Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Bulinegyed, ál(?)civilek, kartellgyanú – az erzsébetvárosi kampány

Öt év, egy összellenzéki polgármester, és egymással perelő civil szervezetek a helyi érdekek védelmében: eltelt egy teljes ciklus, de Erzsébetváros továbbra is a túlturizmus foglya. Számtalan ígéret, tett és küzdelem után a 2024-es helyi önkormányzati kampány is a bulinegyed körül forog. A különböző jelölteket pedig a bulinegyedhez és az ott működő vendéglátós tőkéhez való viszony különbözteti meg igazán.

A belső-erzsébetvárosi gordiuszi csomót tehát nem sikerült Niedermüller Péter polgármesternek kibogozni. További bolygatására jelentkezik ő maga a Demokratikus Koalíció, a Momentum az MSZP és a Párbeszéd támogatásával, valamint két lokálpatrióta szervezet, a Színes Erzsébetváros Egyesület és az Élhető Erzsébetváros Egyesület, de a kerületben indul polgármesteri helyért a Kétfarkú Kutyapárt kommunikációs vezetője, Terdik Roland, és mások is. Kérdés, hogy ki hogyan egyensúlyozna a lakók, az Airbnb-tulajok, a nagy diszkókat üzemeltető tőkeerős, és a kulturáltabb helyeket vivő kevésbé tőkeerős vendéglátósok között.

Színes csiki-csuki

Az országos sajtó figyelmét a helyi kampány legutóbb Magyar Péter révén vívta ki. A Magyar-féle Tisza párt előbb bejelentette, hogy helyben Lajos Bélát, a Színes Erzsébetváros polgármesterjelöltjét támogatja, majd nem sokkal később maga Lajos tette közzé, hogy mégsem lesz a párt jelöltje. Így Lajoséknak háromszor kellett összegyűjteni az induláshoz szükséges 300 ajánlást: először civilként, majd tiszásként, végül újra civilként. Épphogy, de sikerült.

Lajos Béla, Színes Erzsébetváros // Facebook

Sajtóinformációk szerint a Tisza visszalépését az motiválhatta, hogy a bejelentés hírére a szélsőjobboldali Magyar Jelen a „zsidóbarátságra” és LMBTQ-aktivizmusra, a kormánypárti Megafon pedig szélsőbaloldaliságra és migrációpártiságra hivatkozva támadta Lajost. Magyarnak a feltételezés szerint ekkor tűnt fel, hogy egy „LMBTQ-aktivistát” támogat.

Lapunk helyi politikát és a jelenlegi kampányt közelebbről ismerő forrása azonban még legalább három lehetséges (és szerinte valószínűbb) magyarázattal szolgált a történtekre. Egyrészt elképzelhető, hogy a kialakulófélben lévő Magyar-párt belső hatalmi harcainak lett áldozata Lajos – azaz a tanácsadók közötti huzavona eredményeként vonták meg tőle a támogatást. Másrészt lehet, hogy az egyesület és Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt közötti jó viszony is akadályozhatta a közös indulást. Harmadrészt a Színes Erzsébetváros és a helyi vendéglátósok, különösen a Szimpla birodalom vezetője, Zsendovits Ábel Krisztián avagy „Szimpla Ábel” kapcsolata tehetett be a közös indulásnak.

Utóbbi magyarázat mellett teszi le a voksát Garai Dóra, az Élhető Erzsébetváros polgármesterjelöltje, Lajos Béla politikai vetélytársa. Garai elmondása szerint ők a visszalépés előtti éjszakán beszéltek Magyar Péterrel, átadták nekik a gyűjtésüket, amely a Színes Erzsébetváros és a Szimpla együttműködését taglalja, és bemutatja azt is, hogy korábban, a ciklus elején a Színes Erzsébetváros megrendelést kapott a DK-s vezetésű önkormányzattól is. Garai továbbá úgy tudja, hogy Hadházy Ákos szintén beszélt Magyar Péterrel Lajos Béla tiszás indításának visszavonásáról, ugyanezen okokra hivatkozva. Hadházy egyébként az Élhető Erzsébetváros jelöltjeit támogatja a kerületben – mondta el lapunknak Garai Dóra.

