézte például, hogy a közbiztonsági statiszika szerint 2023 folyamán „csak a kiemelten kezelt bűncselekmények száma 24 százalékkal nőtt meg.”

A történtekre a Kétfarkú Kutyapárt és helyi polgármester-jelöltjük Terdik Roland is reagált. Reggel ugyanis legalább életnagyságú papírmásolatban már Pintér Sándort is kivitték a helyszínre, az MKKP szerint azzal a céllal, hogy „a nagyobb rendőri jelenlét iránti lakossági igényre” így is válaszoljanak.

A papír-Pintérrel végül maga az eleven Deutsch Tamás, a Fidesz EP-listavezetője is találkozott, őt is megkérdezték arról, mit javasolna az elharapózó bűnözés ellen. Deutsch futólag viszont csak annyit reagált, „elég, ha több rendőr jön!”

A találkozásról Terdikék videót is készítettek.

Ők is hangsúlyozták, bár támogatják a több rendőr ötletét, ami szerintük erzsébetvárosi lakossági igény is, ez még túl kevés. Úgy fogalmaztak, „ a Bulinegyed ügye elsősorban nem rendészeti eszközökkel oldható meg, hanem összetett, kerületeken átívelő stratégiára lenne szükség. Ebben a fővárosnak jóval nagyobb szerepet kell vállalnia. Az lehet a cél, hogy ne csak erre a kis területű városrészre áramoljanak a turisták.

A probléma a bulihelyek koncentráltsága, egy utcában 50 kocsma nyilvánvalóan élhetetlenné teszi a helyet a lakók számára. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a kerületeken átívelő stratégia nem azt jelenti, hogy más városrészekben is utcánként 50 kocsma legyen: épp ellenkezőleg.”

A több rendőr még nem elég

Garai Dóra, az Élhető Erzsébetváros Egyesület elnöke és VII. kerületi polgármester-jelöltje a Mércének elmondta, sem Orbánék, sem Niedermüller javaslatai nem jelentenének igazi megoldást a kialakult súlyos problémákra. Garai megemlítette, Niedermüller bűnözés növekedésére vonatkozó adatai a kerületi rendőrkapitány nemrég megtartott és kiadott éves beszámolójából származnak, a DK-s polgármester azonban Garai szerint „érdekes módon” kihagyta azt a részt, ahol a rendőrkapitány azt is megemlíti, a megnövekedett kiemelt bűnesetek száma egyértelműen a bulinegyed szórakozóhelyeinek jelenlétével függ össze.

Garai viszont azt mondta, a rendőrök számának megnövelése önmagában semmire sem megoldás. A helyzetre jelenleg jellemző, hogy még ha több is a rendőri fellépés a kocsmák környékén, a Belső-Erzsébetvárosban – ahol a legnagyobb problémát a prostitúció és a drogkereskedelem elszabadulása jelenti – a legtöbb rendőrt vidéki állomáshelyekről vezénylik át, így a hathatós munkához elengedhetetlen helyismeretük sincsen.

Másrészt pedig a polgármester-jelölt szerint egyszerűen „semmit sem old meg, ha mostantól minden sarkon rendőr posztol majd”, a probléma ugyanis sokkal összetettebb ennél.

Garai Dóra szerint a bűnözés elterjedése mint akut jelenség ugyanis az elmúlt évekbenigencsak tőkeerőssé és befolyásossá növekedő kocsmatulajdonosok lobbijára vezethető vissza, ők azok akik „különleges feltételeket” harcoltak ki a kerületnél a működésre, ami így sokkal szabadosabb lehet mint Budapest más kerületeiben.

Szabályozások ugyan születtek 2019 vége óta, például a nyitvatartás korlátozására, de ezek végül főleg a kisebb, és nem a turisták, csak a helyiek kiszolgálására szakosodott szórakozóhelyeknek ártottak, míg a bulituristákra specializálódott üzletágnak pedig egyáltalán nem. Erről hosszabb riportot is közölt a Mérce a héten.

Garai azt mondta, ez nem csak a nyitvatartási időt jelenti, hanem például azt is, hogy a kocsmák forgalmának döntő részét adó külföldi „bulituristák” számára megszervezett nagy kocsmatúrák az elsődleges okai az éjszaka a bulinegyedben megjelenő tömegeknek. Ezekhez a tömegekhez kapcsolódik a bűncselekmények legtöbb formája. Ráadásul városvédelmi szempontból is nonszensz – így Garai – hogy az épített örökséget is pusztító túlturizmus itt korlátlanul mehet, míg máshol már próbálják ésszerű keretek közé szorítani.

Amikor a megoldásról kérdeztük, az Élhető Erzsébetvárosos jelölt úgy válaszolt, érdemes lenne végre „fővárosi szintű problémaként” kezelni az egészet. Ez pontosan azt jelenti, hogy teljesen egységes működési kereteket, „egyenlő feltételeket” kell teremteni Budapest összes kerületében a szórakozóhelyek számára, ez ugyanis a „tisztességes verseny” alapfeltétele is.

De Garai Dóra szerint amikor mindezzel Karácsony Gergely főpolgármestert is szembesítették, ő csupán finoman „Niedermüllerre hárította” a problémát, mondván, ez az ő hatásköre, nem fővárosi ügy.

A szabályozatlan túlturizmus Európa egyre több nagyvárosában, népszerű turistacélpontjában jelentős probléma. Ezt a koronavírus-járvány csak időlegesen állította meg, és a járvány után kifejezetten nagy erővel tért vissza sok nagyvárosba is. Garai említette például azt is, Amszterdam, és sok olasz nagyváros éppen az ésszerű és egységes keretek kialakításával küzd meg a problémákkal.

Kiemelkedő példa Velence, itt az épített örökség védelmében fizetős korlátozásokat vezettek be egyes turistacsoportok esetében. Hasonló megoldáson civilek a nyári szezonban újra nagyon zsúfolt horvátországi turistacélpontok és az ott ugyancsak megjelenő buliturizmus ellen, Dubrovnik és Split esetében is elgondolkodtak. Így próbálva csökkenteni a „túlturizmus” helyiekre gyakorolt káros hatásait.

Budapesten azonban a VII. kerület „nagy tulajdonosainak” erős lobbitevékenysége miatt szerinte sem Karácsony, sem az ellene induló Vitézy Dávid, sem pedig a Fidesz jelöltje, Szentkirályi Alexandra nem ígéri a probléma hathatós kezelését – Garai szerint azért, mert attól félnek, ezzel a budapesti fiatal szavazókat is elveszíthetik.