A környezetet kevésbé terhelő ipari övezetet alakít ki a kormány Győrszentivánban, ahol civilek évek óta tiltakoztak a korábban tervezett, „jelentős mértékben zavaró hatású” besorolású új ipari park ellen. A Szívügyünk Szentiván nevű helyi mozgalom szerint óriási sikert értek el a kormánynál, de még korántsem dőlhetnek hátra.
„>>Jelentős mértékben zavaró hatású<< GIPZ övezetből GIPE övezetbe – azaz >>egyéb ipari övezetbe<< sorolják át az új Ipari Park 2 területét. Teljesítettem, amit a lakosság kért tőlem, polgármesterként ismét sikeresen elvégeztem a feladatomat” –
számolt be közösségi oldalán Dézsi Csaba András, Győr júniusban újrázásra készülő fideszes polgármestere a győrszentiváni városrészbe tervezett új ipari parkot érintő legfrissebb kormánydöntésről.
A városvezető azt is elárulta: az új besorolásról szerdán tárgyalt és döntött a kormány, a döntés pedig csütörtökön felkerülhet a kormány.hu-ra is társadalmi egyeztetés céljából.
A győri ipari park mintegy 400 hektáros bővítéséről – amely az eddigi ipari park területének kétszeresére duzzasztását jelenti –, és az ahhoz kisajátítandó termőföldek „GIPZ” besorolásról egy helyben nagy hullámokat verő, sőt országos figyelmet is kapó kormányhatározat rendelkezett két évvel ezelőtt. Egy ilyen területen ugyanis a hatályos jogszabályok szerint „különlegesen veszélyes – például tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes –, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges” infrastruktúra elhelyezésére szolgál. A lakók a határozat nyilvánosságra kerülését követően megszervezték magukat, és máig tartó tiltakozásba kezdtek kezdtek.
Balog-Farkas Renáta, a Szívügyünk Szentiván tagja és a szentiváni civilek önkormányzati képviselőjelöltje a Mércének elmondta, nagyon örülnek, hogy a kormány változtatott az álláspontján, ugyanakkor hangsúlyozta:
ez csak részsiker, hiszen idén közzétett, 7029 lakos által aláírt petíciójuk másik három pontja még nem teljesült.
Ezek közül az első és leglényegesebb az, hogy ne csak GIPZ besorolást ne kapjon az új ipari övezet, hanem az ipari park mindennemű bővítését függesszék fel addig, amíg a győrszentiváni városrészben jelenleg is érzékelhető szennyezések forrását egyértelműen be nem azonosítják. (A civilek ugyanis már két éve is arra hívták fel a figyelmet, hogy a Győr peremén fekvő ipari létesítmények bővítés nélkül is negatív hatással lehetnek a környezetre és ezáltal a benne élőkre és ezt akkreditált mérésekkel, szakértők bevonásával igazolták is.) A Szívügyünk Szentiván most arra vár, hogy a kormany.hu-ra felkerüljön a Dézsi Csaba András által említett, társadalmi egyeztetési bocsátott döntés, és amint ez megtörténik, a civilek részt is fognak venni a konzultációban.
Balog-Farkas Renáta azt is kiemelte, hogy habár a győri polgármester szerintük az elmúlt két évben mindent megtett annak érdekében, hogy a civilek erőfeszítéseit hiteltelenítse, rendre sikerül részeredményeket kicsikarniuk akár a városvezetésből, akár a kormányból. Úgy értékelik, az is az egyik követelésük részleges teljesülését jelenti, hogy a város vásárolt már egy mobil szennyezésmérő autót is (noha ők állandó légszennyezettség-mérő állomást és talajvízmonitoring-rendszert is kértek Győrszentivánra). A város rendezési tervében látszanak jelei annak a véderdő-telepítésnek is, amelyet szintén tartalmaz a petíciójuk. Ezen lépésekkel pedig szerinte a polgármester igazolja a szentiváni civilek által felvetett problémák valósságát.
Fontos a drasztikus méretű iparipark-bővítésre vonatkozóan, hogy még 2022-ben az Ipari Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke tett említést egy, az új övezetbe potenciálisan telepítendő akkumulátorgyárról, ami a helyiek GIPZ besorolással kapcsolatos félelmeit is jelentős mértékben megalapozta. Kérdésünkre Balog-Farkas Renáta kiemelte, hogy az új, GIPE besorolás önmagában nem véd az akkugyárépítés lehetőségétől. Az Ugytudjuk.hu cikke szerint maga Dézsi Csaba András beszélt arról 2022 augusztusában egy közgyűlésen, hogy akkumulátorgyár telepítéséhez nincs szükség a GIPZ besorolásra.
Balog-Farkas szerint ráadásul fel kell készülniük arra is, hogy a választás után bármikor átminősíthetik a területet, vagy akár az övezet az építési szabályban rögzített leírásának tartalmát is módosíthatják. „Nagy dolog, hogy figyelnek ránk, és hogy rábírtuk őket a választás előtt egy ilyen meghátrálásra, viszont nem lehet hátradőlni, figyelni kell tovább” – mondta.
10 millió forinttal kimászhatunk a bajból.
A kétharmada már megvan, ha te is beszállsz, hamarabb gyűjthetjük össze!
Segítesz?