Garai véleménye szerint a Színes Erzsébetváros és a Szimpla valamilyen formában együttműködik.

„A Színesnek feltűnően jól megy, sokkal drágább kampányt visznek, mint azt egy ekkora civil szervezettől várná az embert. A kerületi pletykák és különböző jelek alapján a Szimpla érdekszférájába tartoznak.”

A Szimpla-komplexum 2022-es árbevétele hárommilliárd forint volt, nyeresége 1,3 milliárd. Az egyesület pénzügyi támogatóinak listája nem nyilvános.

Indulásának körülményei kapcsán kerestük Lajos Bélát, aki azonban arra hivatkozva, hogy egy másik médiának ígért válaszokat a kampányával kapcsolatban, nem állt rendelkezésünkre a cikk elkészültéig. Korábban, a tiszás fejlemények előtt a Szabad Európának nyilatkozva tagadta, hogy egyesülete mögött vendéglátós erős emberek állnának. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy a képviseleti munkát a lakókkal és a vendéglátosokkal közösen képzeli el:

„Kompetitív helyzetben vagyunk az önkormányzattal, de a lakókkal, a vendéglátókkal nem, hiszen ők maguk azok, akik a helyszínen vannak, tehát rájuk mindenképpen számítunk.”

A nem aranyos civilek és a részvételi kutyák álláspontja

Garai Dóra szerint egyedül ők, az Élhető Erzsébetváros képviselnek valóban független civil alternatívát. Az egyesület még a mostanit megelőző, fideszes ciklusban alakult meg belső-Erzsébetváros rendbetételét célozva. ‘19-ben Garai az egyesület egyedüli jelöltjeként jutott be a képviselőtestületbe. Elmondása szerint a most végéhez közeledő ciklus során a testületben rajta kívül mindenki másodrangú szempontnak tekintette az erzsébetvárosi lakók érdekeit – kinek a „barátai”, kinek az országos ügyek voltak fontosabbak. Épp ezért indulnak ezúttal minden körzetben.

Garai Dóra, Élhető Erzsébetváros // Facebook

Az egyesület programja – összefoglalásában – a lakók érdekeinek képviseletéről szól, kompromisszumok nélkül.

„Kevés itt már aranyos civilnek lenni, növényeket ültetni.”

Garai szerint muszáj Erzsébetvárosban tartani a lakosságot, hisz ha nincsenek állandó lakók, akkor lassan elsorvad a kerület. „Az Airbnb-tulajoknak nem érdeke például az állagmegőrzés, állandó lakók nélkül apránként leomlanak a műemlék védett házak homlokzatai” – emelt ki egy példát a polgármesterjelölt.

Kisüzem // Szigetváry Zsolt / MTI

A bulinegyedről határozott álláspontjuk van: szerintük minden európai nagyváros igyekszik megszabadulni saját bulinegyedétől, mert már rég kiderült, hogy többet visz, mint hoz egy ilyen turisztikai célállomás. Például tavaly közel egymilliárd forintot költött a kerület takarításra. Igaz, ez esetben felmerül a túlárazás gyanúja – teszi hozzá Garai.

A megoldás az lenne az egyesület szerint, ha éjfél után bezárna az összes nagy befogadású szórakozóhely, kiváltképp a diszkók. Továbbá, ha újragondolná a fővárosi vezetés az egész város éjszakai életét, annak arányos eloszlását.

„A diszkóknak minden nagyvárosban a rozsdaövezetben van a helye” – hangsúlyozta Garai.

A kerületben a két civil szervezeten túl számottevő induló még a Kutyapárt, akik évek óta aktívak a kerületben, több részvételi akciót szerveztek már itt. Színeikben Terdik Roland, a párt kommunikációs vezetője indul, aki lapunk kérdésére elmondta, hogy szerintük Niedermüller megoldásaival sem a vendéglátósok, sem a lakók nem igazán elégedettek. A helyiek panaszainak egy részét rendészeti ügynek látják – épp ezért vitték el a Bulinegyedbe Pintér Sándort papírmasé formában. De azt is értik, hogy több alapvető kérdést nem rendészeti, hanem várostervezési és -vezetési eszközökkel lehetne kezelni, így ők is a főváros szerepvállalását hangsúlyozzák.

„A probléma a bulihelyek koncentráltsága, egy utcában 50 kocsma nyilvánvalóan élhetetlenné teszi a helyet a lakók számára.”

Az alapelveken túli konkrét elképzeléseit az EP-programjukhoz hasonlóan részvételi módon, „a belső-erzsébetvárosiak bevonásával” finomhangolná a párt a választások után.

Terdik Roland (jobbra), MKKP // Facebook

Szimpla ügyek, Fogas kérdések, Instant válaszok

A jelenlegi vezetés törekvéseit a bulinegyed megzabolázására részletes cikkben tárta fel a Szabad Európa. A kerületben 2013 óta fő szabály, hogy éjfél és reggel 6 között zárva kell lenni, de a bulinegyedben ettől el lehet térni. A 2020 júniusában elfogadott kerületi kritériumrendelet több feltételt állított az engedély megadásához, és kétszázban maximalizálta az éjfél után nyitva tartható helyek számát ezen a körülbelül fél négyzetkilométernyi, a Király utca, az Erzsébet körút, a Rákóczi út és a Károly körút által határolt területen.

Budapest, 2024. április 20.
Dobrev Klára, a DK–MSZP–Párbeszéd európai parlamenti listavezetõje és Niedermüller Péter, a DK erzsébetvárosi polgármesterjelöltje, jelenlegi polgármester a választási kampány kezdõnapján tartott sajtótájékoztatón a Garay téren 2024. április 20-án.
MTI/Lakatos Péter

A feltételek között szerepel többek között a hangerő-szabályozó limiter; nagyobb helyek esetén kapus, aki megakadályozza, hogy az utcán igyanak a vendégek; a hozzájuk tartozó járdaszakasz tisztán tartása; az önkormányzat plakátjainak kifüggesztése; éjszakai göngyölegmozgatás megszüntetése; vécéhasználat engedélyezése nem vendégek számára is. A társasház tulajdonosainak hozzájárulása azonban feltűnően hiányzik a feltétellistáról (szemben más kerületekkel). Igaz, vannak olyan házak, ahol ez amúgy is meglenne, hisz van, ahol már csak három-négy tulajdonos lakik, a többi lakás airbnb-ként működik.

Aztán 2022 őszén született egy rendelettervezet, amely a hét öt napjára kötelező éjféli zárást írt volna elő, de ez nem ment át a testületen, még a polgármester is tartózkodott. A korlátozás ötletét legelőször a Színes Erzsébetváros kritizálta, jegyzi meg a Szabad Európa cikke.

Végül a kampányra ráfordulva új rendszer jött létre: az év elején létrejött a Közös Erzsébetvárosért Egyesület (KEE), amely a vendéglátósok érdekvédelmi és önszabályozó szerveként működik.

A legnagyobb befogadóképességű helyek tulajdonosai által vezetett egyesület pluszvállalásokért cserébe (ezek között a lakók hozzájárulása továbbra sem szerepel) maga dönthet arról, hogy melyik hely maradhat nyitva éjfél után.

Formálisan ugyan továbbra is az önkormányzat adja ki az engedélyt, de csak annak, aki belépett az egyesületbe. Az ide való belépés engedélyezéséről pedig a piac főszereplői döntenek, például Nádas Patrik, az Akácfa utcai, magát „Európa legnagyobb szórakozóhelyeként” hirdető, 7 tánctérrel rendelkező Instant-Fogas Komplexum tulajdonosa az egyesület elnöke.

A Fogasház // Baligh Zoltán / MTI

Niedermüller Péter a megegyezéstől azt reméli, hogy tisztábbak és biztonságosabbak lesznek az utcák, Bárdi Zsuzsanna momentumos alpolgármester, aki 5 éve még maga is a „legszigorúbb korlátozások” mellett állt ki,  „társadalmi felelősségvállalásnak” nevezte a megegyezést. Vendéglátós oldalról többnyire pozitív fogadtatásban részesült az új rendszer, ha nem is minden eleme. Nádas Patrik például továbbra is túlzásnak tartja a 200-as limitet, hisz elmondása szerint a Covid előtt 450 kiadott engedély volt.

Kevésbé lelkesek a polgármester kihívói. Garai Dóra elmondta lapunknak, hogy álláspontja szerint a megegyezést maximum gúnyolni lehet társadalmi felelősségvállalásnak, még

a kisebb kocsmatulajok is inkább a „védelmi pénzszedés” szókapcsolatot emlegetik, hisz aki nyitva akar tartani, mostantól a nagyok szervezetének kell pénzt fizessen.

Ráadásul Garai szerint hiába szerepel a pluszfeltételek között, hogy a KEE tagjai takarítanak majd a portájuk környékén, mivel ez törvényileg társasházi kötelezettség, nem tudja majd az önkormányzat betartatni a feltételt. Ahogy megtörténhet – és gyakran meg is történik  – az is, hogy a szórakozóhelyek takarítószemélyzete az úttestre tolja a szemetet, így áthárítva a feladatot a köztisztaságisokra.

MTI/Szigetváry Zsolt

Garai a 200-as limitet támogatja ugyan, azonban a paktum és a limit együtt szerinte a kartellezés eszközévé formálja a megegyezést – papíron ugyan létrejöhetne más hasonló egyesület is, mások vezetésével, de mivel a KEE-n keresztül már kiadták a maximális 200 engedélyt, nem lenne sok értelme újat alakítani.

A kartellgyanú ügyében az Élhető Erzsébetváros a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordult.

A megegyezés a Kutyák tetszését sem vívta ki.

„Ha jól sejtem, akkor az önkormányzat annak a finoman szólva előnytelen, bonyolult alvállalkozói rendszeren át kiszervezett takarítási konstrukciónak egy részét igyekszik egy zsonglőrmutatvánnyal megoldani, ami kiugróan sok pénzbe, legutóbb évi egymilliárd forintjába került Erzsébetvárosnak, és csak idén februárban alakították át”

– fogalmazott Terdik Roland lapunknak.

Terdik elmondása szerint a Kutyapárt önmagában természetesen támogatja a szociális felelősségvállalást a vendáglátósok részéről, azonban „ebben a formájában valóban nem néz ki túl jól a sztori”, és várják a GVH vizsgálatának eredményét a kérdésben. Hozzátette, hogy elgondolkodott a Közös Élhető Színes Erzsébetváros (KÉSZ Erzsébetváros) Egyesület megalapításán – utalva ezzel a civil szervezetek egyre kevésbé átlátható szerepére a helyi politikai küzdelmekben.

Ahogy a viccpárti jelölt vicce érzékelteti, nem könnyű eligazodni a kerületi politikán, hála a komoly érdekellentétek szülte különböző érdekvédelmi formációk küzdelmének. Cserébe a szavazók számos ajánlat közül választhatnak. A nyerteseknek pedig öt éve lesz rá, hogy megkíséreljék, ami másutt nem bizonyult lehetetlennek: a helyi lakosok érdekeit és a közérdeket képviselni a tőkeérdekekkel szemben.

Támogass, hogy folytathassuk! 5 millió forintot gyűjtünk május végéig!

Nem luxuskiadásokra költünk, a működésünk a tét.

 

Címlapkép: Balogh Zoltán / MTI